Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Bakó Péter

Dr. Bakó Péter

Ph.D.

egyetemi adjunktus , mb. intézetigazgató helyettes

Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Telefon: 37385, *0379

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Bakó Péter

Társtémavezető: Dr. Dr. Bock-Marquette Ildikó

A dobhártya-perforáció létrejötte legnagyobb részt traumás vagy infektív eredetre vezethető vissza. A záródás ezen esetekben mintegy 80%-ban spontán létrejön. A három hónapon túl meglévő perforációt krónikusnak tekintjük, ilyenkor krónikus gennyes középfülgyulladásról beszélünk, és ennek zárása már csak műtéttel oldható meg. A gyakorlatban számos anyag, illetve sebészi módszer használatos erre a célra, azonban a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikeres a gyógyulás minden esetben. Így felmerül az igény olyan anyagok használatára is, melyek aktívan elősegítik a dobhártya sejtjeinek migrációját, proliferációját, és a perforáció záródásához vezet lehetőleg műtéti beavatkozás szükségessége nélkül.

 A thymosin beta-4 (TB4) nevű fehérje fontos szerepe az egyedfejlődés során a neurogenesis, valamint az angiogenesis tekintetében már korábban bizonyítást nyert. Emellett kifejlett szervekben is leírták a sejtek migrációját, proliferációját elősegítő hatását, mely például a sebgyógyulás folyamatában bír nagy jelentőséggel.

Kutatásunk elsődleges célja egér dobhártyákon bizonyítani a thymosin beta-4 fehérje regenerációt elősegítő hatását. Ehhez először in vitro kísérleteket tervezünk, melynél vizsgáljuk a fehérje hatását a dobhártya különböző rétegeit alkotó sejteken. Ezt követően in vivo állatkísérletben mesterségesen létrehozott dobhártya perforáció gyógyulási folyamatát tanulmányozzuk a thymosin beta-4 fehérje hatására. Az állatkísérlettekkel párhuzamosan in vitro humán dobhártyákon is vizsgáljuk a TB4 hatását. A kísérlethez olyan betegek ép dobhártyáját tudjuk felhasználni, akiknek a közép- és/vagy belső fület érintő elváltozás műtéti megoldásának része a dobhártya eltávolítása.

Témavezető: Dr. Bakó Péter

Hirtelen halláscsökkenésről akkor beszélünk, ha kevesebb, mint 3 nap alatt alakul ki, hallásvizsgálattal legalább 30 dB mértékű idegi jellegű halláscsökkenés mérhető 3 egymást követő frekvencián. Nemzetközi adatok alapján betegség átlagosan 100.000 emberből 160-nál jelentkezik, bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban a középkorúakat (40-50 éves) érinti. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy magyarországi és régiós adatok nem ismertek a betegséget illetően.

A TDK téma célja többek között egy retrospektív elemzés az elmúlt években a PTE KK Fül-Orr-Gégészeti Klinikáján hirtelen halláscsökkenéssel kezelt betegek adataiból. Ez alapján a magyarországi epidemiológiai faktorok megismerése, a rizikó- és etiológiai faktorok feltárása, az eddigi terápia hatásának vizsgálata. Emellett klinikánkon elindult egy prospektív, randomizált vizsgálat, mely az eddig széles körben alkalmazott szisztémás szteroid kezelés mellett a helyi, ún. intratympanalis kezelés hatásosságát is vizsgálja.

Témavezető: Dr. Bakó Péter

Társtémavezető: Bock-Marquette Ildikó

A WHO legutóbbi felmérése alapján a populáció 5%-a szenved legalább 30 dB-es halláscsökkenésben, a kétoldali kongenitális halláscsökkenés incidenciája pedig 1,33/1000 főre tehető. A veleszületett idegi halláscsökkenések hátterében döntőrészt a belső fület ért genetikai vagy környezeti okok állnak, melyek leggyakrabban a hallás receptorsejtjeinek, a szőrsejteknek működészavarához vezetnek.

 A thymosin beta-4 (TB4) nevű fehérje fontos szerepe az egyedfejlődés során a neurogenesis, valamint az angiogenesis tekintetében már korábban bizonyítást nyert. Emellett kifejlett szervekben is leírták a sejtek migrációját, proliferációját elősegítő hatását, mely például a sebgyógyulás folyamatában bír nagy jelentőséggel. A fül fejlődésére vonatkozóan a fehérje szerepéről irodalmi adat nem áll rendelkezésünkre.

Kutatásunk elsődleges célja in vitro körülmények között bizonyítani a thymosin beta-4 fehérje jelenlétét és eloszlását a belső fülben, embrionális korban. Vizsgálataink során különböző korú egér embriók TB4 mRNS expresszióját kívánjuk elemezni in situ hibridizációs technikákkal. A TB4 mRNS jelölt embriók hisztológiai feldolgozása során a fehérje pontos fejlődéstani szöveti és sejtes időbeni lokalizációjáról kívánunk információt gyűjteni. Ezen embriológiai ismeretek nélkülözhetetlenek a későbbiekre tervezett klinikai relevanciájú vizsgálatainkra nézve.