Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Társtémavezető: Dr. Faisal Anna Zelma

A zearalenon Fusarium gombafajok által termelt xenoösztogén hatású penészgombatoxin (ún. mikotoxin), mely főként fertőzött gabonafélék fogyasztása útján jut az emberi és állati szerveztbe. Az orális expozíciót követő biotranszformációja során redukált származékai (α-zearalenol, β-zearalenol, zearalanon, α-zearalanol és β-zearalanol) mellett szulfát és glükuronid konjugátumok, valamint a növényekben zearalenon-glükozid metabolit is képződik. Az albumin a humán keringésben legnagyobb mennyiségben megtalálható plazmafehérje. Képes stabil komplexeket kialakítani számos endogén és exogén vegyülettel, így befolyásolva szöveti disztribúciójukat és eliminációjuk sebességét. Egyes mikotoxinok-albumin kölcsönhatások jelentős toxikokinetikai jelentőséggel bírnak. A ciklodextrinek glükóz egységekből felépülő gyűrű alakú molekulák, hidrofil külső részük kiváló vízoldhatóságot biztosít, míg lipofil belső üregük képes apoláros molekulák befogadására. A ciklodextrin technológia alkalmas lehet a fluoreszcens tulajdonsággal rendelkező mikotoxinok analitikai detektálásának érzékenyítésére, valamint új mikotoxin kötő molekulák kifejlesztésére. Jelen TDK téma kapcsán a hallgató a zearalenon és metabolitjainak kölcsönhatásait vizsgálja albuminnal és ciklodextrinekkel, elsősorban spektroszkópiai módszerek segítségével.

Társtémavezető: Dr. Mohos Violetta Karolin

A polifenolok biológiailag aktív vegyületek melyek megtalálhatóak különböző élelmiszerekben, táplálékkiegészítőkben és gyógyszerekben is. A szervezetben számos fehérjével képesek kölcsönhatásba lépni (pl. albumin, enzimek, transzporterek), ezért módosítva egyes gyógyszerek farmakokinetikai paramétereit interferálhatnak a gyógyszeres terápiával. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy a kölünböző szerkezetű polifenolok és metabolitjaik hogyan befolyásolják egyes biotranszfromációs enzimek (pl. xantin-oxidáz, CYP450, stb.) működését. Célunk olyan farmakokinetikai kölcsönhatások feltárása, amelyek a gyógyszeres terápia szempontjából kockázatot jelenthetnek. Ennek ismeretében az interakciók által eredményezett kedvezőtlen következmények elkerülhetők.

Társtémavezető: Dr. Faisal Anna Zelma

A mikotoxinok fonalas gombák toxikus sajátságú, szekunder anyagcseretermékei. Megtalálhatók különböző ételekben (pl. gyümölcsök, tej-, hús- és péktermékek) és italokban (gyümölcslevek, tej, kávé, bor, sör, stb.). Biológiai hatásaik rendkívül szerteágazóak, így a fertőzött takarmányból/élelmiszerből a szervezetbe jutva számos haszonállatra, valamint emberre is veszélyesek lehetnek. Az albumin a legnagyobb mennyiségben megtalálható plazmafehérje a vérben. Szerepet játszik az onkotikus nyomás és a fiziológiás pH fenntartásában, valamint jelentős mértékben képes befolyásolni egyes vegyületek farmakokinetikai/toxikokinetikai viselkedését, mivel számos endogén molekula, gyógyszer és xenobiotikum képes magas affinitással kötődni hozzá. Jelen munkánkban különböző mikotoxinok (pl. ochratoxinok, zearalenon, aflatoxinok) és metabolitjaik kölcsönhatásait vizsgáljuk humán és egyéb fajok (pl. patkány, marha, sertés) albuminjaival, annak érdekében, hogy több információra tegyünk szert szervezetbeni viselkedésükre vonatkozóan. Kísérleteink során meghatározzuk a képződő mikotoxin-albumin komplexek stabilitását, azonosítjuk kötőhelyüket a fehérjén, valamint vizsgáljuk az esetleges fajok közötti eltéréseket.

Társtémavezető: Dr. Fliszár-Nyúl Eszter

A mikotoxinok fonalas gombák toxikus tulajdonságú szekunder anyagcseretermékei. Széleskörű előfordulásuk és gyakran magas hőstabilitásuk miatt eradikálásuk a táplálékláncból a jelenleg ismert módszerekkel lehetetlennek tűnik. Biológiai hatásaik rendkívül szerteágazóak, így a fertőzött takarmányból/élelmiszerből a szervezetbe jutva számos haszonállatra, valamint emberre is veszélyesek lehetnek. A ciklodextrinek (CD) glükóz egységekből felépülő gyűrű alakú molekulák. Külső részük hidrofil, míg a belső üreg lipofil tulajdonságú, így a CD-ek képesek apoláros sajátságú molekulák vagy molekularészek befogadására. Jelen munkánkban különböző mikotoxinok (pl. ochratoxinok, citrinin, zearalenon) és metabolitjaik kölcsönhatásait vizsgáljuk ciklodextrinekkel. Amellett, hogy a CD-ek érzékenyebbé tehetik egyes mikotoxinok fluoreszcens módon történő detektálását, toxinkötő molekulaként is érdekesek lehetnek, ezért céljaink között szerepel az újonnan feltárt interakciók gyakorlati felhasználhatóságának tanulmányozása is (pl. italok toxinmentesítése vagy detoxikációs stratégiák kidolgozása).

A komplex regionális fájdalom szindróma a krónikus fájdalomnak egy olyan formája, melynek etiológiája és pontos patofiziológiája nem ismert. A megbetegedés kisebb sérülés hatására alakul ki elsősorban a felső-illetve alsó végtagokon, melynek hátterében az érzőideg-végződésekből felszabaduló antigének elleni túlzott immunválaszt és összetett neuro-immun interakciókat valószínűsítenek. A jelenleg rendelkezésre álló terápia mérsékelt hatással bír vagy mellékhatásai miatt hosszabb távon nem alkalmazható.  A komplex patofiziológiai mechanizmusok felderítése, kulcsmediátorok azonosítása és új gyógyszercélpontok meghatározása céljából transzlációs állatmodellekben végzett kísérletek különösen fontosak. Vizsgálatainkban a megbetegedésben szerepet játszó mechanizmusok perifériás és centrális komponenseinek analízisét végezzük, ezen belül az interleukin 1 receptorszerepét vizsgáljuk a korábban kidolgozott passzív transzfer-trauma egérmodellben.

A számítógépes dokkolás a gyógyszertervezés kihagyhatatlan eszköze, amelyet gyógyszergyárak is széleskörűen alkalmaznak. A projekt a gyógyszer-célpont kölcsönhatások szerkezetének és energiájának számítógépes dokkolással történő előrejelzésére fókuszál. A módszer képességeit és korlátait is vizsgáljuk, gyógyszer-célpont rendszerek egy szettjén. A szettet a hallgató és a témavezető közös érdeklődési köre alapján állítjuk össze.

A jelátvitel kulcsot szolgáltat a különféle betegségek pathomechanizmusának megértéséhez. A jelátviteli útvonalak gyakran fehérje partnerek között kialakuló komplexek képződésén alapulnak. Sok esetben a fehérje-komplexek (gyógyszertervezés által igényelt) atomi felbontású szerkezetének kísérleti meghatározása nehézkes. A jelen projektben ilyen komplexek szerkezetének számítására kerül sor számítógépes eszközök felhasználásával. Tanulmányozni fogjuk molekuláris dinamikájukat is, hogy megértsük szerepüket a jelátvitelben és kiindulási információt szolgáltassunk a gyógyszerfejlesztéshez.

A farmakoinformatikai eszközök használata alapvető a modern gyógyszertervezésben. A projekt számítógépes eszközök fejlesztésére fókuszál elősegítve a potens gyógyszer-jelöltek felfedezésének hatékonyságát. Az eszközök a (fehérje) célpontok atomi felbontású szerkezeteivel dolgoznak és a gyógyszer-célpont kölcsönhatások erősségét számolják. A fizikai kémia iránt érdeklődő hallgatók, programozási és/vagy szkriptelési ismeretekkel (érdeklődéssel) jó jelöltek e projektben történő részvételre.