Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Az endometriózis egy krónikus kismedencei gyulladással, fájdalommal és meddőséggel járó neuro-immuno-endokrín megbetegedés, mely a reproduktív korú nők 5-15%-át érinti. Korábbi kutatómunkánk során markáns immunológiai eltéréseket mutattunk ki egészséges és endometriosisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek százalékos megoszlása, TIM-3 és Galektin-9 expressziója között. Jelen kutatás célja az 1,25(OH)2D3 illetve a kevesebb mellékhatással rendelkező szelektív VDR agonista kezelés hatásának jellemzése az immunrendszer perifériás effektor sejtjeinek (CD4+T, CD8+T, Treg, NK, NKT) százalékos megoszlására és azok immunológiai funkcióira 24-72h 1,25(OH)2D3 és szelektív VDR-agonista kezelést követően. 

A bakteriális meningitisek életet veszélyeztető fertőzések. A diagnosztikában használatos mikrobiológiai módszerek: latex agglutinmációs gyors test, festett mikroszkópos készítmények vizsgálata, tenyésztési eljárások alkalmazása, a kórokozó antibiotikum érzékenységének és a betegben az antibiotikum szintek meghatározása, az esetek klinikai követése a cél.

A szepszis életet veszélyeztető állapot, mielőbbi oki diagnosztikája előfeltétele a beteg sikeres kezelésének. a hemokultura szakszerű vételének, beküldésének és feldolgozásának a lépéseit, a kórokozó azonosítását és antibiotikum érzékenységének meghatározását, a mikrobiológiai eredmény klinikai nyomon követését ismerheti meg a hallgató, alkalmat nyújt a szepszis diagnosztikájának és terápiájának alaposabb megismerésére.

A posztoperatív infekció a mai napig a műtéti beavatkozások egyik leggyakoribb szövődménye, ami a morbiditást és mortalitást is megnöveli.  Az intravénás gyógyszerek nagy százalékban kontaminálódnak az előkészítés és a beadás során. Vizsgálataink során az aneszteziológiai és intenzív osztályos gyakorlatban használt gyógyszerek baktériumokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A poly-, és multirezisztens törzsek gyorsan terjednek osztályainkon. Az ellenük vívott harcban segíthet a megfelelő, additív vagy szinergista gyógyszerkombináció. Az intenzív osztályos kezelés során használt gyógyszerek és az ott alkalmazott antibiotikumok együttes hatását vizsgáljuk, hogy felderítsük az esetleg meglévő pozitív hatásokat.
Az intenzív osztályos beavatkozások sok lehetőséget biztosítanak az iatrogén fertőzéseknek. A különböző eszközök ilyen hatását, kontaminációját szintén vizsgáljuk a TDK munka során.

Az antibiotikum életmentő gyógyszer. A felesleges alkalmazása mikrobiális rezisztenciát okoz, ez nehezíti a további alkalmazást. Logikus korlátok között kell tartani a felhasználást. A kórházi körülmények között jobban nyomon követhető a terápia, mint a körzetekben. Ezért célul tűztük ki, hogy a körzeti orvosi munka során felírt antibiotikum forgalomról adatokat gyűjtsünk. Milyen szempontok alapján alkalmaz egy körorvos antibiotikumot?

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás

Állatkísérletes modellek felhasználásával és humán vizsgálatok elvégzésével kívánjuk a Galektin-9 és TIM-3 molekulák szerepét pontosítani. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy e molekulák szerepet játszhatnak-e a vetélések és más kóros folyamatok létrehozásában. A terhes anya szervezetében létrejövő immunológiai változások pontosabb megismerésével kapott új információk birtokában hasznos támpontokat szerezhetünk az érintett betegségek korai diagnózisa, ill. későbbi sikeres terápiájának kiválasztása céljából.

Társtémavezető: Dr. Szereday László

A Galektinek a cukor-kötő fehérjék családjába tartozó, β-galactosidokat felismerő molekulák, melyek nemcsak kulcsfontosságúak az adhézió, migráció, invázió, kemotaxis és apoptózis szabályozásában, de kontrolálhatják a lokális gyulladást, a tumorok növekedését és a lokális immunválaszt is. Habár a legújabb kutatások szerint a Galectin-9 részt vehet az endometrium fejlődésének és funkciójának (receptivitás) szabályozásában, a krónikus gyulladással járó nőgyógyászati kórképek és a tumorok pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig alig ismert. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a cukorkötő lectinek (elsősorban a Galectin-9) hogyan vehet részt ezeknek a krónikus betegségeknek a kialakulásában. Ennek során immunhisztokémiai eljárással jellemezzük az egészséges és endometriózisban/PCO-ban szenvedő nők, valamint egyes nőgyógyászati tumoros betegek szöveteinek Galectin-9 expresszióját, majd ELISA teszttel megmérjük a szérumuk Galectin-9 szintjét. Megvizsgáljuk, hogy a kapott elérések hogyan korrelálnak a kórképek súlyosságával és a terápia hatékonyságával. 

Az endotoxikus lipopoliszacharidok (LPS) jó antigének, aktív immunmodulánsok, így ellenanyagok és citokinek termelését indukálják. Ezek a hatások, a keletkező termékek például ELISA módszerrel nyomon követhetőek. Az eredmények diagnosztikai és prognosztikai felhasználásának lehetőségeit is elemezni kívánjuk. 

Az esztétikus fogászatban számos-generációkba sorolható- adhezív ragasztót alkalmaznak a restaurációk fogakhoz való rögzítése céljából. Ezen ragasztók összetétele és pH-ja gyártmányonként változhat, illetve a termékfejlesztők antimikrobás hatású anyagokat is kevernek az újabb generációjú ragasztóanyagokba. A sikeres restauráció előfeltétele, hogy az üregben visszamaradt baktériumok elpusztuljanak, valamint a tömés szélénél a bakteriális enzimek ne kezdjék el oldani a ragasztót. Kísérleteinkben a különböző generációjú ragasztók baktérium ellenes hatását vizsgáljuk, illetve hasonlítjuk össze in vitro különböző orális baktérium-tenyészeteken. Folyamatban van egy ex vivo extrahált fogakon történő antibakteriális hatást mérő modell kifejlesztése is, hogy minél inkább közelítsen a modell az in vivo viszonyokhoz.

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás

Jelen kutatás célja a feto-maternalis tolerancia kialakításában részt vevő komplex immun-regulatorikus mechanizmusok felderítése, funkcionális jellemzése. Állatkísérletek eredményeit is felhasználva végzünk humán kísérleteket, melyek során behatóan kívánjuk vizsgálni e szabályozó folyamatok terhességi immuntoleranciában betöltött szerepét.

A multirezisztens kórokozók terjedésével egyre inkább felértékelődik azon antibakteriális eljárások jelentősége, melyek bizonyos körülmények közt alternatívát nyújthatnak a terápiás szempontból problémás fertőző ágensek eliminálásra. Egy lehetséges terápiás módszert kínál a bakteriofágok alkalmazása. A munka keretében egyes kórokozók elleni fágok kerülnek izolálásra és karakterizálásra, illetve in vitro (felületi) és in vivo (egér modell) rendszerekben hatékonyságuk tesztelése.  

A bakteriális eredetű enterális megbetegedések fő kórokozó ágense a Salmonellák mellett a Campylobacter jejuni. A nagyfokú genetikai változatosságot mutató izolátumok közös vonása az inváziós képesség, melynek számos részlete vár még tisztázásra. A rendelkezésre álló transzkriptom analízis eredményei alapján több olyan célgén funkcionális vizsgálatát végezzük, amelyek szerepének tisztázása közelebb vezethet a sejtinternalizációs folyamat, és ezzel a gazda kórokozó közti kapcsolat sajátságainak megértéséhez. 

Társtémavezető: Dr. Szereday László

Az endometriosis egy olyan komplex nőgyógyászati betegség, melyet az endometrium méhüregen kívüli jelenléte, krónikus peritonealis gyulladás, fájdalom és infertilitás jellemez. Bár az endometriózis csaknem 100 éve ismert betegség, kialakulásának oka a mai napig nem ismert. Napjainkig a kutatók számos olyan molekulát azonosítottak, melyek az endometrium növekedését és működését szabályozzák. Ezek közé tartozik a cukor-kötő Galectin-9 (Gal-9), mely jelentős szerepet tölt be a gyulladást és az immunválasz szabályozásában, befolyásolja a tumorok kialakulását. Habár ismert, hogy a Gal-9 szerepet játszik a lokális immunválasz, a lokális gyulladás és a tumorok kialakulásának szabályázásában, expressziója összefügg a terhesség kimenetelével, jelenléte pedig specifikus az endometrium sejtekre, az endometriosis pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig nem ismert. Ennek vizsgálatához egy olyan állat-modellt dolgoztunk ki, mely segítségével szeretnénk részletesebb információt nyerni az endometriosis in vivo pathomechanizmusáról, valamint a kórkép kialakulásának hátterében rejlő biológiai folyamatokról. Mivel az emberi genom számos ponton homológiát mutat az egérrel, így a kutatómunka során vad típusú és Galectin-9 Knock Out egérmodelleket tervezünk alkalmazni. Reméljük, hogy a megfigyelt mechanizmusok segíthetik megérteni, hogy a Galectin-9 gén hogyan vehet részt a humán endometriosis bizonyos formáinak kialakulásában és a betegség előrehaladásának folyamatában.  

A hemolizinek fontos szerepet játszanak az Escherichia coli okozta fertőzésekben. Igy pl. az alfa-hemolizin a húgyuti fertüzésekben, enterohemolizin az Enterohemorrhágiás E. coli okozta fertőzésben. Ujabban igazolták a „silent” hemolizin valószinű szerepét  az invázióban, míg az F hemolzinről még hiányosak az ismeretek. 

Extrahált fogak gyökércsatornáiban hozunk létre kevert fertőzést. A művileg fertőzött gyökércsatornákat hagyományos módszerekkel, vegyszerekkel, valamint az endodontiában újnak számító fertőtlenítő szerekkel, eljárásokkal kezeljük. Így összehasonlítható lehet a már széles körben elfogadott, és az újabban bevezetett módszerek hatásossága. A kísérletek eredményei az újabb eljárások klinikai alkalmazhatósága kérdésében nagy jelentőségűek lehetnek

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás

Az endometriózis egy olyan ösztogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül (leggyakrabban a hasüregben) növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és meddőséget okozhat. A kutatás célja a betegség kialakulásában szerepet játszó immunológiai folyamatok vizsgálata. Ennek során flow citometria segítségével jellemezzük az egészséges és endometriózisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek (NK, Treg, CD8, CD4, gdT, TH17, monocita, makrofág, dendritikus sejt, eozinofil) TIM-3 expresszióját, majd rekombináns galectin-9 kezelést követően vizsgáljuk a sejtek gyulladásos citokin termelését. 

Az intenzív osztályon a  betegek komplex therápiában részesülnek. A tartós lélegeztetés, állandó katéterek alkalmazása hajlamosít a multirezisztens kórokozókkal való felülfertőzésre, amely többféle antibiotikum adását igényli. Az ilyenkor alkalmazott antibiotikumok hatását mennyire befolyásolja más gyógyszer fontos lenne tudni. Az esetleges szinergista hatás előnyős lehet a beteg gyógyulása szempontjából.

A klinikai mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok egyik elsődleges célja, hogy segítse a klinikust a fertőző betegségek klinikai diagnosztikája során egy adott mikroba kóroki szerepének megerősítésében vagy elvetésében (igen/nem kérdés). A jelen vizsgálataink célja azonban ennél több: az évek során összegyűjtött klinikai eseteink törzsminta-gyűjteményéből molekuláris genetikai (szekvencia- és filogenetikai) vizsgálatokkal jellemezni a vírusokat, és összefüggéseket keresni a térben és időben látszólag független klinikai esetek, esethalmozódások és járványok között, helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten. A teljesség igénye nélkül lehetőség van többek között a hepatitis A vírus (HAV), a hepatitis C vírus (HCV), a hepatitis E vírus (HEV), a HIV vírus, az adenovírus, a rotavírus, a calicivírus, az astrovírus, az enterovírus, az influenza vírus stb. molekuláris epidemiológiai (populációs szintű járványügyi) vizsgálatára. A vizsgálatok számos fontos kérdésre adhatnak molekuláris szintű választ az adott vírusfertőzés járványtanával kapcsolatban, melyek eredménye a megelőzésben hasznosul.

KÉRDÉS: Milyen tényezők határozzák meg a baktérium részéről, hogy milyen típusú fertőzést hoz létre pl. véráram, húgyúti, alsó légúti, seb. A „véletlen” és a beteg állapota szabja, meg hogy hol és milyen fertőzés alakul ki szervezetben vagy inkább a baktérium izolátum virulencia faktor „repertoárja”?
KUTATÁS CÉLJA: Meghatározzuk azokat a virulencia faktorokat, amelyek prediszponálják a baktériumot az egyes fertőzéstípus kialakítására. A különböző klinikai fertőzés típusokból (vér, vizelet, hörgő-, seb váladék)  származó és környezeti (szennyvíz) valamint egészségesektől származó K. pneumoniae izolátumok esetében megvizsgáljuk, hogy van-e különbség az egyes virulencia típusok előfordulásának gyakoriságában.

Társtémavezető: Dr. Palkovics Tamás

Az endometriózis egy olyan ösztogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül (leggyakrabban a hasüregben) növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és meddőséget okozhat. A kutatás célja olyan új molekulák azonosítása, melyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A kísérletek első szakaszában RT-PCR és qRT-PCR segítségével jellemezzük a normál és kóros endometrium szövet Galectin-mRNS expressziós mintázatát, majd meghatározzuk, hogy mely lektinek up/downregulálódnak az endometriózis különböző formáiban. A kutatómunka második szakaszában az RNS szinten kapott változásokat fehérje-szinten (western blot, immunhisztokémia) is igazoljuk.

 

A nozokomiális  multirezisztens kórokozók átvitelében szerepe van az egészségügyi személyzetnek. Vizsgálatokat végzünk a személyzet szűréséből izolált kórokozók rezisztenciájának, illetve rezisztencia génjeinek meghatározására, virulencia faktorok előfordulására.

A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban – mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új – eddig nem ismert - vírusok azonosítása és jellemzése különböző állati gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk („horogra akasztjuk”), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival.

A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. Jelen ismereteink szerint az RNS genomú vírusok a DNS vírusoknál ősibbek, számosabbak és messze sokszínűbbek. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban – mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új – eddig nem ismert - burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése különböző állati gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk („horogra akasztjuk”), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival.