Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

„A szénakazal most parázslik és bármikor fellobbanhat” - interjú dr. Jakab Ferenc professzorral

2020. július 15.

„Ha nem fogjuk meg a fertőzési gócpontokat, akkor a járvány ki tud robbanni ezekről a helyekről” – nyilatkozta a 168 Órának a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Dr. Jakab Ferenc professzor ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy egy mezőkövesdi iskolából és egy sátoraljaújhelyi táborból ismét csoportos fertőzésekről érkeztek hírek.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának professzora szerint a járvány terjedése két úton lehetséges. Az egyik a nagy méretű közösségi terjedés, amikor több helyen, lokálisan elindulnak az esetek, a másik a gócpontos forma. Utóbbiak felbukkanása várható a továbbiakban, bárhol és bármikor. Ez azt jelenti, hogy valahol, random módon megjelenik egy fertőzött, aki nem tudja magáról, hogy az, és ott alakít ki egy kisebb, lokális gócpontot. Ezek jelenleg a legkritikusabb pontok.

„Ha ezeket nem fogjuk meg, akkor ki tudnak teljesedni. Kulcsfontosságú, hogy ezeket fel tudjuk deríteni, a fertőzötteket minél nagyobb számban kimutatni, a kontakt kutatást elvégezni, és  csírájában elfojtani. A szénakazal most parázslik és bármikor fellobbanhat, a parazsat kell nagyon gyorsan eloltani, hogy ne legyen belőle tűz” – fogalmazott.

„Ami most zajlik, ez nem hívható semmiképpen sem második hullámnak” – hangsúlyozta. A maszkhordási fegyelem lazulása kapcsán azt mondta, hogy maga is azt tapasztalja, egyre többen mellőzik a használatát, holott ez nem helyes. A lazítások után az emberek zöme úgy gondolkodik, hogy ez csak pánik volt, pedig ez nagyon veszélyes, mivel pillanatok alatt kitörhet ismét egy, a korábbinál nagyobb járvány. Horvátországban, Albániában, vagy éppen Szerbiában is az a tendencia figyelhető meg, miszerint a lazítások után kezdtek drasztikusan emelkedni a számok.

Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a Remdesivir gyógyszer csökkenti a vírusfertőzést, ugyanakkor számtalan hatóanyag mutatott már pozitív eredményt a laboratóriumi kísérletekben, de ezek közük nem mindegyik váltotta be a reményeket a klinikai vizsgálatokban. Jelezte, hogy a Pécsi Tudományegyetemen is több teszt és kísérlet zajlik. Nemrég látott napvilágot az a hír, ami arról szólt, hogy egy olyan hatóanyagot azonosítottak az allergia elleni orrsprayben, amely a későbbiekben a koronavírus-fertőzés kezelésében lehetséges gyógyszerként alkalmazható. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a hatóanyag nem alkalmas a fertőzés megelőzésére, hanem a már kialakult fertőzés, megbetegedés kezelésére ígéretes. A professzor ezért arra kér mindenkit, hogy senki se rohanjon a patikába, és ne vásárolja fel az orrsprayt az allergiás betegek elől, ugyanis az nem véd meg a fertőzéstől. Ráadásul a klinikai teszteknek is egyértelműen igazolniuk kell a gyógyszer hatékonyságát az emberi szervezetben.

A szakember szerint előbb lesz olyan gyógyszerünk, amellyel csökkenteni tudjuk a vírusfertőzés lefolyását és lehetséges annak enyhítése, mint egy vakcina.

Forrás:

168ora.hu