Mint azt korábban megírtuk, átalakult a Dékáni Hivatal struktúrája, a csoportok, a hivatalok és az irodák osztályokba rendeződtek. Az öt osztály élén ismert, korábban más pozíciót betöltött munkatársak, és egy új vezető áll. A Dékáni Titkárság élére egy ismert arc, Kollár-Kasziba Virág került, aki a Dékáni Hivatal ügyvivő szakértője is egyben, és 2016. június 13-a óta dolgozik a karon.
Schweier Rita írása
- Mit jelent ez az irányító szerep a hétköznapokban?
- Úgy gondolom, hogy a Titkárság kiválóan működött korábban is, hivatalvezetői irányítás alatt. Az én feladatom ebben az új rendszerben főként arra irányul, hogy összefogjam és koordináljam a fő projektjeinket. Szerencsére a napi feladataival mindenki tisztában van és teljesen önállóan végzi, így nincs arra szükség, hogy folyamatosan ellenőrizzem a kollégáim munkáját, viszont bármikor fordulhatnak hozzám, ha problémájuk akad, vagy újító ötletük van. Utóbbit igyekszem mindig maximálisan támogatni és a legjobb tudásom szerint segíteni, mert az egyéni kezdeményezések nagyon fontosak, ezekből is látszik a kollégák elkötelezettsége és munkájuk iránti szeretete.
A vezetői feladatok mellett az ügyintézői teendőim is megmaradtak, amit nem bánok, mert szeretem ezt is, és így szervesebb része is maradhatok a csapatnak, mintha kizárólag vezetői feladatokat látnék el.
- Várhatóak-e változások a kar hallgatóinak, oktatóinak, munkatársainak és ügyfeleinek kiszolgálásában, segítésében?
- Nagy mértékű változások nem várhatók, a tőlünk megszokott színvonalat hozzuk továbbra is, és ahol lehet, törekszünk a fejlődésre.
- Kihívás-e ez a vezetői szerepkör?
- Igen, főként azért, mert most azokat az embereket kell irányítanom, akikkel eddig ügyintézőként dolgoztam együtt. Emiatt is tartom jónak, hogy az adminisztratív feladataim megmaradtak, mert így nem olyan éles a váltás nekik és nekem sem, emellett én is szeretem kivenni a részem a munkából.
- A Dékáni Titkárság „ars poeticája” megegyezik-e a Dékáni Hivatal küldetésnyilatkozatával?
- Teljesen, ez íratlanul is belénk van „kódolva”. Egy-egy nehéz nap vagy hét után el szoktam csodálkozni, hogyan tudunk mindig újult erővel felállni. Erre valószínűleg az erős kötelességtudatunkban rejlik a válasz.