Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre

A pécsi koponyasérült adatbázis feldolgozása különböző súlyosságú koponyasérültek életminőségére, neuropszichológiai teljesítményére vonatkozó vizsgálatok

A pécsi súlyos koponya agysérült adatbázis mellett középsúlyos- és enyhe sérültek után követésével, neuropszichológiai képalkotó, illetve biomarker vizsgálatokkal, a 2-15 évvel ezelőtt sérült betegek kognitív hanyatlását, annak markereit kívánjuk felmérni.

A nyílt koponyacsont törések során kialakuló intrakraniális nyomást befolyásoló tényezők vizsgálata, különös tekintettel a kialakuló agyvíz-keringési zavarra és annak következményeire.

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre

Az Idegsebészeti Klinika súlyos koponya agysérült adatbázisának 15 éves elemzésével közel 500 beteg adatainak feldolgozásával prognosztikai modelleket és a kimenetel indikátorait kívánjuk meghatározni, illetve az ellátott betegekkel kapcsolatos epidemiológiai vonatkozásokat írunk le.

A transzkraniális mágneses stimuláció (NEXSTIM) gyakorlati alkalmazhatóságának és előnyeinek vizsgálata idegsebészeti beavatkozást igénylő kórképekben. A preoperatív vizsgálat fontossága a centrális-paracetnrális illetve a Broca- vagy Wernicke-területi térfoglalások esetén.

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila

Szövettani vizsgálatokból ismeretes, hogy különböző agyi traumák (elektromos, mechanikus, hypoxiás) során jellegzetes morfológiájú, károsodott, ú.n. “sötét sejtek” keletkeznek bizonyos agyi területeken. E sejtek egyedülálló tulajdonsága, hogy igen rövid idő alatt (néhány óra) lejátszódó, teljes regenerációra képesek. Célunk e jelenséget in vivo vizsgálni, melyhez modern MR képalkotási módszereket alkalmazunk, patkány sötét sejt modellen. Eredményeink elsőként igazolhatnák a sötét sejt kialakulás, és -regeneráció jelenségét in vivo, segítenék e jelenség hátterének és funkcionális jelentőségének megismerését, valamint lehetővé tennék humán vizsgálatok megkezdését.

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre

Különböző állatkísérletes módszerekben részben funkcionális vizsgálatokat, részben kisállat MR vizsgálatot, részben pedig a sérülés kiterjedésére vonatkozó morphológiai vizsgálatokat alkalmazva azt kívánjuk megállapítani, hogy a kísérletes állatokban a különböző típusú koponyatrauma modellekben létrehozott agykárosodás mértéke mennyiben változik az akut szakban, illetve a rehabilitáció során alkalmazott inger-gazdag környezet (Enriched Environment) hatására.