Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Prof. Dr. Czéh Boldizsár

Prof. Dr. Czéh Boldizsár

PhD

Telefon: 29303, 61252

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Czéh Boldizsár

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila

A felnőttkori neurogenezis az érett agy plaszticitásának egy sajátos típusa, melynek stimulációja izgalmas terápiás lehetőségeket rejt magában. Ma, e téma az idegtudományok egyik legdinamikusabban fejlődő területe, azonban számos kérdés továbbra is tisztázatlan. Nincs egyetértés például abban, hogy vajon neuron képződés csak az agy kitüntetett, neurogén zónáiban zajlik-e, vagy szinte minden régióban. Két olyan terület van a kifejlett agyban, ahol e jelenség egyértelműen bizonyított (emberben is), az egyik a hippokampusz gyrus dentatus-a, a másik az agykamrák falát bélelő szubependimális (vagy szubventrikuláris) zóna. Munkacsoportunk, más kutatócsoportokkal együtt, számos tudományos közleményben bizonyította, hogy a felnőtt hippokampuszban a neurogenezist különböző hatások mind gátolni (pl. öregedés, stressz hatás), mind serkenteni képesek (pl. tanulás, inger gazdag környezet, antidepresszívumok). E program lehetőséget nyújt a jelöltnek a felnőttkori neurogenezis sejtszintű mechanizmusainak vizsgálatára.

Témavezető: Prof. Dr. Czéh Boldizsár

Társtémavezető: Prof. Dr. Bogner Péter

A környezeti stressz és az ehhez kapcsolódó affektív (szorongásos-depressziós) megbetegedések korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása. Az élet korai szakaszában elszenvedett traumatikus stressz a major depresszió egyik legfontosabb etiológiai oka. Jól ismert, hogy a traumatikus vagy a hosszan tartó stressz befolyásolja az idegrendszer működését, struktúráját, elsősorban a limbikus és kérgi struktúrák neuronhálózati rendszerét, mely azután a depresszió kialakulására hajlamosít. Célunk e kórosan működő neuronhálózatok vizsgálata kvantitatív in vivo mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével. Transzlációs vizsgálatot tervezünk: egyfelől korai stressz állatmodell alkalmazásával, másfelől klinikai beteganyagon, korai életkorban traumatizált major depressziós felnőttekkel. A funkcionális és strukturális abnormalitások kimutatására olyan MRI eljárásokat kívánunk használni, mint pl. a nyugalmi „functional connectivity MRI” vagy a „diffusion tensor imaging”. Különös figyelmet fordítanánk a hippokampusz és a prefrontális kéreg kapcsolatrendszerére. Munkánk klinikai gyakorlat szempontjából is releváns célja azoknak a strukturális és funkcionális agyi eltéréseknek a megértése, melyek az elszenvedett stressz hatására jönnek létre és felnőttben affektív és kognitív zavarokat okoznak. 

Témavezető: Prof. Dr. Czéh Boldizsár

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila

A környezeti stressz és az ehhez kapcsolódó affektív (szorongásos-depressziós) megbetegedések korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása. Számos kísérleti adat bizonyítja, hogy tartós stressz hatására specifikus funkcionális és morfológiai elváltozások jönnek létre a központi idegrendszerben, melyek elsősorban a limbikus rendszerhez tartozó központokat érinti. Célunk a stressz okozta neuropathológiai elváltozások feltérképezése hisztopathológiai és molekuláris módszerekkel krónikus stressznek alávetett kísérleti állatokban. 

Témavezető: Prof. Dr. Czéh Boldizsár

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila

A neuropszichiátriai megbetegedések a leggyakoribb kórképek közé tartoznak és súlyos társadalmi és gazdasági terheket rónak ránk. E kórképek további problémája az, hogy sok esetben nincs olyan elfogadott objektív biomarker, mely a diagnózis felállításában illetve a betegség lefolyásának megítélésében segítségünkre lehet. A potenciális biomarkerek kutatása azonban intenzív kutatási terület. A jelentkező hallgató ilyen típusú kutatásban vehet részt, miközben tapasztalatot szerezhet modern labordiagnosztikai eljárásokban is.

Témavezető: Prof. Dr. Czéh Boldizsár

Számos pszichés és testi tünetet a bennünket ért stressz hatásának tulajdonítunk. Vajon ezek valóban annak a következményei? Az orvostanhallgatók egy jól vizsgálható közeget biztosítottak a kutatáshoz. Egy-egy vizsgaidőszak megfelelő idejű és mértékű stressz-hatást jelent, melyet egy nyugodtabb időszak előz meg, illetve követ. Az ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézetben végezhető kísérletes munka célja annak felderítése, hogy a vizsga-stressz milyen mértékű pszichés és szomatikus elváltozásokat okoz orvostanhallgatókban.