Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Késmárky Gábor

Dr. Késmárky Gábor

Telefon: 32617, *0561

egyetemi docens, tanszékvezető

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Effect of drug treatment on limb ischaemia, microcirculation and life-quality in patients with peripheral artery disease

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Tóth András

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a klasszikus rizikófaktorok a hemoreológiai paraméterek romlását okozzák. Más szerzők szerint a kóros hemoreológiai paraméterek önálló kardiovaszkuláris rizikófaktorok.

Vizsgálatunkban a koronária betegség (CAD) és a hemoreológiai paraméterek közötti kapcsolatot szeretnénk elemezni. Iszkémiás szívbetegség közepes kockázata esetén a betegek koronária CT vizsgálaton esnek át, amellyel képesek vagyunk a koronária rendszerben lévő szűkületek számát és fokát meghatározni és ez alapján csoportokba sorolni (nincs szignifikáns szűkület, egy ér-, két ér- és három érbetegség). A koronária CT vizsgálat lehetőséget ad a koszorúerek teljes kálcium tartalmának kvantitatív meghatározására (ún. Agatson-score) is. Egészséges önkéntesektől (CT vizsgálat esetükben nem történik) és CAD betegektől a CT vizsgálat előtt vért veszünk rutin laboratóriumi (ionok, vese- és májfunkció, vérkép, plazma fehérjék, vércukor, lipidek, CRP) és hemoreológiai vizsgálatok (hematokrit, plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás, trombocita aggregáció) céljából. E hemoreológiai paramétereket kívánjuk összehasonlítani az egyes csoportok között, továbbá korrelációt keresni a hemoreológiai paraméterek és az Agatson-score, valamint a CAD súlyossága között.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Vékási Judit

A diabéteszes angiopátia a diabétesz mellitusz egyik késői szövődménye, amely érinti mind a kis- (mikroangiopátia), mind a nagyereket (makroangiopátia). A diabéteszes makroangiopátia az aterogenezis fokozódásában nyilvánul meg, az arterioloszklerózis és az ateroszklerózis gyorsabb ütemben fejlődik ki. A diabéteszes mikroangiopátia három formában nyilvánul meg: a neuropátia, a nefropátia és a retinopátia. Az utóbbi a fejlett országokban a vakság első vagy második okaként szerepel, amelynek enyhébb változata már 15 éve fennálló cukorbetegség esetén diagnosztizálható. Vizsgálataink célja a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl a szemészeti ambulancián megjelenő diabéteszes retinopátiás betegek szűrése a még panaszokat nem okozó, csak műszeres vizsgálattal kimutatható perifériás obliteratív artériás érbetegségre. A vizsgálat az angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével történik.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Csiszár Beáta

A vér áramlási tulajdonsága, a vérsejtek jellemzői számos megbetegedés kapcsán eltérnek a normálistól; néha ezek a változások felelnek a tünetek előidézéséért, máskor csak kofaktorai a betegség kialakulásának. A hemoreológiai paraméterek értékes segítséget nyújthatnak a rizikóbecslésben és a differenciáldiagnosztikában. Laboratóriumunkban különböző betegcsoportok hemoreológiai felmérését végezzük (plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt deformabilitás és aggregáció, vérlemezke aggregáció), a kapott eredményeket más klinikai paraméterekkel vetjük össze. Újonnan képzett mutatók, pl. a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit/vérviszkozitás arány használhatóságát is vizsgáljuk.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

A perifériás vazospasztikus kórképek az acralis részek epizódikus, fájdalmas, rohamokban jelentkező keringészavarát jelentik. A szekunder formát (Raynaud-szindróma) változatos etiológiájú kórképek okozzák, míg a primer forma (Raynaud-kór) esetében háttérbetegség nem derül ki. Az angiológiai szakambulanciára érkező perifériás vazospasztikus érbetegségben szenvedő betegek vérmintáit részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá: többek között hideg agglutinint, krioglobulint és hemoreológiai paramétereket határozunk meg. Megmérjük a szöveti oxigén tenziót is.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Battyáni István

Az iszkémiás szívbetegségek (ISZB) a szívizom elégtelen oxigén ellátottságát okozó állapotok összessége, ami legtöbb esetben koszorúér-betegség következtében alakul ki. Az ISZB az alacsony jövedelmű országokban a negyedik, a közepes és a magas jövedelmű országokban az legmagasabb mortalitású megbetegedés, ezért korai felismerése kiemelkedő fontosságú. Az ISZB diagnosztikájában új lehetőséget jelent a koronária CT vizsgálat, amely alkalmas a koszorúerek lumenének és falának, valamint a szív struktúrájának megjelenítésére. A kutatásunkban a hemoreológiai tényezőket vizsgáljuk a különböző érstátuszú betegeknél.

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás verőérbetegség az aortának és nem koronáriás ágainak progresszív szűkületéhez, elzáródásához vagy aneurizmatikus tágulatához vezető megbetegedés. A perifériás ütőérbetegségek ellátása a kardiovaszkuláris és a cerebrovaszkuláris betegségekéhez képest eddig jelentősen háttérbe szorult, pedig a betegség végstádiumában szükségessé váló végtagi nagy amputációk száma azonos méretű populációra számítva három-négyszerese a nyugat-európainak, ami e súlyos beavatkozás jelentős részének megelőzhetőségére utal. A szűrésre különös hangsúlyt kell fektetni, mivel a betegeknek csupán 10%-ában lép fel a klasszikus caludicatio intermittens. A betegség prognosztikai jelentőséggel is bír, mert a betegek 55%-a koronária betegségben hal meg. Vizsgálatunkban az alsó végtagi szöveti oxigéntenziót és a hemoreológiai paramétereket tanulmányozzuk a perifériás verőérbetegek körében, továbbá azok változását az alkalmazott terápia során keresve a leghatásosabb kezelést.

 

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Kompressziós pólyázás alsó végtagi artériás keringésre gyakorolt hatásának vizsgálata különböző etiológiájú kórképekben

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás verőérbetegség (PAD) az érelmeszesedés egyik leggyakoribb klinikai megjelenési formája. A felfedezetlen vagy későn diagnosztizált perifériás verőérbetegek aránya igen magas, ami részben az ellátó rendszer hiányosságaira vezethető vissza, részben a valóban tünetszegény vagy az „álcázott” betegséggel függ össze. Vizsgálatunk célja magas és igen magas kockázatú betegcsoportokban a PAD előfordulásának felmérése, a non-invazív diagnosztikai eredmények közti összefüggés vizsgálata, a perifériás keringés hemodinamikai és hemoreológiai jellemzőinek összevetése. Célunk ezen felül a kritikus, végtagot fenyegető ischaemia stádiumában lévő betegeknél az aktuális állapotot és a végtag prognózist meghatározó hemodinamikai és haemorheologiai tényezők vizsgálata.