Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán

A GFR a veseműködés leírására szolgáló alapvető klinikai paraméter. A jelen téma magába foglalja a GFR, mint kreatinin clearance meghatározására szolgáló módszerek összehasonlító irodalmi feldolgozását. Amennyiben irodalmi, valamint elektronikus egészségügyi betegadatok elérhetőek lesznek, úgy azok statisztikai feldolgozása révén felülvizsgáljuk a jelenlegi GFR számító módszerek szignifikanciáját és javaslatot teszünk esetleges változtatásukra. Szintén a hozzáférhető adatok függvényében a GFR függését megvizsgáljuk fontos élettani paraméterektől is, mint például a vérnyomás.

Társtémavezető: Szentes Nikolett

A végtagokon kisebb sérülés hatására kialakuló Komplex Regionális Fájdalom Szindróma (Complex Regional Pain Syndrom: CRPS) etiológiája és pontos patofiziológiai mechanizmusai nem ismertek. Hátterében az érzőidegekből felszabaduló antigének elleni immunválaszt és összetett szenzoros-immun interakciókat feltételeznek. A kórélettani folyamatok állatkísérletes vizsgálata megfelelő modell hiányában nehéz volt. Munkacsoportunk korábbi eredménye, egy megbízható CRPS passzív transzfer-trauma egérmodelljének kidolgozása, melyben humán szérumokat passszív transzfer segítségével juttattuk az egerekbe. A módszer további optimalizálásához in vivo imaging technikákat alkalmazunk a gyulladás és a szenzoros-immun interakciók még pontosabb feltérképezésére.

Társtémavezető: Dr. Pozsgai Gábor

A krónikus gyulladásos betegségek, mint az allergiás dermatitisz és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelése napjainkban sem jelent megoldott problémát. E betegségek progressziójában a neurogén tényezők fontos szerepet játszanak. A kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronokból, illetve a gyulladásos és immunsejtekből felszabaduló neuropeptidek befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, komplex szerepük részletei azonban nem tisztázottak. E peptidek egy része proinflammációs (SP, NKA, CGRP), míg más részük antiinflammációs hatással bír (opioid peptidek, szomatosztatin, kortisztatin, PACAP). A klasszikusan idegi eredetű peptid mediátorok mellett néhány éve fedezték fel az elsősorban gyulladásos és immunsejtekben expresszálódó hemokinin-1-et és az endokinineket. Ezek a peptid mediátorok különféle endogén vagy exogén stimulusok hatására, a tranziens receptor potenciál vanilloid 1 (TRPV1) és ankyrin 1 (TRPA1) aktiválásán keresztül, vagy attól függetlenül szabadulnak fel. A proinflammációs peptidek hatásának antagonizálása, valamint a gyulladásgátló mediátorok hatásmechanizmusainak pontos azonosítása lehetőséget adhat új támadáspontú gyulladáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztésére. Kutatásaink fő célja ezért a neurogén komponensek és az immunrendszer interakcióinak vizsgálata, elsősorban a bőr és a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinek állatmodelljeiben funkcionális, morfológiai, immunológiai, molekuláris biológiai, valamint in vivo képalkotó módszerek segítségével.

A nociceptív hőküszöb mérése egy új módszer a hővel kiváltott fájdalom, azaz a termonocicepció éber állatban történő vizsgálatában. A termonocicepció hagyományos vizsgálati módszerei a küszöbfeletti hőingerrel kiváltott elkerülő (nocifenzív) magatartási reakció latenciaidejét mérik. Ezzel ellentétben a nemrég kifejlesztett emelkedő hőmérsékletű vízfürdővel meghatározható a patkány vagy egér hátsó lábának vagy farkának a nociceptív hőküszöbe, azaz a legalacsonyabb vízhőmérséklet, amely nocifenzív reakciót vált ki. Ezt az új készüléket számos kísérleti modellben validáltuk, amelyekben a termális hiperalgézia hőküszöbcsökkenésben nyilvánult meg. A tervezett munka célja további, hőküszöbcsökkenéssel járó paradigmák vizsgálata mediátor hátterük és farmakológiai modulációjuk felderítésével, beleértve fájdalomcsillapítók tesztelését.

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata

A gyomor- illetve nyombélfekély az endoszkópos és farmakológiai terápia fejlődése ellenére továbbra is magas halálozással járó kórállapot. Az endokrin sejtekből, valamint érzőideg végződésekből felszabaduló szomatosztatin és analógjai csökkentik a nyálkahártya vérátáramlását, pepszin és gyomorsav szekrécióját. Az endokrin funkcióit a szomatosztatin2,3,5 (sst2,3,5) receptor altípusok közvetítik, míg kutatócsoportunk nevéhez fűződik az sst4 által mediált gyulladáscsökkentő ls fájdalomcsillapító hatásának leírása. Jelenleg is folyamatban zajlik sst4 agonisták prekilnikai tesztelése, mint potenciális, új gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt molekulák. Célunk az sst4 receptor szerepének vizsgálata gyomor- illetve nyombélfekélyben, melyhez sst4 génhiányos, valamint vad típusú egerekben indomethacin subcutan adásával idézünk elő gyomorfekélyt, valamint az sst4 agonisták gasztroprotektív hatásának vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata

A légúti gyulladásos betegségek minden korosztályt érintenek és jelenleg a harmadik helyen állnak a leggyakoribb halált okozó betegségek listáján. A tüdőt gazdagon innerváló kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronok végződéseiből felszabauló neuropeptidek komplexen szabályozzák a neurogén gyulladásos folyamatokat. Célunk a kapszaicin-szenztív érzőideg-végződésekből felszabaduló szomatosztatin és az sst4 receptor altípus szerepének vizsgálata endotoxin-indukálta akut légúti gyulladás egérmodelljében.

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Társtémavezető: Dr. Bátai István Zoárd

A téma keretében hidrogén-szulfid, nátrium-poliszulfid és dimetil-triszulfid hatását tanulmányozzuk. Az alkalmazott állatmodellek a klasszikus fájdalom és gyulladásmodellek mellett a neuropátiás fájdalom, ízületi gyulladás és hasnyálmirigy-gyulladás modelljei. A kísérletek keretében mechanikai- és hőérzékenységet, myeloperoxidáz enzimaktivitást, ödémaképződést, a plazmaextravazáció ütemét mérjük, valamint a központi idegrendszer megfelelő területeiből aktiválódást detektálunk immunhisztokémiával.

Társtémavezető: Aczél Timea

A primer fejfájások és a trigeminovaszkuláris rendszer egyéb fájdalomszindrómái a lakosság nagy részét érintő, jelentős életminőség-csökkentő betegségek. A fejfájást a konvencionális analgetikumok nem csillapítják kielégítően. Szükséges tehát új gyógyszercélpontok keresése, hogy célzottan ható fejfájáscsillapítókat fejleszthessünk ki. Kísérleteinkben különböző potenciális célmolekulák szerepét vizsgáljuk fájdalommodellekben farmakológiai eszközök (agonisták, antagonisták) illetve génhiányos egerek segítségével. Kísérleteink során a trigeminovaszkuláris rendszert kémiai vagy elektromos módon aktiváljuk altatott állatokon, majd a válaszokat vaszkuláris képalkotó módszerekkel vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István

A TRPA1 és TRPV4 receptorok a kapszaicin-érzékeny nociceptorokon, immunsejteken és keratinocitákon expresszálódnak. A TRPA1 receptort csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid), exogén és endogén toxikus vegyületek, valamint gyulladás során keletkező mediátorok és 18°C-nál alacsonyabb hőmérséklet képes aktiválni. A TRPV4 aktivációs és szenzitizációs mechanizmusairól, interakcióiról még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérleteinkben ezeknek az ioncsatornáknak a szerepét, aktivációját, és kapcsolatrendszereit vizsgáljuk akut és krónikus gyulladásos és neuropátiás fájdalommodellekben génhiányos egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) a termo- és mechanonocicepció komplex vizsgálómódszereivel.

Társtémavezető: Dr. Pozsgai Gábor

A Tranziens Receptor Potenciál Ankyrin 1 (TRPA1) a TRP receptorcsalád tagjaként a kapszaicin-szenzitív szenzoros neuronokon expresszálódik. A TRPA1 ioncsatornát több exogén és endogén kémiai ágens képes aktiválni, többek között csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid, allicin) és toxikus gázok (akrolein, formaldehid), melynek következményeképpen gyulladásos peptidek szabadulnak fel (P-anyag, CGRP). A hidrogén-szulfid (H2S) az emberi szervezet fontos gázmediátora. Az utóbbi években több adat látott napvilágot, melyek szerint a H2S többféle vaszkuláris és gyulladásos folyamatban is részt vesz. Ezen kívül feltételezik, hogy a H2S hatással van a kapszaicin-érzékeny peptiderg érzőidegvégződésekre. Vizsgálataink célja, hogy in vivo és in vitro kísérleti módszerek segítségével feltérképezzük a neurális és nem-neurális TRPA1 receptorok és a H2S interakcióit különböző mikrocirkulációs folyamatokban, a bőr, a bélrendszer és a légutak gyulladásos megbetegedéseiben, valamint neuropátiás állapotokban.

Társtémavezető: Dr. Bölcskei Kata

A szklerózis multiplex a központi idegrendszer demielinizációjával járó betegség, ami a leggyakoribb neurológiai kórkép fiatal felnőttkorban. A rendelkezésre álló gyógyszerek az immunrendszer modulációja révén hatnak, azonban a progresszív formákra ezek a gyógyszerek nem hatnak. A cuprizon a szklerózis multiplex nem-immun állatmodellje, amelyben az oligodendrociták elsődleges pusztulása indítja el a demielinizáció folyamatát. A modell segítségével azonosíthatók a gliasejteken található gyógyszercélpontok. Kísérleteinkben a neuronokon és gliasejteken is megtalálható TRPA1 receptor szerepét vizsgáljuk cuprizonnal kezelt egereken viselkedési és szövettani módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István

A főként védő hatású amin-oxidázok az exogén és endogén biogén aminok farmakológiai hatásait közömbösítik. Reakciótermékeik ugyanakkor (aldehid, hidrogén-peroxid, ammónia) biológiailag aktív, potenciálisan toxikus vegyületek. Bár ezen enzimek szubsztrát-specificitása és gátlószerek iránti érzékenysége jól ismert, fiziológiai és patofiziológiai szerepük mindezidáig nem tisztázott. Ezért korábbi kísérleteink folytatásaként vizsgáljuk neuropátiás, posztoperatív és gyulladásos fájdalom állapotokban betöltött funkciójukat.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán

A vírusok kevésbé mutálódó fehérjéit, mint például a kapszid fehérjéket célozzuk meg olyan kis molekulákkal, amelyek e fehérjékhez erősen kötődnek és a vírus kapszidjának felépülését gátolják. Munkánk során atomi felbontású szerkezetekkel dolgozunk.

Társtémavezető: Dr. Börzsei Rita Judit

A számítógépes dokkolás a gyógyszertervezés kihagyhatatlan eszköze, amelyet gyógyszergyárak is széleskörűen alkalmaznak. A projekt a gyógyszer-célpont kölcsönhatások szerkezetének és energiájának számítógépes dokkolással történő előrejelzésére fókuszál. A módszer képességeit és korlátait is vizsgáljuk, gyógyszer-célpont rendszerek egy szettjén. A szettet a hallgató és a témavezető közös érdeklődési köre alapján állítjuk össze.

Társtémavezető: Dr. Kriszta Gábor

Cuprizone által létrehozott neurodegenerációs modelleket vizsgálunk MR-képalkotással, amelynek segítségével in vivo nyomon követhetővé válnak az elváltozások. Kísérleteinket első sorban egér modelleken végezzük, különböző KO törzsek bevonásával. Vizsgálataink célja a pathomechanizmus mélyebb megértése, illetve a lehetséges intervenciós pontok feltérképezése. Munkánk részét képezi a jelenleg rendelkezésre álló metodikák tökéletesítése, illetve új eljárások kifejlesztése és optimalizálása is.

Társtémavezető: Nemes Balázs

A kísérletek célja, hogy egy új az emberi 4-es típusú szomatosztatin receptort hordozó egér törzset karakterizáljunk gyógyszerfejlesztési célokra. Molekuláris genetikai módszerekkel meg kell határozni a beépült transzgén pontos helyét az egér genomban. Viszgálni kell a receptor kifejeződését a különböző szövetekben in vivo lumineszcens technikával, kvantitatív PCR-al és szövettani módszerekkel. Az emberi receptor működését különböző in vivo depresszió, stressz, fájdalom és gyulladás modellekben vizsgáljuk. A téma bőséges lehőséget nyújt azok számára akik in vitro molekuláris kísérletes munkát szeretnének végezni és azok részére is akik in vivo állat kísérletek után érdeklődnek.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán

A hiszton fehérjék poszt-transzlációs módosulásai és kölcsönhatásaik a klasszikus genetikai kódhoz hasonlóan több betegség molekuláris biológiai hátterét képezik. A hisztonok kölcsönhatásainak vizsgálata és módosítása a célunk, atomi felbontású szerkezetek felhasználásával.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám

Kutatócsoportunk régóta foglalkozik a Tranziens Receptor ioncsatornák aktivációjának és gátlásának vizsgálatával. In vitro kísérleteinben kimutattuk, hogy a szfingomielinek depléciója a plazmamembránból képes az aktivációt gátolni, a hatást módosítani. Bizonyítottuk, hogy a lipid raftok szerkezeti integritásának megbontása a TRP ioncsatornák aktivációjának gátlásához vezet. Jelenleg a szfingomielináz in vivo állatkísérletes vizsgálata folyik különböző fájdalomtesztekben és gyulladásos folyamatok állatkísérletes modelljeiben. Egyéb, a lipid raftokat befolyásolni képes molekulák in vitro és in vivo vizsgálatát tervezzük.

Társtémavezető: Biró-Sütő Tünde

Kutatócsoportunk régóta foglalkozik a Tranziens Receptor ioncsatornák aktivációjának és gátlásának vizsgálatával. In vitro kísérleteinben kimutattuk, hogy szteroid vegyületek képesek az aktivációt gátolni, a hatást módosítani. Bizonyítottuk, hogy a hatásmechanizmus az ioncsatornákat körülvevő lipid raftok befolyásolásával történik.  Jelenleg a szteroid vegyületek in vivo állatkísérletes vizsgálata folyik különböző fájdalomtesztekben és gyulladásos folyamatok állatkísérletes modelljeiben.

Társtémavezető: Dr. Börzsei Rita Judit

A farmakoinformatikai eszközök használata alapvető a modern gyógyszertervezésben. A projekt számítógépes eszközök fejlesztésére fókuszál elősegítve a potens gyógyszer-jelöltek felfedezésének hatékonyságát. Az eszközök a (fehérje) célpontok atomi felbontású szerkezeteivel dolgoznak és a gyógyszer-célpont kölcsönhatások erősségét számolják. A fizikai kémia iránt érdeklődő hallgatók, programozási és/vagy szkriptelési ismeretekkel (érdeklődéssel) jó jelöltek e projektben történő részvételre.

Társtémavezető: Nemes Balázs

A farmakológiai vizsgálatok alapját képezi sejttenyészetben kifejezett receptorok vizsgálata. A génsebészet módszereit használva különböző receptorok (pl. szomatoszatin receptor, TRPA1 receptor) cDNS-ét klónozzuk. A megfelelő vektort használva az eredeti fehérjét vagy akár különböző tagekkel módosított változatát kifejező konstrukciókat építünk. Ezek sejtekbe juttatásával a receptort kifejező stabil sejtvonalakat hozunk létre. A receptor működésést az új sejt vonalakban különböző in vitro fluoreszcens és radioaktív technikákkal végezzük. A téma bőséges lehetőséget nyújt a klónozás és egyéb génsebészeti technikák elsajátítására.

Társtémavezető: Aczél Timea

A primer fejfájások és a trigeminovaszkuláris rendszer egyéb fájdalomszindrómái a lakosság nagy részét érintő, jelentős életminőség-csökkentő betegségek. A fejfájást a konvencionális analgetikumok nem csillapítják kielégítően. Szükséges tehát új gyógyszercélpontok keresése, hogy célzottan ható fejfájáscsillapítókat fejleszthessünk ki. Kísérleteinkben különböző potenciális célmolekulák szerepét vizsgáljuk fájdalommodellekben egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) segítségével. Kísérleteinkből szerzett szövetmintákból qPCR és immunhisztokémiai módszerrel génexpressziós és fehérje szintű analíziseket végzünk.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán

Az epigenetika fontos szerepet játszik különféle betegségek pathomechanizmusában. A nukleoszóma hiszton fehérjéinek módosulásai, a „hiszton kód” alapvető az epigenetikai hátterű betegségek megértésében. A projektben a módosulásoknak a hisztonok szerkezetére és kölcsönhatásaira kifejtett hatásait vizsgáljuk, fókuszálva a betegségek pathomechanizmusaiban betöltött szerepükre. Vizsgálatainkhoz szerkezeti bioinformatikai eszközöket használunk.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán

A HIV kapszid összeszerelődésének támadása az AIDS elleni küzdelem bíztató stratégiája. A virális kapszid fehérjéi a gyógyszertervezés jó célpontjai, alacsony mutációs hajlandóságuk miatt. A projektben a meglévő összeszerelődés-gátlók kerülnek gyűjtésre és a hatásmechanizmusuk vizsgálata történik, számítógépes technikákkal. Az összegyűjtött információk és feltárt mechanizmusok birtokában új gátlószerek tervezésére is sor kerül.

Társtémavezető: Dr. Borbély Éva

A proteáz-aktivált receptorok (PAR2 és PAR4) tripszinnel/triptázzal aktiválhatók, G-proteinhez kapcsolt receptorok, amelyek többek között a primér szenzoros neuronokon is megtalálhatók. A PAR-aktiváció akut perifériás hatásaiban neurogén mechanizmusok is szerepet játszanak a gyulladás- és fájdalomkeltő, valamint vazoaktív peptidek (P-anyag, neurokinin A, hemokinin-1, kalcitonin gén-rokon peptid) szenzoros idegvégződésekből történő felszabadításán keresztül. Kísérleteinkben ezért hízósejt triptázzal (MCT), valamint szelektív szintetikus PAR2 és PAR4 receptor agonistákkal kiváltott PAR-aktiváció hatásait és mechanizmusait vizsgáltuk akut artritisz egérmodelljeiben.

Társtémavezető: Dr. Gasznerné Kormos Viktória

Klinikai és állatkísérletes adatok is bizonyítják a krónikus stressz fájdalomérzést növelő hatását, azonban a háttérben álló mechanizmusok jelentős része ismeretlen. Kísérleteinkben krónikus immobilizációs stressznek kitett egerek fájdalompercepciójának változását vizsgáljuk funkcionális tesztekkel. A fájdalom és a stressz hatására létrejövő központi és perifériás idegrendszeri neuronális aktivációt immunhisztokémiával vizsgáljuk. A perifériás kapszaicin-szenzitív érzőideg-végződések szerepét deszenzibilizált egerekkel vizsgáljuk. A stressz okozta hiperalgézia vizsgálata hozzájárulhat a stresszhez köthető fájdalom szindrómák (pl.: fibromialgia) patomechanizmusának megértéséhez és új terápiás célpontok azonosításához.

Társtémavezető: Dr. Kun József

Munkacsoportunk nagy hangsúlyt fektet az állatkísérletek eredményeinek emberi betegségekre való extrapolálhatóságára, transzlációs relevanciájára. Klinikai együttműködéseinknek köszönhetően rendelkezésünkre állnak betegektől származó szövetminták. Ezeket, továbbá különböző, gyulladással és fájdalommal járó betegségek állatkísérletes modelljeiből származó szövetmintákat molekuláris biológiai (kvantitatív PCR, Western blot, ELISA, Luminex mikrogyöngy citokin assay) és immunhisztokémiai módszerekkel vizsgáljuk. Célunk az egér és humán receptor-, neuropeptid- és citokinexpresszió mintázatból és fehérjelokalizációból a patogenezisben betöltött szerepre történő következtetés. Jelenlegi klinikai kollaborációink keretében vizsgált témák közé tartozik: gyulladásos bélbetegségek (IBD), tüdőtumorok, valamint orális lichen planus (OLP).

Társtémavezető: Dr. Börzsei Rita Judit

A jelátvitel kulcsot szolgáltat a különféle betegségek pathomechanizmusának megértéséhez. A jelátviteli útvonalak gyakran fehérje partnerek között kialakuló komplexek képződésén alapulnak. Sok esetben a fehérje-komplexek (gyógyszertervezés által igényelt) atomi felbontású szerkezetének kísérleti meghatározása nehézkes. A jelen projektben ilyen komplexek szerkezetének számítására kerül sor számítógépes eszközök felhasználásával. Tanulmányozni fogjuk molekuláris dinamikájukat is, hogy megértsük szerepüket a jelátvitelben és kiindulási információt szolgáltassunk a gyógyszerfejlesztéshez.

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.

Társtémavezető: Dr. Hunyady Ágnes

A TRPV1 és A1 receptorok központi idegrendszeri lokalizációja felveti ezeknek az ioncsatornáknak pszichiátriai kórképekben való részvételét. Az aktivációjukkal felszabaduló SP, Neurokinin A szorongásos és depressziós kórképekben betöltött szerepére  neurokinin 1 és 2 (NK1 és NK2) receptor antagonistákkal szolgáltattak korábban adatokat. Az újabban felfedezett tachykinin, a hemokinin-1 (HK-1), szintén jelen van számos agyterületen, ám kötődési helye, receptor aktivációs mechanizmusai és jelátviteli folyamatai valószínűleg eltérnek a többi tachykininétől. Kísérleteinkben ezért ezen receptorok és neuropeptidek szerepét vizsgáljuk génhiányos egerek és receptor antagonisták/agonisták segítségével viselkedési és immunhisztokémiai módszerekkel. 

A bőrben található primer szenzoros idegvégződéseken és számos más, a bőrben található sejten is expresszálódó Tranziens Receptor Potenciál Vanilloid 1 (TRPV1) és Ankyrin 1 (TRPA1) receptoroknak bizonyított szerepe van a bőr gyulladásos megbetegedésének patomechanizmusában. Kísérleteinkben akut dermatitis, allergiás kontakt dermatitis és pikkelysömör-szerű gyulladásos modellekben vizsgáljuk ezen receptorok szerepét. Jelenleg primer keratinocita tenyészet létrehozásával foglalkozunk, a hallgatók ehhez a munkához csatlakozhatnak. Irodalom: Kemény Á et al.: TRPA1 acts in a protective manner in imiquimod-induced psoriasiform dermatitis in mice. J Invest Dermatol. 2018 Mar 14. doi: 10.1016/j.jid.2018.02.040.