Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

Az egri kardiológiai kongresszus tapasztalatai

2018. április 23.

A szív-és érrendszeri betegségek megelőzése igen fontos, mert ezek jelentik a vezető halálokot a magyarok körében is. Ám sokan a felírt koleszterincsökkentőt is hamar elhagyják. Milyen tanácsokat adjon az orvos, hogy azokat a beteg megszívlelje? - erről is szó esett az egri kardiológiai kongresszuson.

Klinikai bizonyítékok igazolják, hogy hatékony és fontos a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, de ez sajnos a valóságban mégsem működik. A szívizom elégtelen vérellátásából fakadó, úgynevezett iszkémiás szívbetegségek miatti halálozás tekintetében az európai rangsor végén kullogunk, csak olyan országok vannak mögöttünk, mint Moldávia, Kirgizisztán, vagy Kazahsztán. Az infarktus kezelésében az eset utáni első tíz napban kiváló eredményeket mutatnak a magyar orvosok, ám ezt hosszú távon nem sikerül megőrizni. A harminc nappal vagy egy évvel későbbi halálozás már sokkal rosszabb képet mutat. Ebben közrejátszik, hogy hazánkban a járóbetegek kardiológiai rehabilitációja gyakorlatilag nem működik, komoly fejlesztésre szorulna.

"Az infarktus utáni rehabilitációs program a nemzetközi adatok szerint életeket menthet" - mondta dr. Tóth Kálmán professzor, a Pécsi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke az egri orvoskongresszuson. A szív- és érrendszeri problémák megelőzését szolgálja többek között a dohányzás teljes elhagyása, a könnyű, szívbarát, mediterrán étrend alkalmazása, a vérzsír- és vércukorszint, illetve a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, illetve a testsúlykontroll. A diétában az új ajánlások szerint nem csupán a telített zsírok arányát kell csökkenteni, de a túl sok szénhidrátot is elhagyni. Egyes gyógyszerek, így például a koleszterincsökkentők és az aszpirin is bevethetők a betegség elkerülése érdekében. A betegek zöme azonban az első felírás után néhány hónappal már nem váltja ki, azaz nem szedi a koleszterincsökkentőt.

A rehabilitáció a klasszikus definíció szerint azt segíti, hogy a beteg az akut esemény - például stroke, infarktus - után visszataláljon a régi életébe. Dr. Simon Attila, a Balatonfüredi Szívkórház főorvosa viszont arra figyelmeztetett, hogy a betegnek nem a régi, gyakran egészségtelen szokásai szerint kellene tovább élnie, hanem keményen dolgoznia azért, hogy a betegségek ne ismétlődjenek meg. A cél az, hogy kialakuljon az egészségtudatos magatartás. Ezt szolgálja egyebek mellett a táplálkozási tanácsadás, a dohányzásról leszoktató program. Az orvosok a pácienseiket fizikai aktivitásra is buzdítják, ami áldásos testi-lelki hatással jár: javítja az anyagcserét, segít levezetni a feszültségeket. Heti 150 perc közepes intenzitású mozgással vagy 75 perc nagyon aktív edzéssel sokat tehetünk az egészségünkért. A monitor előtt töltött túl sok idő megrövidíti az életünket. Sokan úgy gondolják, hogy a fizikai munkát végzőknek nem kell sportolniuk, de kiderült: ha valaki kőműves, ez még nem nyújt elegendő védelmet, neki is szüksége van szabadidejében a testmozgásra.

"A szíves együttműködés reményében érdemes lenne változtatni az orvos-beteg kommunikáción" - elemezte a kérdéskört dr. Pilling János pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa. A hagyományos "felállás" szerint az orvos tanácsokkal és utasításokkal látja el a pácienst, ám a kutatások szerint ez a módszer nem túl hatékony. A páciensek több mint fele nem működik együtt aktívan, inkább kifogásokat keres, a krónikus betegeknek pedig csupán 5%-a folytatja az ajánlott egészséges életmódot. Sok orvos tehát meddő vitát folytat a betegével, holott eredményesebb volna, ha megpróbálná felébreszteni a páciens belső motivációit. Normális, hogy minden életmódváltás ellen berzenkedik a beteg, de bátorítani kell őt, hogy ezen az ellenálláson túlléphessen és elkötelezze magát.

Forrás

Szabad Föld