Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Társtémavezető: Pap Ramóna

Irodalmi adatok alapján, mind az endometrium és a throphoblast sejtek termelnek haptoglobint, melynek szerepe van az implantációban. Az azonban nem ismert, hogy a haptoglobin pontosan hogyan befolyásolja ezt a folyamatot. Az endometrium sejtek membránhoz kötött és szolubilis fraktalkint is termelnek, melynek a legfrissebb kutatások szerint szerepe van a magzati-anyai kommunikációban. A fraktalkin receptorát, a CX3CR1-et a throphoblast sejtek fejezik ki. A membránhoz kötött fraktalkin direkt kapcsolatot alakít ki az endometrium és a throphoblast sejtek között, míg a szolubilis fraktalkin szignál molekulaként befolyásolhatja a sejtek működését. JEG-3 choricarcinoma, RL95-2 endometrium és HEC-1A endometrium sejtvonalakon koncentráció és időfüggéses kezeléseket végzünk. A kezelést követően megvizsgáljuk a sejtek viabilitását, majd a kezelőanyag (haptoglobin, fraktalkin) hatását meghatározott gének expressziójára (matrix metalloproteinázok (MMP2, MMP9), IGFB1 receptor, integrin B1, fraktalkin, haptoglobin, fraktalkin receptor, Hand2, Sox17, follistatin, progeszteron. receptor, SRC-1, BMP-2) real time PCR-ral. A változó expressziójú gének további vizsgálata végezzük el fehérjeszinten Western blottal vagy ELISÁ-val (attól függően, hogy a fehérje sejten belüli, sejtfelszíni vagy szekretálódik). A vizsgálatokkal képet kaphatunk arról, hogy az anyai illetve a magzati oldalon hogyan változik az expressziós mintázat a két fehérje hatására, illetve a két fehérje befolyásolja-e egymás működését. A fraktalkin-fraktalkin receptor rendszer különösen érdekes lehet, mivel a fraktalkint az endometrium a receptort pedig a throphoblastok expresszálják, ugyanakkor a fraktalkin rendelkezik autoregulációval is (későbbiekben érdekes lehet egy endometrium/throphoblast ko-kultúra létrehozása a direkt kapcsolatok vizsgálatára, illetve lehetőség van az kezelést követően (endometrium) a sejttenyésztő médium hatását vizsgálni a másik sejtvonalon (throphoblast). 

Társtémavezető: Jánosa Gergely

A D-vitamin számos hatása közismert, hozzájárul az egészséges csontok és immunrendszer fejlődéséhez. Továbbá a D-vitamin rendelkezik neuroprotektív hatással, vagyis a D-vitamin hiánya nagyban elősegíti a neurodegeneratív betegségek kialakulását. Újabb kutatások kapcsolatot mutattak ki a D-vitamin, valamint a vasanyagcsere egyes elemei között. Kutatásunk célja, hogy a vasanyagcsere zavarait, illetve a D-vitamin kezelés hatását a vas metabolizmusára vizsgáljuk sejtkultúrákon, különböző körülmények között. A kísérlethez neuroblasztóma sejteket használunk, melyekhez különböző koncentrációban D-vitamint adagolva meghatározott időintervallumon keresztül inkubáljuk a sejteket. A kezelésre adott válaszok hatásait valós idejű kvantitatív PCR segítségével határozzuk meg. A vas felvételében, hasznosításában bekövetkezett változások kimutatása mellett, továbbá kapcsolatot keresünk a neurodegeneratív betegségek során kialakult anyagcserezavarokkal.

Társtémavezető: Dr. Sipos Katalin

A makrofágok kulcsszerepet játszanak a szervezet vas homeosztázisában. Bakteriális fertőzések esetén a vas szérumból történő eliminálásával gátolják a baktériumok szaporodását. A téma keretén belül vizsgáljuk a perifériális makrofágok vasanyagcserére jellemző génjeinek expressziós mintázatát.  In vitro körülmények között megvizsgáljuk, hogy a vasterhelés és vas megvonás milyen hatással van ezekre a sejtekre. A kísérleteket elvégezzük LPS-sel aktivált sejteken is, majd a kapott eredményekkel összehasonlítást végzünk. Ezt követően a szignifikáns expressziós változást mutató géneket tovább vizsgáljuk sejtkultúrán, megvizsgáljuk, hogy túlműködésük és alulműködésük esetén milyen változásokat okoznak a sejtekben.

Társtémavezető: Pap Ramóna

A lutein a karotinoidok csoportjába tartozó vegyület, több „szemvédő” táplálékkiegészítőben találkozhatunk vele. Munkánk során elsősorban arra keressük a választ, hogy ennek a vegyületnek van-e valamilyen hatása az idegi eredetű (neuronális, mikroglia, asztrocita) sejtekre, valamint, hogy ez a hatás miben nyilvánul meg. Lehet szerepe a vegyületnek a sejtek túlélésében, a sejtciklus szabályozásában, a sejtet károsító (gyulladásos, oxidatív hatású) vegyületek elleni védelemben. Kísérleteink során először megvizsgáljuk az egyes sejttípusokra külön-külön gyakorolt hatásokat, majd többféle (kettő illetve mindhárom) sejttípust együtt tenyésztve megnézzük, az egyes sejtek hogyan hatnak egymásra. A fent említett hatások mellett az is érdekes, van-e a luteinnek a metabolizmust, főként a vasanyagcserét befolyásoló szerepe, illetve, hogy a vasanyagcserét befolyásoló (gyulladást okozó) behatások elleni védelem kiterjed-e a vasanyagcsere károsodás kivédésére is.