Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

A medialis prefrontalis cortex (mPFC) szerepet játszik a klasszikus és az instrumentális kondicionálás különböző aspektusaiban. Pavlovi „trace” kondicionálás során, a neuronok a kondicionálás valamennyi fázisa alatt megváltoztatják aktivitásukat. Magatartási kísérletek alapján az mPFC nélkülözhetetlen az instrumentális kondicionáláshoz. Intézetünkben a fenti folyamatokat szabadon mozgó, tetród elektródákkal implantált patkányokon vizsgáljuk, miközben 32-csatornás elvezetést végzünk a prefrontalis cortexben.

A táplálkozási magatartás zavarai nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak, ezért fontos az ezzel kapcsolatos agyi működések minél alaposabb egysejtszintű megértése. A fenti kérdéskör egyik leghatékonyabb vizsgálati módszere a szabadon mozgó, elektródákkal implantált patkányok electrophysiologiai vizsgálata. Intézetünkben a patkányokat táplálékkal jutalmazott magatartási paradigmában vizsgáljuk, miközben 32-csatornás elvezetést végzünk a prefrontalis cortexben.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

A látásfunkciók (elsősorban sztereolátás és látásélesség) érésének viszgálata és csecsemőkortól iskoláskorig történő többlépcsős nyomonkövetése elektrofiziológiai és pszichofizikai módszerekkel, melynek célja a háttérben meghúzódó élettani folyamatok pontos megismerése és az amblyopia megelőzése. Koraszülöttek és érett újszülöttek fejlődési sajátságainak összehasonlítása.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László

Kísérleteinkben során az agy különböző területeire juttatunk dopamin receptor agonistákat illetve antagonistákat, és ezen anyagok segítségével vizsgáljuk meg a dopamin receptorok szerepét különböző magatartási paradigmákban. Általunk alkalmazott magatartási módszerek - a teljesség igénye nélkül- a következők: passzív elhárító teszt, Morris-féle úsztatási teszt, helypreferencia teszt. Az adatok rögzítését és feldolgozását a Noldus Ethovision nevű program segítségével végezzük, mely lehetővé teszi az állatok viselkedésének részletes elemzését különböző paraméterek alapján, és ezáltal a fentebb a címben megadott folyamatok minél komplexebb, mélyebb megismerését.

A jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend kedvező élettani és pszichés hatásainak köszönhetően. Csökkenti a hipotalamikus-tobozmirigy-adrenalin tengely (HPA) és a szimpatikus idegrendszer (SNS) aktivitását. Számos kutatási, irodalmi adat utal arra, hogy a rendszeres, célzott gyakorlás mellett a betegségek megelőzhetőek, illetve számos kórképre kedvezően hat. A jóga a mentális egészségre is előnyös hatású, rendszeres gyakorlás mellett csökken a szorongás, depresszió, hatékonyabb lesz a kikapcsolódás, a célorientált viselkedés és a konfliktuskezelés, nő a motiváció. Vizsgálataink során multidiszciplináris megközelítésből, kísérletes, agyi képalkotó módszerekkel vizsgáljuk a jóga kedvező élettani hatásait. 
 

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

A kor előrehaladtával a látásfunkciók romlanak, nehezebbé válik a tárgyfelismerés, az olvasás, a sporttevékenységek, a vezetés, mindezek jelentős kihatással vannak az életminőségre. Ezek a problémák hatványozottan jelentkeznek neurodegeneratív kórképekben, pl. Alzheimer kór és Parkisnson kór esetében, ahol a kognitív látás domainek szelektíven károsodnak. Ezek kimutatása akár már a folyamat kezdeti, preklinikai stádiumában biomarkerként szolgálhat, mely a korai diagnózisban segíthet. Vizsgálataink során pszichofizikai, EEG és fMRI módszereket alkalmazunk a korai látásfunkció károsodások kimutatására. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak a Klinikai Központ Neurológiai Klinikával együttműködésben.

Társtémavezető: Dr. Buzás Péter

A kutatás témája a kérgi visszacsatolásnak a látópálya thalamikus átkapcsoló magjára, a corpus geniculatum laterale-ra (CGL) gyakorolt hatásának vizsgálata éber, szabadon mozgó macskában. A CGL meglepő módon több szinaptikus bemenetet kap látókérgi neuronok axonjaitól, mint a retinából érkező afferensektől. E számbeli fölény ellenére a CGL-t sokáig egyszerű reléállomásnak tekintették, a cortico-genicularis visszacsatolásnak a vizuális feldolgozásban betöltött szerepéről pedig a mai napig meglehetősen keveset tudunk. Kutatócsoportunk korábban thalamikus idegsejteket jellemzett macska CGL-ben, ezúttal pedig azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a látókéregből érkező visszacsatolás hogyan modulálja a CGL sejtek válaszait és ez a hatás sejttípusonként miben különbözik. Laboratóriumunkban tréningezett, viselkedő macskákon végzett telemetriás (vezeték nélküli) elektrofiziológiai módszerekkel, valamint az EEG- és egysejtelvezetésből származó adatok kiértékelésével ismerkedhetnek meg az érdeklődő hallgatók. Kutatásunk hozzájárul a cortico-genicularis visszacsatolás szerepének jobb megismeréséhez.

A memóriánk és térbeli tájékozódásunk (az „agyi GPS”) kialakításának egyik kulcsfontosságú régiója az entorhinális kéreg, amely be és kimeneti kaput képez a hippocampusz és a többi agykérgi terület között. Az itt lezajló információfeldolgozás mikrohálózati alapjai kevéssé ismertek. A kutatás témája a GABAerg interneuronok vizsgálata, melynek során a hallgatók megismerkedhetnek in vitro es in vivo elektrofiziológiai, optogenetikai és immunhisztokémiai módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda


A jelen kutatás témája a 3D látás élettani alapja. A térlátás létrejöttéhez a látórendszernek meg kell találnia a két szem retinájára vetülő, egymásnak megfeleltethető (korrespondáló) képpontokat. Speciális vizuális ingerekkel, úgynevezett random pont korrelogramokkal és pszichofizikai módszerekkel vizsgáljuk a sztereopszis alapszintű folyamatait. Feltérképezzük, hogy a térlátás folyamatai milyen mértékben érzékenyek zavaró ingerekre (maszk), a két szembe érkező képek információ tartalmára és hasonlóságára. 

Társtémavezető: Dr. Kóbor Péter

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fMRI) módszerekkel.

Neurophysiology of parallel processing mechanisms in stereoscopic vision in animal experiments

This project concerns the biological basis of 3D vision. A recent theory claims that binocular information is processed by two functionally distinct, parallel channels in the brain. Here, we would like to identify and characterise these two mechanisms by measuring responses to tricky movies, so-called dynamic random dot stereograms. We use psychophysical, electrophysiological (EEG, LFP and multichannel single-unit recording) and functional imaging (optical imaging, fMRI) methods.

Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG) és funkcionális képalkotó (fMRI) módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Diána

A 3D-s percepció a vizuális információ központi feldolgozásának egy érzékeny és összetett részét képezi. Célunk a térlátás élettani alapjainak minél részletesebb feltárása vizuális kiváltott válasz (VEP) és funkcionális mágneses rezonancia imaging (fMRI) technikák segítségével, pszichofizikai módszerekkel kiegészítve. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak fiatal felnőttek bevonásával.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

A vizuális memória folyamataiban a szenzoros feldolgozás során keletkező neurális reprezentációkat agyunk kódolja, tárolja, és előhívja. Közismert példa, amikor a fal színéhez függönyt vásárolunk, és emlékezetből választjuk ki az odaillő színárnyalatot. Mivel szavakkal pontosan nem tudjuk definiálni a tárolt információ gyakran pontatlan, és a tárolás sérülékeny, újabb ingerek könnyen megzavarhatják. A vizuális memória mechanizmusait, azok kvalitatív és kvantitatív tulajdonságait pontosan mérhetjük pszichofizikai módszerekkel, illetve a folyamatban résztvevő agyi szubsztrátok megjeleníthetők EEG és fMRI technikák alkalmazásával. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

Dinamikus random pont sztereogramok tesztelése a klinikai gyakorlatban, amblyopia (tompalátás) és potenciálisan amblyopiához vezető szemészeti rendellenességek szűrése óvodás és kisiskolás korú gyermekek körében. Táblagép alapú látásélesség és térlátás-vizsgálat protokoll kidolgozása.

A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer alapvető jelentőségű a jutalmazáson alapuló tanulási folyamatokban, az adott válasz megerősítésében. A dopamin metabolizmusát és a receptoriális hatás erősségét a noradrenerg rendszer befolyásolni képes, így befolyásolhatja magát a jutalom megítélését így magát a tanulási folyamatot. Ezen túl, a biológiailag jelentős objektumok megjelenésekor a noradrenerg rendszer együtt aktiválódik a dopaminrendszerrel. Kísérleteink során, patkánymodellben e két rendszer egymásra hatását vizsgáljuk (A) a táplálék jutalom megítélésében és (B)a magatartásválaszok megerősítésében. Módszereink: specifikus neurotoxinok, agonisták és antagonisták intracerebrális mikroinjekciója, reverz mikrodialízise a mezokortikális és mezolimbikus terminális területeken; magatartásvizsgálatok, operáns és klasszikus kondícionálás; a katekolaminok és metabolitjaik meghatározása in vitro és in vivo HPLC technikával.

A kutatási program a táplálkozás, a testtömeg és az anyagcsere szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleteket foglal magában. Extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat folytatunk laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A kísérletek célterületei a limbikus előagyi struktúrák, amelyekben a GM neuronok homeosztatikus jelentőségét kívánjuk megvilágítani. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja.

Társtémavezető: Dr. Kövesdi Erzsébet

Az ováriumból szekretálódó ösztrogén képes az idegsejtek alapvető funkcióinak befolyásolására.  Az Alzheimer kórban fokozott  degenerációt mutató kolinerg neuronokat az ösztrogén védi a káros hatásokkal szemben, melyek fontos szerepet játszhatnak ezen idegsejtek túlélésében.  Az ösztrogén visszacsatolás révén szabályozza a fertilitás központi idegrendszeri  "processzor sejtjeit",  a gonadotropin releasing hormone (GnRH) neuronokat. Noha az ösztrogén elsődlegesen a géntranszkripció közvetlen szabályozásán keresztül hat az idegsejtekre, az utóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy az ösztrogénnek van egy gyors nem-klasszikus hatása, amivel képes a sejtek intracelluláris jelátvivő hálózatának gyors ,,áthangolására". Kísérleteinkben arra keressük a választ, hogy mi a mechanizmusa és szerepe ennek az ösztrogén indukálta nem-klasszikus hatásoknak a kolinerg és  a GnRH neuronokban.  Vizsgálatainkban immunhisztokémiát, konfokális lézer szkenning mikroszkópiát, egy-sejt elektrofiziológiát,
képalkotó egy-sejtes Ca2+ méréseket, transzgenikus technológiát és élő sejten megvalósuló egy molekula detekciós mikroszkópiát és viselkedés teszteket alkalmazunk.

Társtémavezető: Dr. Buzás Péter

A projekt célja olyan küklopszi, anaglyph random pont szereogram ingerek kifejlesztése, melyek nem igénylik a monitor színkalibrációját vagy illesztését az alkalmazott szinszűrőkhöz,  de alkalmasak mind humán, mind pedig macska binokuláris információ feldolgozó rendszerének objektív vizsgálatára. 

Az impedancia mérésen alapuló anyagvizsgáló eszközök orvosi gyakorlatban való bevezetése áll a fejlesztéseink középpontjában. Ennek a keretében az a kitűzött célunk, hogy az általános felhasználásra kifejlesztett Impedancia Mérőeszközt olyan irányba fejlesszük, amelynek segítségével a protézisek kilökődését okozó kórfolyamatok korai diagnózisát lehet vizsgálni. A protézisek környezetében bekövetkező változások (folyadékterek, melynek hátterében elsősorban gyulladás áll), jól vizsgálhatóak ezzel a módszerrel. Az extracelluláris folyadék pH változása (csökkenése), illetve a szöveti terek és a protézis, mely általában titán ötvözet, jelentős eltérésekként jellemezhető vezetőképesség szempontjából. Ezt kihasználva az általunk kifejlesztendő prototípussal ennek a problémának a megoldását tervezzük. A fejlesztések elvégzéséhez elengedhetetlen az eszköz szoftveres és hardveres fejlesztése mellett, annak validálása, illetve biológiai objektumokon való méréssekkel történő igazolása. Az in vivo kísérletekhez szükséges olyan csontsejtkultúrák kialakítása, melyeknek a segítségével az implantátum környezetében bekövetkező folyamatok, elektromos térben történő mintavételezését elvégezhetjük. Tovább lépésként, kísérletes állatmodellben (nyúl) vizsgáljuk meg a sejttenyeszétekből kapott impedancia értékeket. Fontos, hogy meg tudjuk állapítani, hogy van-e bármilyen hatással a kilökődésre a mozgás. A mozgás detekcióhoz szükség van megfelelő mozgás detektáló eszközre, amit a Noldus EthoVision XT eszköz biztosít számunkra. A kísérletekből származó eredmények alapján egy a csontimplantátum gyulladások kimutatására alkalmas prototípus kerülne kifejlesztésre . 

Társtémavezető: Dr. Kóbor Péter

A kutatás témája a színlátás biológiai alapja. Az utóbbi időben felfedeztünk egy idegsejt-populációt macskák corpus geniculatum laterale magjában, amelyek az embernél is megtalálható kék-sárga színopponencia ősi formáját képviselik. A jelen kutatás célja tovább követni ezen pálya útját mind a retina, mind pedig az agykéreg felé. Ehhez laboratóriumunkban elektrofiziológiai, pályajelölési és immuncitokémiai módszereket használunk. Kutatásaink hozzájárulnak a színlátás evolúciós alapjainak és a színinformáció agykérgi feldolgozási mechanizmusának megértéséhez.

Társtémavezető: Dr. Szabó István

Komplex neurokémiai (katecholaminok, neuropeptidek, interleukin 1β, stb. mikroelektroforetikus adása) és magatartási (majom, kondicionált táplálkozási feladat) mikroelektrofiziológiai kísérletek a limbikus előagyi (orbitofrontális kéreg, cinguláris kéreg, stb.) glukóz-monitorozó idegsejtek táplálkozással és motivációs (éhség, jóllakottság), illetve anyagcsere állapottal (obesity, diabetes mellitus) összefüggő funkcionális jellemzésére.

Az ízlelés a többi ingermodalitáshoz viszonyítva megkülönböztetett jelentőségű a táplálék- és folyadékfelvétel adaptív szabályozásában. Különösen fontosak e tekintetben a limbikus előagyi íz-információ feldolgozási folyamatok. Ezek tanulmányozására, e működések neuronális alapjainak jobb megértésére extracelluláris egysejtelvezetéseket folytatunk íz-ingerlések során, továbbá ízleléssel összefüggő tanulási, magatartási teszteket végzünk.

Társtémavezető: Radó János

A független komponens analízis (independent conponent analysis (ICA)) egy hatékony mesterséges intelligencia módszernek tűnik, mely alkalmas egymástól független nem gaussi jelek vak szeparálására. A projekt célja, hogy megvizsgáljuk ennek a módszernek az alkalmazhatóságát EEG-ben megjelenő vizuális kiváltott válaszok vizsgálatára, a jel zaj viszony és/vagy információ tartalom változására. A projektbe elsősorban matematika és programozás iránt érdeklődő hallgatókat várunk.

Kísérleteinkben az amygdalaba injektált neuropeptidek (neurotenzin és oxytocin) tanulási- és megerősítő folyamatokra gyakorolt hatásait vizsgáljuk. A helypreferencia teszt segítségével kémiai anyagok jutalmazó-megerősítő hatásának vizsgálatát végezzük. Morris water maze tesztben a neurotenzin és oxytocin helytanulási folyamatokra gyakorolt hatásait kutatjuk. Az emelt keresztpalló tesztben a neuropeptidek esetleges anxiolitikus-anxiogén tulajdonságait obszerváljuk. Passzív elhárító szituációban vizsgáljuk a neurotenzin és oxytocin memóriára kifejtett hatásást. Open field tesztben a neuropeptidek spontán motoros aktivitásra kifejtett hatását, elektrofiziológiai módszerekkel pedig azok idegsejt működést befolyásoló tulajdonságait tanulmányozzuk.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László

Kísérleteinkben a neurotenzin hatásait vizsgáljuk az általános aktivitásra, a térbeli és büntetéses tanulásra, illetve a szorongásra. Vizsgálatainkat hím Wistár patkányokon végezzük. Módszereinkben a ventrális pallidum területére adott neurotenzin vagy receptorainak agonistái, illetve antagonistái hatását monitorozzuk. A magatartási tesztekben a Morris water maze tesztben a térbeli tanulásra gyakorolt hatást;a passzív elhárító szituációban a büntetéses tanulás során a memóriára kifejtett hatást; az open field tesztben a motoros aktivitásra, az explorációs aktivitásra és az új környezethez való adaptálódást; valamint az emelt keresztpalló tesztben az anxiolitikus-anxiogén tulajdonságokat vizsgáljuk.

Oxytocin inhaláció magatartási hatásait vizsgáljuk rhesus majmokon. Későbbiekben ezeket a kísérleteket bővítjük elektrofiziológiai vizsgálatokkal

Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda

A térlátást potenciálisan érintő szemészeti megbetegedések (albinizmus, amblyopia, retinitis pigmentosa) vizsgálatát tervezzük pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG) és agyi képalkotó módszerekkel.  A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak az ÁOK Szemészeti Klinikával együttműködésben, gyermekek és fiatal felnőttek bevonásával.

Társtémavezető: Dr. Buzásné Telkes Ildikó

Látásunk alapját a retina ganglionsejtjeiből érkező információ képezi. A különböző ganglionsejt típusok a fotoreceptorokkal változatos összeköttetésben állnak, melyek meghatározzák, hogy a retinára vetülő képnek mely aspektusát továbbítják az agy többi része felé. Ezen hálózatokat igyekszünk felderíteni az idegsejtek specifikus, fluoreszcens jelölésével.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László

Az RFRP neuropeptidek az RFamid peptid család tagjai. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy  az RFamid peptid család számos tagja (NPFF, NPAF, PrRP) befolyásolja a táplálékfelvételt. Az RFRP-1 és RFRP-3   szerepe még kevésbé ismert.  Immunhisztokémia vizsgálatokban kimutatták, hogy a  peptidek legnagyobb denzitásban a hypothalamusban találhatók meg, emellett a limbikus rendszer számos struktúrájában azonosították. Kísérleteink célterülete a centrális amygdala, amely fontos szerepet játszik a táplálékfelvétel és testsúly szabályozásában, a  jutalmazási folyamatokban, a tanulásban és a memória folyamatok szabályozásában. A táplálékfelvételi kísérletek folyékony tápfelvétel mérésével történnek. A magatartási kísérletek során open field tesztben, emeltkeresztpalló tesztben, helypreferencia tesztben és passzív elhárító tesztben vizsgáljuk a peptidek hatását.

Társtémavezető: Dr. Péczely László


Kísérleteink során egy viszonylag új, validált és széleskörben elfogadott schizophrenia patkánymodellt vizsgálunk. A modellállatokat saját laborunkban hozzuk létre, majd magatartási és elektrofiziológiai vizsgálatoknak vetjük alá őket. Ennek során egyrészt az állatok spontán magatartását és agyi tevékenységét vizsgáljuk, másrészt ezeknek különböző drogokkal történő kezelések hatására létrejövő változását. Az alkalmazott paradigmák: az általános és lokomotoros aktivitást monitorozó open field teszt, a szorongás vizsgálatára szolgáló emelt keresztpalló teszt, a motoros koordinációs képességeket tesztelő rotarod, a szenzoros-motoros kapuzó mechanizmus működését tükröző prepulse inhibíció, valamint a társas kapcsolatokat vizsgáló szociális interakció teszt. 

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán dolgozza fel, melyekben a szín információnak eltérő szerepe van. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG) és funkcionális képalkotó (fMRI) módszerekkel.