Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Kajtár Béla

Dr. Kajtár Béla

MD, PhD

egyetemi adjunktus

Pathologiai Intézet

Telefon: 31843, *0587

intézeti TDK felelős

Kiváló gyakorlatvezető
2019, 2018, 2017, 2016, 2014

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

A tirozin-kináz gátló kezelésre adott terápiás válasz alapvető jelentőségű a krónikus myeloid leukaemiás betegek kezelésének szempontjából. A korai – 3. havi – válasz az elmúlt években kiemelt jelentőségre tett szert a drága gyógyszeres kezelés megfelelő megválasztásának szempontjából. A tanulmány során Magyarországon először vizsgáljuk meg retrospektíven a 3. havi molekuláris, illetve citogenetikai válasz összefüggését a kórlefolyással. Megvizsgáljuk, hogy milyen további klinikai, illetve genetikai paraméterek segíthetnek a megfelelő terápiás döntés meghozatalában. A vizsgálat során korábbi vizsgálati, illetve kórtörténeti adatokat gyűjtünk kb. 60 CML-es beteg kapcsán, illetve FISH, illetve RQ-PCR vizsgálatokat végzünk archív vizsgálati anyagokon.

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

A malignus betegségek egyre nagyobb hányadában válik egyértelművé, hogy a különböző genetikai eltérések eltérő biológiai viselkedéssel, terápiára való érzékenységgel, illetve kórlefolyással társulnak. Plasmasejtes myeloma esetében néhány, az immunglobulin nehézlánc gént (IGH) érintő transzlokáció, TP53 deléció, illetve az 1-es kromoszómát érintő strukturális eltérések prognosztikai értékkel bírnak, melyek vizsgálata ma már a rutin diagnosztika része. Tekintettel arra, hogy a myelomás sejteket nehéz in vitro tenyészteni, a vizsgálat alapja fluoreszcencia in situ hibridizáció (FISH).

A csontvelői aspiratumokban sok esetben csupán kevés myelomás sejt azonosítható, így a FISH vizsgálatok megbízhatósága sok esetben nem elfogadható. Amennyiben lehetséges, a plasmasejtek dúsítása szükséges a FISH vizsgálatok előtt; enélkül sok esetben nem érdemes a vizsgálatot elvégezni. Előfordul, hogy jó minőségű kenetek, illetve metszetek esetében a plasmasejtek morfológiailag azonosíthatók a plasmasejtek, ilyen esetben is végezhető FISH.

A projekt célja áttekinteni, hogy az elmúlt 5-6 évben a PTE Pathologiai Intézetben milyen citogenetikai vizsgálatokra került sor plasmasejtes myeloma kapcsán. Cél továbbá megvizsgálni, hogy a plasmasejtes dúsítás milyen hatásfokú volt, hogy vajon a különböző eltérések mutatnak-e eltérő gyakoriságot a dúsítás után végzett vizsgálatok során a dúsítás nélküliekhez képest. A különböző eltérések közötti klonális kapcsolat, valamint a konvencionális kariotipizálás szerepének megállapítása is a vizsgálatsorozat céljai között szerepel.

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

A glioblastoma a leggyakoribb felnőttkori glialis tumor, prognózisa kedvezőtlen. Eltérő génexpressziós profilok alaján négy molekuláris alcsoportot határoztak meg, melyek klinikai viselkedésünkben is mutatnak eltérést. A négy csoport, a klasszikus, a proneuralis, a mesenchymális és a neurális szubtípus megkülönböztetése a mindennapi gyakorlatban is hasznos lehet. A munka során immunhisztokémiai és FISH vizsgálatokkal kíséreljük meg meghatározni a négy alcsoportot az intézetünk retrospektív anyagát felhasználva. Azon eseteken, melyek kapcsán fagyasztott anyaggal is rendelkezünk, kooperáció részeként molekuláris vizsgálatokat is végzünk ellenőrizve a más módszerek alkalmasságát.

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

A minimális reziduális betegség (MRD) mértéke számos csontvelő malignus betegség esetében a további kezelést alapvetően meghatározó, prognosztikus értékű paraméter. Az utóbbi években jelentősen bővült a terápiás lehetőségek palettája plasmasejtes myeloma esetében, így az MRD meghatározása a rutin diagnosztika kihívásai közé emelkedett ebben a betegségben is. A nemzetközi ajánlások az áramlási citometriát, illetve molekuláris módszereket ajánlanak. Régi tapasztalat, hogy a csontvelői aspirátumokban kevesebb a plasmasejt, mint az azonos alkalommal kinyert szövettani mintában; ennek megfelelően előfordul, hogy az aspirátum áramlási citometriai vizsgálata csupán néhány százaléknyi reziduális betegséget igazol, míg a szövettani vizsgálat jelentősebb arányban mutat ki myelomás sejteket.

                A fentiek ellenére sincs kellő tapasztalat az MRD szövettani kimutatásával kapcsolatban. A neoplasztikus plasmasejtek morfológiailag nem különíthetők el megbízhatóan a normális plasmasejtektől, immunfenotípusuk ugyan általában eltér, de esetenként különböző mértékben.

A projekt célja egy immunhisztokémiai módszer kidolgozása a plasmasejtes myeloma minimális reziduális vizsgálatára, majd a módszer összevetése érzékeny áramlási citometria eredményeivel. A módszer többszörös immunhisztokémiai jelölésekkel valósulna meg, melyek során két különböző színnel jelölt, sejtfelszíni, magi és citoplasmicus jelöléseket alkalmaznánk egy időben. A reakciókat automatizált képanalízissel értékelnénk, így kísérelnénk meg érzékeny, sejtalapú MRD meghatározást. 

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

A Philadelphia-transzlokáció negatív myeloproliferatív neoplasiák (MPN) többsége JAK2, MPL, vagy CALR mutációval jár. Ezek prognosztikai jelentősége, összefüggése a morfológiai paraméterekkel, illetve az addicionális citogenetikai eltérésekkel csupán részleteiben ismert.

A vizsgálat során kb. 100 eset mintáit vizsgálva megvizsgáljuk a mutációk összefüggéseit a FISH-sel detektálható citogenetikai eltéréssel, valamint klinikopatológiai paraméterekkel. Megkíséreljük megvizsgálni a CALR mutáció alapján meghatározott tumorburden prognosztikai jelentőségét.

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

Az interfázis magokon végzett fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) a rutin diagnosztikában általánosan használatos citogenetikai vizsgálómódszer. A legtöbbször perifériás vér és csontvelői aspiratumokból készült sejtszuszpenziók vizsgálatára kerül sor hematológiai malignitások kapcsán. A vizsgálattal számos prognosztikai értékkel bíró genetikai abnormalitás kimutatható anélkül, hogy a sejtek tenyésztésére szükség volna.

A mindennapi diagnosztikus FISH vizsgálatok során általában kereskedelmi forgalomban kapható, validált, de költséges szondákat alkalmazunk. Amennyiben egy tárgylemezen több minta párhuzamos vizsgálata volna végezhető, a költséghatékonyság javítása mellett a vizsgálat paramétereinek egységesítése is jobban megvalósítható volna. Formalinban fixált, paraffinba ágyazott szövetminták esetében szöveti mikrosorozatok (tissue microarray - TMA) a fenti igényeket kielégítik, alkalmazások ma már széles körben elterjedt. Hasonló módszer azonban citológiai minták esetében nem ismert.

A projekt során egy, intézetünkben kifejlesztett módszer alapos, igényes validálását végeznénk el. A módszer segítségével egy tárgylemezen 32 minta FISH vizsgálata végezhető el. A vizsgálat sorozat során validáljuk, hogy a 32 minta elkülönítése kellő megbízhatósággal megvalósítható, illetve teszteljük, hogy meddig emelhető az egy tárgylemezen elvégzett vizsgálatok száma.

Témavezető: Dr. Kajtár Béla

Társtémavezető: Dr. Vida Livia

A krónikus lymphocytás leukémia (CLL) eseteinek 5-8%-ban TP53 deléció, illetve pontmutáció fordul elő. A p53 diszfunkció a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztenciát eredményez; a terápia refrakter esetek kb. 30%-ában mutatható ki az abnormalitás. A deléció FISH segítségével vizsgálható a rutin diagnosztikában, de az esetek kb. 40%-ában TP53 mutáció deléció nélkül fordul elő. Emiatt a rutin diagnosztikában Sanger-szekvenálást is végezni kell, ami költséges, hiszen számos exonban lehet pontmutáció.

Potenciális alternatíva lehet a mutáció miatti abnormális p53 fehérje akkumulációjának vizsgálata immuncitokémiai segítségével. A módszer segítségével az esetek egy részében kiválható volna a költséges szekvenálás. A munka során megvizsgáljuk, hogy a perifériás vérminták immuncitokémiai vizsgálata milyen hatékonysággal képes kiváltani a Sanger-szekvenálást.