Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Szabados Eszter

Dr. Szabados Eszter

Telefon: 33165, *0865

egyetemi docens, tanszékvezető

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

A túlsúly, az elhízás és a fizikai teljesítmény összefüggéseinek vizsgálata adoleszcensek körében

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Pálfi Anita

Dietetikai tevékenység eredményességének vizsgálata kardiovaszkuláris betegekben

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Pálfi Anita

Empagliflozin hatásának vizsgálata 2-es típusú diabeteses beteg populációban

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

Empagliflozin hatásának vizsgálata a reológiai paraméterekre

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Pálfi Anita

Empagliflozin hatásának vizsgálata obes, 2-es típusú diabeteses beteg populációban

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

A kardiológiai rehabilitáció összehangolt, sok felszínen zajló tevékenység, amelynek legfőbb célja a szívbetegek fizikai, lelki és szociális funkcióinak optimalizálása, a háttérben zajló érelmeszesedési folyamat stabilizálása, kifejlődésének lassítása, vagy esetenként annak visszafordítása, amely tevékenységek révén csökken a megbetegedések száma és a halálozás. Számos vizsgálat igazolta a kardiológiai rehabilitáció fontosságát, melynek alappillére az egyénre szabott fizikai tréning. A megfelelő fizikai aktivitás fenntartása, a független életvitel, a jó életminőség biztosítása nagyon fontos a betegek számára. Ugyanakkor a jól felépített fizikai tréning a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében, az iszkémiás szívbetegség szekunder prevenciójában is igazoltan hatékony. A szívelégtelen betegek fizikai teljesítőképessége ismerten rossz. Ugyanakkor egyre több adat mutatja, hogy az egyénre szabott, rendszeres fizikai tréning javítja a szívelégtelen betegek életminőségét, terhelhetőségét, mortalitását.

Vizsgálatunk célja ambuláns és osztályos kardiológiai rehabilitációban résztvevő iszkémiás szívbetegeink körében a fizikai tréning hatásainak felmérése az erőnlétre, terhelhetőségre, a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a kardiovaszkuláris események előfordulására. Kutatni szeretnénk továbbá a fizikai tréning hatását egyes laboratóriumi és rheológiai paraméterekre, a betegek pszichés és mentális státuszára.

Szívelégtelenségben tervezzük az aerob mozgás, a rezisztencia tréning és az elektromos izomstimulálás összehasonlítását a betegek életminőségére, fizikai teljesítőképességére, pszichés és mentalis állapotára, hospitalizáció alakulására és egyes laboratóriumi paraméterek változására.  

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Riba Ádám

Doxycyclin PARP-gátló és jelátviteli utakra gyakorolt hatásának vizsgálata szívelégtelen patkány modellben

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

Lipidparaméterek, egyéb CV rizikófaktorok és coronarographiával igazolt coronaria atherosclerosis összefüggéseinek vizsgálata

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Pálfi Anita

Önértékelés, étkezési magatartás és szubjektív testkép vizsgálata adoleszcens lányok és idős nőbetegek körében

Témavezető: Dr. Nagy Alexandra

Társtémavezető: Dr. Szabados Eszter

Az orvostudomány az ókortól fontos szerepet tulajdonít a lelkiállapot és az egészség összefüggéseinek. A depresszió a civilizált országokban vált központi egészségügyi problémává. Az elhízás, dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, alvászavar, krónikus fáradtság, drogfogyasztás hátterében a legfontosabb közös tényezô az érzelmileg negatív lelkiállapot, a reménytelenség élménye, a szorongás és a depresszió. Az elmúlt évek során számos közlemény számolt be a szorongásos és depressziós betegek körében észlelhető fokozott kardiovaszkuláris morbiditásról és mortalitásról. Mind major, mind minor depressziós esetekben a kardiovaszkuláris betegségek súlyosabbak, az ismételt szívinfarktus gyakorisága és a szív eredetű halálozás szignifikánsan magasabb. A depresszió tünetei igen változatosak. A betegek legtöbbször fáradtak, fásultak, reménytelenséget, tehetetlenséget éreznek, önbecsülésük alacsony, életüket kilátástalannak, üresnek látják. Gyakoriak az alvászavarok, a chronicus fájdalmak, a halállal kapcsolatos gondolatok. A hangulati zavarok, szorongás, depresszió felismerése és kezelése alacsony a kardiológiai betegek körében. A kardiológiai rehabilitáció kiváló alkalom a pszichés status felmérésére és a megfelelő pszichológiai interventio vagy szükség esetén a gyógyszeres kezelés megkezdésére.

Vizsgálatunk célja kardiológiai rehabilitációban résztvevő betegeink körében a hangulati zavarok és depressziós állapotok gyakoriságának felmérése, valamint a pszichológiai interventio és kardiológiai rehabilitáció hatásainak vizsgálata a betegség kimenetelére. Kutatni szeretnénk továbbá lehetséges patomechanismusokat, mely a depresszió és a fokozott kardiovaszkuláris rizikó kapcsolatát magyarázza a fent említett magatartászavarok mellett, mint pl. az emelkedett szerotonin szinthez társuló esetleges hemoreológiai változások.

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

SGLT-2 gátlók hatásának vizsgálata a reológiai paraméterekre.

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Pálfi Anita

Szorongás, depresszió vizsgálata kardiológiai betegek körében