Évente 30-33 ezren halnak meg Magyarországon daganatos betegségekben a KSH adatai szerint, és ez a szám 30 éve szinte változatlan. 2019-ben a férfiak és a nők esetében is a légcső-, a hörgő- és a tüdődaganat okozta a legtöbb halálesetet. A második helyen a férfiaknál a vastag- és a végbélrák, a nőknél pedig a mellrák áll. A témáról dr. Kiss Istvánt, „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Alapítvány kuratóriumának elnökét, kutatóorvost, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének vezetőjét kérdezte az InfoRádió.
A professzor szerint annak ellenére, hogy a 21. században vagyunk, a daganatterápia némi lemaradásban van más területekhez képest, és bár folyamatos a fejlődés, sajnos az érintett betegek mintegy fele továbbra is meghal.
Az interjúban beszélt arról is, hogy bár pontos magyarországi adatok egyelőre nincsenek arra nézve, hogy a koronavírus-járvány milyen mértékben befolyásolta a rákos megbetegedések kezelését, illetőleg a rákdiagnosztikát, félő, hogy ebben a tekintetben sem jó a helyzet. Erre utal a European Cancer Organisation szervezet becslése is, mely szerint mintegy egymillió daganatos esetet nem diagnosztizálhattak a kontinensen a pandémia időszakában, körülbelül 100 millió szűrés esett ki Európában, pedig a korai diagnózissal könnyen és gyorsan, akár tökéletesen is gyógyíthatók bizonyos daganatok.
Hozzátette azt is, hogy a rákdiagnosztika terén Magyarország relatíve jól áll, és ebben folyamatos a fejlődés. Szerinte a fő problémát az jelenti, hogy nem kap elég nagy hangsúlyt a megelőzés.
„Ha hatékonyan küzdünk a dohányzás és a túlsúly ellen, és elérjük, hogy az emberek egy kicsit egészségesebben táplálkozzanak, akkor drámai mértékben csökkenni tudna ezeknek a betegségeknek a száma” - véli a professzor.