Kari egészségterv

2018. február 21.

Nemrégiben egy kolléganő mesélte, hogy az itt dolgozó adminisztratív munkatársak között is felmerült a kérdés: „Mit érzünk mi abból, hogy az orvosi egyetemen dolgozunk?” A kérdés rávilágít arra, hogy a kari oktatók, illetve az itt tanuló hallgatók fejében meglévő, az egészséget javító tudás és szándék bármily becses is, sajnos a közvetlen környezetre nem tevődik át, nem gyűrűzik tova.

A 2017 júniusa óta tartó egyeztetések után 2018. január 30-án a Dékáni Tanács egyhangúlag támogatta a kari egészségterv elkészítésének ötletét, így az Orvosi Népegészségtani Intézet koordinálásával kezdetét veszi az a folyamat, amellyel bekapcsolódhatunk az egészségfejlesztő egyetemek (Health Promoting Universities) nemzetközi hálózatába.

Mérföldkő ez karunk történelmében és egyúttal óriási lehetőség is mindannyiunk számára arra, hogy beleszólhassunk abba, milyen körülmények között töltjük el időnket a munkahelyünkön, hogyan javíthatjuk komfortérzetünket, jóllétünket, és természetesen – jó lenne, ha ez a hívószó lenne a legerősebb – az egészségünket. Meghallgatnak minket, segítenek minket, lehetőséget kapunk, hogy segítsünk – ezúttal magunkon.

Miért is olyan fontos a hallgatók és a dolgozók egészségéről egymással szoros összefüggésben beszélni? Milyen hatással van a kar működésére és életére az alkalmazottak és a hallgatók egészségi állapota?

Annak ellenére, hogy ezen összefüggéseket a graduális orvosképzés első szemeszterében (Közegészségtan 1. – A betegségmegelőzés alapjai) tárgyaljuk, a mély tudatosság ezen a téren sem a leendő gyógyítókban, sem a karon oktató orvosok, biológusok és más kutatók attitűdjében nem mutatkozik meg. Nem hibáztathatók azonban ezért, hiszen prioritását tekintve még mindig elhanyagolt terület az egészséges életmódról, főleg annak gyakorlati megvalósításáról, illetve a gyógyítók ezen a téren elérendő hitelességéről beszélni.

A hallgatók – testi, lelki / mentális, szociális – egészségi állapota igen komoly indikátorokkal mérhető, nevezetesen a tanulmányi eredményekkel, a hallgatói elégedettséggel, a lemorzsolódással, nem beszélve arról, milyen nagy hatással bír a későbbi szakmai személyiség kialakulására. Számos közlemény taglalja, hogy hazánkban már a pályakezdő orvosok esetében is nagyobb arányban jelennek meg az egészségkárosító magatartásformák (az általános népességhez képest), a burnout tünetei pedig már az egyetemi évek alatt is sokaknál megjelennek. Egy, a karunkon közelmúltban végzett felmérés alapján a depressziós tünetek már a legelső szemeszter elején manifesztálódnak (az általános, korcsoportnak megfelelő népességhez képest kétszeres mértékben), az első vizsgaidőszak lecsengését követően pedig még tovább romlik a helyzet. A hazai orvosok megközelítőleg 10 évvel hamarabb halnak meg a nem orvos populációhoz képest.

A felsőoktatásban dolgozók egészségi állapota sajnos szintén kedvezőtlenebb a más szektorban dolgozókéhoz képest. Összefoglaló közlemények bizonyítják, hogy hatásos beavatkozást az egyetemi színtereken csakis úgy lehet elérni, ha az ott dolgozók életére, egészségére ugyanolyan figyelmet fordítunk, mint a hallgatókéra.

Mit jelent az egészségtervezési folyamat?

Az egészségfejlesztési terv nem csupán egy dokumentum. Célja nem az, hogy egy fiók alján végezze majd, mint számos stratégia, tervezet, amikbe oly sokan temérdek energiát, időt fektettek azok elkészítésekor. A terv különlegessége, hogy ténylegesen bevonja, aktivitásra serkenti az érintetteket egyéni és csoportszinten egyaránt. Alapját nem csupán kvantitatív, hanem kvalitatív adatgyűjtés, felmérés és folyamatok is képezik. Az eljárás közben felmerülő kérdések (nevezetesen: melyek azok a specifikus tényezők, amelyek napi szinten vagy hosszú távon befolyással vannak az érintettek egészségi állapotára, illetve az adott pillanatban milyen, és mit is jelent az érintettek egészségi állapota, milyen apróbb és nagyobb változtatásokkal lehetne javulást elérni, stb.) növelik az egészségtudatosságot, öntevékenységre, felelősségvállalásra késztetik a résztvevőket, és közösségformáló erővel bírnak, illetve azzá válhatnak.

Így a komplex adatgyűjtési folyamatokat követően, az adatok feldolgozása után olyan stratégiák kerülnek kidolgozásra, illetve olyan célokat tűzünk ki, amelyek valóban az egyének és a közösség egészségének fejlesztését segítik majd elő.

A kar életében jelenleg számos fejlesztés, beruházás, változtatás, kutatási projekt előkészítése zajlik, amik érinthetik, vagy akár kifejezetten célozzák a hallgatók és a dolgozók egészségét, életminőségét és teljesítményét. Ezen folyamatok kimeneti változóinak mérése nemcsak a beavatkozások hatásossága, hanem a kar működésének egészére tett hatása miatt is szükségszerű és nélkülözhetetlen. Mindezen törekvések koherensen illeszkednek a szóban forgó tervbe, szerves részét képezik annak, és az „egészség mint princípium” alkalmazása nyomán szerveződnek egységes módszertani keretbe.

A dominánsan bal agyféltekét használók számára íme a várható hasznosulás:

  • Az egészség mint BRAND (a hallgatók egészsége, jólléte is fontos az oktatás során) kiválóan használható a toborzási folyamatokban. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a felsőoktatás sokmilliárdos üzletág – hazánkban is.
  • A hallgatók tanulmányi eredménye javul, a dolgozók esetében csökken a táppénzes napok száma.
  • A hallgatói és dolgozói elégedettség és életminőség javul.
  • A lemorzsolódás mértéke csökken.
  • A terv megvalósítása során gyűjtött adatok, tapasztalatok hosszú távú kutatási projektek bázisaként szolgálhatnak – ez publikációs lehetőség a kar kutatói számára.
  • A karon megvalósított folyamat a PTE többi karának és más egyetemek számára is modellként szolgálhat, ily módon az ÁOK tudásbázisként és későbbi projektek mozgatórugójaként / koordinátoraként funkcionálhat.

Mindez csak akkor működhet megfelelően, ha a folyamatban minél többen aktívan részt vesznek. Éppen ezért hamarosan kérdésekkel fogjuk bombázni Önöket, és igyekszünk rengeteg alkalmat teremteni, hogy elmondhassák véleményüket, javaslataikat, igényeiket. Akár már most elkezdhetnek gondolkodni azon, mi tenné komfortosabbá, jobbá, egészségesebbé az Általános Orvostudományi Kart, hogy valós problémákra, valós igényekre adhassunk működő megoldásokat. Számítunk minden hallgató, oktató és bármilyen más munkakörben dolgozó kolléga együttműködésére. Ne feledjék: A kar, ahol AZ EGÉSZSÉG DUPLÁN SZÁMÍT!

 

Prof. Dr. Kiss István, Dr. Horváth-Sarródi Andrea, Orvosi Népegészségtani Intézet

 

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!