Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A Radiológiai klinikán a CT vizsgálati protokollokat módosítottuk  az ALARA ( As Low As Reasonably Achievable) elv figyelembevételével. A pácienseket ért sugárterhelés jelentős csökkenését várjuk a fenti változtatásoktól. A kutatás során a pácienseket ért sugárdózist leíró valamint azt meghatározó faktorokat elemezzük.

Felmérjük, hogy a diagnosztikus pontosságban történt –e változás a korábbi protokollokhoz képest valamint, hogy az átlagos dózisterhelés milyen mértékben változott. Az eredményektől függően a CT protokollok további optimalizálását tervezzük.

Közismert, hogy egyes élvezeti cikkek (kávé, energia ital, dohányáruk…) vasculáris hatással rendelkeznek. Az ultrahangos e-tracking módszerrel ezen hatást szeretnénk elemezni. Egészséges, fiatal, önkéntes hallgatók beválogatásával, különböző szerek elfogyasztása után mérjük az érfal rigiditásának változásait. Célunk, hogy egy rizikóbecslést tudjunk felállítani a különböző élvezeti cikkek hosszú távú használatának az atherosclerosis kialakulására gyakorolt hatásáról. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

Az elhúzódó konstipáció miatt orvoshoz forduló betegek életminőségét jelentősen rontó kórképek kivizsgálása és kezelése komplex szemléletet és speciális vizsgálatokat igényel. A tükrözések és hasi ultrahang/CT vizsgálatok mellett a vastagbelek funkciójának tranzit vizsgálattal és defekogáfiával való megítélése is szükséges. Munkánk során a klinikánkon működő funkcionális vizsgálatok módszertani optimalizálását, a korábbi vizsgálati eredmények elemzését tervezzük. Továbbá egy új, interdiszciplinális munkacsoport felállításában és működtetésében is részt veszünk.

A központi idegrendszer veleszületett rendellenességeinek postnatalis képalkotó diagnosztikája

Társtémavezető: Dr. Farkas Orsolya

E téma az informatika és a radiológia határterületén helyezkedik el. A koponyatraumák megítélésére szolgáló CT és MR módszerek, ill. a számítástechnika fejlődése révén, mára a hagyományos radiológiai leírás-véleményezés kiegészítéseként a képi információ kvantitatív megítélését szolgáló algoritmusok is egyre nagyobb szerephez jutnak. E módszerek segíthetik a szabad szemmel nem-, vagy nehezen megítélhető eltérések kimutatását-mérését, vagy a látható eltérések objektív-kvantitatív módon való kifejezését. Az így kapott "trauma-paraméterek" a klinikai mutatókkal jól összevethetők, így felmérhető a diagnosztikában és a prognosztikában lehetséges szerepük. A célunk tehát egy olyan számítógépes program fejlesztése, mely a koponyatraumával összefüggésbe hozható CT és MR képi eltérések felismerése és mérése révén segíti, pontosítja a trauma súlyosságának és prognózisának megítélését.

Társtémavezető: Dr. Nemes Katalin

A kontrasztanyagos ultrahanggal végzett mélyvéna vizsgálatokról ez idáig kevés tudományos közlemény született. Az alsóvégtag mélyvénáinak ezen képalkotó eljárással történő vizsgálatához egy új módszert szeretnénk kidolgozni. A vizsgálati alanyok normál mélyvénás, visszeres, de normál mélyvénás, valamint mélyvénás  trombózison átesett és egyéb vénás insuficientiaval rendelkező betegek lesznek. Munkánk során szeretnénk meghatározni a mélyvénák láthatóságát, a mélyvénás trombózis vizualizálhatóságát és specifikus jeleit ultrahangos kontrasztanyaggal. Mérni szeretnénk a különböző vénás telődési dinamikákat, a recurrens vénák billentyűfunkcióit. Későbbiekben szeretnénk eredményeinket összehasonlítani az egyes betegek phlebographiajaval, valamint a nemzetközi besorolásokkal. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik a bal kamra funkció megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes, bal kamra funkciót rontó szívbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik egyes billentyűk morfológiai és részben funkcionális megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes billentyűbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

A storke képalkotó diagnosztikájában napjainkban elengedhetetlen a natív  koponya CT és CT angiográfiás vizsgálat a gyors terápiás döntések meghozatalához.
A betegség etiólógiájának felderítése során ha cardialis emboliaforrás felmerül jelenleg transthoracalis és tarnsoesophagealis echocardiografia elvégzése tekinthető rutinszerűnek.
Azonban e vizsgálómódszer nehézkes elérhetősége és időigényessége miatt klinikai gyakorlatunkban általában nem végezhetők el a betegellátás megkezdésekor, habár a tovább terápia szempontjából hasznos információkhoz juthatnánk.
Irodalmi adatok alapján a szív CT vizsgálata megfelelő módszernek tekinthető a cardialis embóliaforrások megítélésében. 

Egy prospektív és egy retrospektív klinikai vizsgálatot tervezünk.
Tervünk, hogy az időablakos stroke diagnosztikájában az ellátó intézmények közötti konszenzus alapján már elfogadott protokoll alapján végzett többfázisú CT angiográfiás méréseket követően a vizsgálatot - további intravénás kontrasztanyag adása nélkül - a szív régiójáról készített alacsony sugárdózisú prospektív triggerelésű EKG kapuzott vénás fázisú CT méréssel egészítsük ki az esetleges embóliaforrások (például pitvari és kamrai thrombusok) és/vagy hajlamosító anatómiai eltérések felderítése céljából.
További retrospektív adatgyűjtést is tervezünk a PTE Radiológiai Klinikájának beteganyagában, melynek célja hogy akut stroke miatt CT vizsgálaton, és azt megelőzően vagy azt követően szív CT vizsgálaton is átesett betegek képi adatait a stroke esetleges cardiális eredetének kimutatása szempontjából is megítéljük.

Crohn betegség kivizsgálásában UH, CT és MR is szerepel. Tekintettel a többségében fiatal betegek gyakori vizsgálataira, törekszünk UH és MR alkalmazására. A vékonybelek érintettségének megítélésére MR enterográfiás vizsgálat a legalkalmasabb. Mivel célunk csökkenteni a betegek intravénás gadolinium terhelését, elsősorban natív méréseket használunk. A gyulladásos érintettség pontosabb megítélésére motilitási és diffúziógátlásos (DWI) méréseket alkalmazunk. Ezek paramétereinek, valamint néhány újszerű, diagnosztikusan hasznos sajátságának beállítását, az aktivitás meghatározását, pontosítását tervezzük. Szintén tervezzük a beleken látott elérések ultrahangos megjelenésének ellenőrzését.
 

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A szív CT vizsgálatok során több olyan információt, adatot nyerhetünk, ami módosíthatja a beteg cardiovasculáris rizikó besorolását. A témán belül lehetőség nyílik e paraméterek megismerésére, mérésére, társklinikákkal együtt működve bizonyos betegcsoportokon belüli szerepük feldolgozására.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

TAVI (trans aortic valve implantation) beavatkozások megtervezésében az egyik és sok tekintetben leginformatívabb vizsgálati eredményt a CT angiográfiás vizsgálat szolgáltatja. A témában áttekintésre kerülnek a CT angiográfiás vizsgálatok vizsgálati technikái. Lehetőség nyílik a TAVI tervezéshez szükséges rekonstrukciók megismerésére és mérések végzésére.

A pancreas cysticus elváltozásai a radiológiai vizsgálatok során gyakran mellékleletként kerülnek felismerésre. Szemben a vese és máj egyszerű cystáival, a pancreasban látott minden cystát - méretétől és megjelenésétől függő gyakorisággal - követni kell, azok potenciális malignizálódása miatt. Kivételt csak a pancreatitis következtében kialakult pseudocysták és letokolt necrosisok képeznek. Kutatásunk során a cystás pancreas elváltozások felismerésének, leletezésének és utánkövetésének eddigi gyakorlatát vizsgáljuk, ellenőrizzük, valamint az elmúlt évek eredményeinek elemzése alapján ezek optimalizálására teszünk javaslatot, a helyi lehetőségekhez idomított protokoll kialakítását tervezzük.

Az ultrahangos e-tracking módszerrel ma már mérni tudjuk az érfal rugalmasságának változásait. Munkánk során olyan betegeket válogatunk be, akik magas cardiovascularis rizikóval rendelkeznek, azonban még nem volt cardiovascularis történésük. Feltételezésünk szerint, a fizikai tréning hatására a nagyobb ejectios fractio megterhelheti az amúgy is károsodott vagy már teljesen rigid érfalat. Célunk annak a betegcsoportnak a kiszűrése, amelynek nem feltétlenül ajánlott a megnövelt fizikai aktivitás az érrendszer állapotának szempontjából. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

Társtémavezető: Dr. Botz Bálint

Az alacsony dózisú teljes-test (EOS) röntgenvizsgálat egy viszonylag új módszer mely egyre növekvő szerepet tölt be a különböző gyermekkori gerincdeformitások kivizsgálásában és követésében. Az ilyen típusú képalkotás során az axiális és végtagi csontozat mellett a törzs és mellkas is csaknem teljes egészében leképezésre kerül, így a módszerrel gyakran kerülnek felismerésre a fő diagnózistól független, nem várt mellékleletek. A vizsgált korosztályban a gyakorlati tapasztalat szerint ezek döntő részét csontelváltozások teszik ki. A TDK-kutatómunka célja az első EOS vizsgálatra érkező gyermekkorú páciensek leletanyagának retrospektív feldolgozása, a talált, más korábbi képalkotó vizsgálat alapján még nem ismert mellékleletek összesítése, azok típusának, elhelyezkedésének, és gyakoriságának meghatározása. Mivel a az EOS-szal mint a közelmúltban elérhetővé vált modalitás még kevés az ezzel kapcsolatos tapasztalat, ezért különösen fontos a napi diagnosztikus munka szempontjából is a mellékleletek típusainak és gyakoriságának ismerete a vizsgált populációban.

Intervenciós radiológia mint terápiás módszer

A mindennapi rutin során különböző indikációkkal elvégzett számos mellkasi CT vizsgálat során gyakran mellékleletként felfedezett 3 cm-nél kisebb gócok sokszor nem karakterizálhatóak. Különösen igaz ez a 8 mm-nél kisebb „nodulusokra”. Munkánk során a különböző méretű és morphológiájú gócok nemzetközi ajánlások szerinti beosztását, felfedezésük esetén szükséges diagnosztikus lépések, algoritmusok összefoglalását, napi munkába történő átültetését tervezzük elvégezni. Továbbá a korábban elvégzett vizsgálatok, és az eddigi algoritmusok alkalmazásának eredményességének ellenőrzését is tervezzük. A diagnosztikus lépések és kontrollok megfelelő megtervezése és alkalmazása nem csak a felesleges vizsgálatok számának csökkentését, de az intrpulmonalis malignitás korai felismerését is elősegítheti.

A vesecysták előfordulása igen magas, melyek többsége azonban érdemi konzekvenciával nem jár, legtöbbször más irányba végzett képalkotó vizsgálatok mellékleletei. A komplex cysták hátterében azonban gyakran felmerül malignitás gyanúja, melyek pontos megítélésén műtéti beavatkozás dől el. A cystás rosszindulatú vese daganatok legtöbbször csak későn adnak kézzelfogható klinikai jelet, melynek időpontjában a metasztázis előfordulása már relatíve magas, ebből fakadóan kiemelt szerepet kap az időbeni felismerés.  Vizsgálatunk célja, hogy CT/MR vizsgálatokkal és a műtéti eredményekkel összevetve értékeljük a kontrasztanyagos ultrahang pontosságát és klinikai hasznosságát a komplex vesecysták dignitásának eldöntésében.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A téma célja a Radiológiai Klinikán történő korai tüdőrák diagnosztika céljából végzett low-dose mellkas CT vizsgálatok eredményeinek statisztikai értékelése. Az itt gyűjtött tapasztalatok hasznosíthatóak lehetnek a program további javításában és a közeljövőben bevezetendő, országos low-dose szűrőprogram kidolgozása során.
További célunk a tüdőrák rizikóbecslés pontosítása, új releváns faktorok azonosítása, különös tekintettel a nem dohányzó populációban.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A témán belül a Klinika képi és leletanyagában vizsgáljuk a coronariák eredési, lefutási anomáliák egyes fajtáinak gyakoriságát és jelentőségét. Lehetőség van az egyes, kiválasztott csoportokon belüli további képi analízis végzésére, esetleges következményes morfológiai vagy funkcionális eltérések felfedésére.

A pancreatitis vizsgálómódszereinek áttekintését, a vizsgálati protokollok módosítását, klinikai kérdéshez való adaptálását tervezzük végezni, részben a Transzlációs Medicina intézet pancreatitis kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálataihoz csatlkozva. Tervezzük a vizsgálatok eredményeinek, score-rendszereinek, illetve a score-ok és a várható prognózis összefüggéseink elemzését.

Az epeúti elzáródások mintegy kétharmada malignus betegség következménye, az esetek jelentős része napjainkban is inoperabilis. Az endoszkópos megoldások sikertelensége esetén az egyetlen lehetőség a percutan beavatkozás. Kis megterheléssel, helyi érzéstelenítésben állítható helyre az epe elfolyás, a beteg állapotának javulása után pedig végleges megoldásként stent beültetés végezhető. A kombinált intervenciós radiológiai és onkoterápiás kezelési módszerek pedig jelentősen javítják a túlélést és az életminőséget. A kezelések, interdiszciplinális szemlélet megismerése mellett betegfeldolgozás végezhető.

Társtémavezető: Dr. Gáspár Tamás

A POCUS kifejezés magában foglal számos olyan vizsgálati algoritmust, melyeket az emberi test vitális szervrendszereinek gyors, rutinszerű ellenőrzésére fejlesztettek ki, ezáltal kiválóan hasznosíthatók a sürgősségi betegellátásban, illetve számos egyéb szituációban, ahol korlátozott idő, illetve technikai háttér áll rendelkezésre.
A POCUS vizsgálatokat (ideális esetben) nem radiológus szakorvos, hanem a sürgősségi ellátásban, valamint az intenzív terápia területén dolgozó egészségügyi személy végzi.
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinikája több éve szervez POCUS ultrahangos kurzusokat a sürgősségi betegellátásban dolgozó orvoskollégák részére, ezáltal segítve a klinikus kollégát azon radiológiai módszerek készségszintű elsajátításában, melyek szükségesek az ágymelletti ultrahang vizsgálatok megfelelő kivitelezéséhez.
Kutatásainkban ezen POCUS kurzusok eredményességét, hasznosságát szeretnénk felmérni, továbbá (a kevés számú magyar forrás bővítése érdekében) szeretnénk teljesebb képet létrehozni a (nem radiológus szakorvosok által végzett) point of care ultrahangvizsgálatok előnyeiről, nehézségeiről, elfogadottságáról a magyar egészségügyben.

A sürgősségi kórképek radiológiai vizsgálatainak optimalizálását, mind a vizsgálati protokollok, mind az indikációk áttekintését, pontosítását tervezzük elsősorban retrospektív adatelemzéssel, valamint a módszerek esetleges átállítását követő prospektív adatgyűjtéssel.