A víruskutatásnak már van Pécsett nemzeti laborja, nemrégiben pedig a meddőség okait, a mesterséges megtermékenyítés új lehetőségeit vizsgáló Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium is megkezdte országos hatókörű működését. Vezetőjével, dr. Kovács L. Gábor professzorral, akadémikussal a Dunántúli Napló készített interjút az orvosi laboratóriumok szerepéről, jelentőségéről.
Mint mondja, a mintegy száz szakemberből álló kutatócsoport a PTE három karán kilenc intézetben nyolc éve tevékenykedik csaknem ugyanebben a felállásban. Amire most plusz felhatalmazást és támogatást kaptak, az a férfi és női meddőség felismerése és innovatív kezelése. Kifejti, hogy a meddőség szempontjából átlagos a helyzetünk Európában, a fiatalok 15 százalékát érinti a probléma, ami 150 ezer párt jelent. Férfi és nő egyformán érintett, rengeteg oka lehet a megtermékenyítés előtt, körül és után, és minden időszaknak nyolc–tíz kutatási ága van.
Az interjúban szó esik arról is, hogy a szakember vezet egy másik, nemzetközi horderejű kutatást is a japán antivirális gyógyszerrel, a favipiravirral kapcsolatban. Elnöke ugyanis a 2014-ben létrehozott konzorciumrendszernek, (HECRIN) melynek tagja az összes magyar orvosi egyetem és a nagy nemzeti gyógyító intézetek, és az a céljuk, hogy az értékes, innovatív kutatásokat átvigyék a klinikai gyakorlatba. Pécs a hazai centrum, de a központjuk Párizsban van. A japán Aviran készítményt eredetileg influenzavírusra dolgozták ki 5 éve, de kiderült, hogy korai stádiumban gátolja a koronavírus szaporodását. 44 ország megkapta tesztelésre, és a klinikai eredményekről összefoglaló beszámolót készítenek.
Forrás:
Dunántúli Napló