Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

A sérülések kialakulását egyéb tényezők mellett a sértett szöveteinek ellenállóképessége (sérülékenysége) is befolyásolja. Az egyes eltérű szerveknek/szöveteknek az eltérő biomechanikai tulajdonságaikból adódóan erőbehatásokkal szembeni ellenállóképesséük is különböző, továbbá a különböző struktúrális elérésekkel járó kóros elváltozások is befolyásolhatják a biomechanikai tulajdonságaikat. A kutatás célja a lágyrészek sérülékenységének vizsgálata tompa és élhatású erőbehatások szimulációjával.

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor

A kutatás célja, hogy az igazságügyi orvostan és az anatómia, mint határterületi tudományok összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. Célunk olyan kooperáció kialakítása, mely mind az oktatásban, mind a kutatásban új irányvonalakat adhat.

Nem természetes módon bekövetkező haláleseteknél a hatóság eljárása során igazságügyi orvosszakértö véleményadást rendel el, melynek alapját a boncolás, toxikológiai és szövettani vizsgálatok képezik. A szakirodalomban intenzív kutatások tárgyát képezik a posztmortem képalkotó technikák használhatósága a boncolás kiegészítésének érdekében, valamint akár a boncolás lehetséges alternatívája irányába történő fejlesztésében. Vizsgálatunk során  natív, majd kontrasztanyagos posztmortem CT, illetve natív MR vizsgálatokat végeznénk a boncolások előtt, majd a boncolás eredményeit összehasonlítanánk a radiológiai eredményekkel. Külön részvizsgálat foglalkozna azzal a kérdéskörrel, hogy a kontrasztanyag adása mennyire befolyásolja a szövettani vizsgálatokat, mivel ezirányú szakirodalmi adat  nem áll rendelkezésre. 

A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik, valamint bizonyos kórképekben, sérülésekben, mint biomarker is alkalmazható.  Kutatásunk célja a PACAP, mint potenciális biomarker szerepének vizsgálata nem természetes módon bekövetkezett halálesetekben (agysérülések, fulladásos halálnemek, mérgezések) immunhisztokémiai módszerekkel, valamint a in vivo és in vitro modellekben.

A halál időintervallumának meghatározása az igazságügyi orvostan legrégebben vizsgált kérdésköre, mely már a kezdetektől nagy kihívások elé állította a szakembereket, és mai napig jelentős kutatások tárgyát képezi. A rendelkezésre álló metódusok döntően empirikus módon nyert szubjektív vagy objektív, illetve kevert adatokból származtathatók. A holttest hőmérsékletének változása során számos biológiai tényezőnek komplex kölcsönhatása érvényesül, azonban az mégis fizikai törvények által determinált. A problémakört ezidáig statikusan szemlélték (egy környezeti hőmérséklet), így felmerült a kérdés, hogy egy dinamikus környezeti modell javít-e az eredmények pontosságán. A probléma feltárásához jól dokumentált klinikai esetekben mérésekkel próbálnánk az új matematikai megközelítést kialakítani, illetve korábbi eredményeinket tesztelni.

A keményburok alatti vérzések keletkezési idejének megerősítéséhez az igazságügyi szövettani korbecslés érdemi adatokat szolgáltathat. A 351/2013. számú kormányrendelet a sérülésekből történő szövettani mintabiztosítást ugyan előírja, de erre nézve magyar igaz­ságügyi szakmai irányelv nem létezik, a mintavételi technika és a műtermékek értékelése egyaránt problémaforrás lehet. Célul tűztük ki egy készülő „szövettani sérülés-atlasz" szá­mára a keményburok alatti vérzésminták idősorának összeállítását. Jelen munka 2018-ban beadott, nem nyertes 128341. számú (Szeged-Debrecen-Pécs együttműködéses) NKFI-pályázat megvalósítása lenne a szegedi és debreceni Igazságügyi Orvostani Intézetek kooperációjával. A keményburok alatti vérzések mintáiból készült metszetek idősorba rendezett kép­adatbázisban növelik a szövettani korbecslés tárgyilagosságát, ez az igazságügyi orvosta­ni szakvélemények természettudományos megalapozottsága szempontjából nagy jelen­tőséggel bír. További célunk a mintaszám bővítése mellett a mintavételi módszertan egy­ségesítése, illetve az egyidejűség kérdésének tisztázása a boncolás során leletezett kísérő sérülések (pókhálóhártya alatti vérzés, agyzúzódás, hajas fejbőr és fejsisak sérülései) szö­vettani mintáiban. Az Intézetbe beérkező nem természetes módon bekövetkező halálesetek boncolása során, a jogszabály által kötelezően biztosítandó szövettani minták immunhisztokémiai feldolgozása történne a hatóság előzetes engedélye mellett. Minden eset kapcsán értékelésre kerülnének a releváns orvosszakértői kérdéskörök. 

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika

Az igazságügyi toxikológiai a holtakból származó biológiai minták analitikai-kémiai vizsgálatával kábítószerek, pszichoaktív vegyületek, gyógyszerek és különböző mérgek kvalitatív és kvantitatív meghatározásával foglalkozik. Rutin gyakorlatban a vér és vizeletminták vizsgálata zajlik, szükséges esetben egyéb, alternatív biológiai minták használhatók, mint például epe, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék… stb. Előrehaladott bomlás állapotában levő holttesteknél sok esetben a belszervek olyan mértékű bomlása figyelhető meg, hogy vér és vizelet, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék, de esetenként még epe sem biztosítható boncolás során. Az esetleges mérgezés kizárására ilyen esetekben májszövet kerül megőrzésre, és abból történik a nagyműszeres vizsgálat. A szakirodalomban kevés adat van arra vonatkozóan, hogy a májszövetből kimutatott anyagok koncentrációi milyen vérkoncentrációnak felelnek meg, illetve, hogy a bomlási folyamatok milyen módon befolyásolják a mért értékeket. Kutatásunkban klinikailag jól dokumentált, az elsődleges orvosi ellátás során biztosított vérből (és vizeletből) mért értékeket vizsgálnák a boncolás időpontjában biztosított, friss, bomlásos jeleket nem mutató májszövetből. A májból boncoláskor félretett nagyobb szövetdarabokat eltérő környezeti körülmények között tartva a bomlásos folyamatokat modelleznénk. Bizonyos időközönként történő mintavétellel a vizsgálati eredményeket összehasonlítanánk az elsődleges eredményekkel.

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika

Antipszichotikumok és antodepresszánsok post mortem biológiai mintákból való vizsgálata.

A DNS alkalmazásának fontossága az igazságügyi orvostaniban napjainkra megkérdőjelezhetetlen. Minimális mennyiségű mintából is lehetséges a genetikai profil felállítása, azonban számos külső tényező (detergensek, nedvesség tartalom..) gyorsíthatja a DNS lebomlását. Vizsgálataink során ezen faktorok szerepét mérjük.


A TDK munka keretében a hallgató elsajátíthatja az igazságügyben alkalmazott DNS izolálási és analizálási módszereket.

A nyaki gerinc hyperflexios-hyperextensios mechanizmussal létrejövő sérülése a közlekedési balesetek rettegett sérülés típusa. A legmodernebb biztonsági védelmi mechanizmusok alkalmazása ellenére sem kerülhetők el teljes mértékben. Következményei sokszor közvetlen halálokok, de biztosítási kártérítési ügyekben is – rendkívül diverz panasztár mellett – sokszor vezetnek, a túlélők esetén maradandó fogyatékosságot eredményező funkcionális állapotokhoz. A kutatás célja, multidiszciplináris megközelítésben vizsgálni a kérdést, többek-között: van-e genetikai determináltsága a nyaki porckorongok strukturális stabilitásának, és ha igen sérülékenyebbek-e a kollagénszintézist szabályozó gének tekintetében bizonyos alléleloszlással rendelkező személyek azonos típusú balesetekben, melyek a mechanizmus okozta strukturális változások a nyaki gerincet alkotó anatómiai struktúrákban, melyek a képalkotó diagnosztika és a neurológiai vizsgálat során biztos összefüggést mutató elváltozások, tünetek, milyen késői klinika tünetek állnak kétséget kizáró okozati összefüggésben ezen sérüléssel, mikor és milyen korlátok mellett fogadhatók el a vagyoni és nem vagyoni kártérítési igények ezen mechanizmusra, sérülésre alapítva.

A jelentkező hallgatók megismerhetik a tudományos szakirodalom releváns értékelési kereteit, formáit, a nyaki gerinc boncolásának speciális technikáját, a szövettani vizsgálatok lépéseit, alkalmazott genetikai vizsgálati lehetőségeket (PCR, primer tervezés, szekvenálás, statisztikai értékelés), az igazságügyi radiológiai vizsgálatok specialitásait és betekintést kapnak a mai polgárjogi kártérítési gyakorlat orvosjogi részleteibe is.

Az eutanáziával kapcsolatos kutatások régóta részét képezik az orvosjogi gondolkodásnak. Az elmúlással, a halállal való szembenézésnek több szintje létezik, melyek olyan jogi és emberi magatartásmintákban öltenek testet, melyek egyrészét társadalmi berendezkedéstől, jogtól, akár vallástól függetlenül fogadja el egy társadalom, de vannak olyanok melyek tiltott, vagy csak részben megengedett formái a kegyes halálnak egy adott társadalmon belül. Az elmúlt évtizedek drasztikus változásokhoz vezettek ebben a kérdésben Európában, és néhány országban, szigorúan szabályozott keretekben az engedélyezett, jogszerű aktív euthanázia is elfogadottá vált. Ezen alkalmazott kutatási program a jelen európai gyakorlatok szisztematikus összefoglalását tűzi ki célul, felvázolva a teljes tiltástól az aktív kegyes halál gyakorlatának elfogadásáig ívelő társadalmi, jogi fejlődési folyamatok lényegi elemeit.