Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Prof. Dr. Perjési Pál

Prof. Dr. Perjési Pál

Ph.D., Dr. habil

egyetemi tanár , intézetigazgató

Gyógyszerészi Kémiai Intézet

Telefon: 0672/503-626; 23538

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Rozmer Zsuzsanna

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok).  Vizsgálataink során különböző fenolos vegyületek antioxidáns hatásának mechanizmusát, a keletkező termékek esetleges prooxidáns hatását vizsgáljuk.

Témavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok). A gyulladásos folyamatok csökkentése céljából alkalmazott gyógyszervegyületek (pl.: szalicilátok) szabadgyökök által katalizált átalakulásai megfigyelésén túl Intézetünk a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézettel kooperációban állatkísérletes kutatásokat folytat ezen vegyületek lehetséges extrahepatikus metabolizmusának vizsgálatára vonatkozóan. Az in vivo és in vitro reakciókörülmények hatását, a keletkező metabolitok megjelenését a különböző biológiai mátrixokból való extrakciót követően folyadékkromatográfia segítségével analizáljuk.

Témavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

Társtémavezető: Dr. Almási Attila

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

Témavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

Társtémavezető: Dr. Kenari Fatemeh

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Témavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

Társtémavezető: Dr. Kulcsár Győző

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Témavezető: Dr. Rozmer Zsuzsanna

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (fehérjék, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Témavezető: Dr. Rozmer Zsuzsanna

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (fehérjék, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Témavezető: Dr. Rozmer Zsuzsanna

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A gyógyszerként alkalmazott vegyületek egyik jellemző, biológiai hatásukat meghatározó tulajdonsága a vegyületek lipofilitása (logP értéke). Korábban, fordított fázisú vékonyréteg-kromatográfiás módszer  segítségével számos kalkon és gyűrűs kalkonanalóg logP értékét határoztuk meg. A munka folytatásaként a vegyületek logP értékének fordított fázisú HPLC módszerrel történő meghatározását végezzük el. Vizsgálataink során szerkezet-logP összefüggések felismerését tűzzük ki célul.