A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új eredmények a mintegy négy és fél évig tartó, 1,3 milliárd forint uniós támogatósból megvalósult „Peptiderg szignalizáció komplexitása és szerepe szisztémás betegségek kialakulásában” (PEPSYS) kutatási projektben, melyben a Pécsi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel közösen vett részt. Az eredményeket várhatóan mihamarabb be tudnak építeni a betegellátásba, rengeteg ember életminőségén javítva ezzel itthon és a nagyvilágban is.
A Pécsi Tudományegyetem számos kutatás során dolgozik együtt más hazai és nemzetközi egyetemek kutatócsoportjaival. A PEPSYS projektben a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem összesen tizenkét munkacsoporttal vett részt, eredményeikre pedig jelentős sikerként lehet tekinteni az orvostudományban.
Az emberi szervezet rengeteg fehérjéből épül fel, a peptidek felépítése is hasonló, csak kevesebb alkotóelemből épülnek fel. Jelen kutatás során – több peptidet, peptidek közvetítette mechanizmusokat vizsgáltak, amelyek másképpen működnek egészséges és bizonyos betegségekkel rendelkező emberek szervezetében. Ami a közös a munkában, az a peptidekből felépülő peptiderg rendszer, tehát a hormonális, endokrin szabályozások és az immunrendszer – amely a COVID kapcsán különösen aktualitást nyert – találkozása, hogy ezek a rendszerek hogyan dolgoznak együtt.
A kutatások során nagyon sok részeredmény született, hiszen tizenkét munkacsoport dolgozott együtt, mindenki mást vizsgált a saját szakterületének megfelelően. Egyes kutatócsoportok az alapmechanizmusokat kutatták, míg a projektben résztvevő klinikák konkrét immun és autoimmun betegségek hátterében álló szabályozási mechanizmusokat tártak fel. Más típusú modelleken és sejteken dolgoztak a debreceni és a pécsi kollégák, mégis úgy haladt a közös munka, mintha puzzle darabkákat illesztettek volna egymás mellé.
A projekt célja, hogy a kutatási eredmények mihamarabb eljussanak a betegellátásba. Többek között újonnan feltárt mechanizmusok és molekulák szerepelnek különféle betegségek diagnosztikájában, prevenciójában, valamint – a preklinikai eredményeken alapuló klinikai kísérletek kedvező kimenetele esetén – azok terápiájában is. A kutatott betegségek között szerepel a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, daganatos kórképek, autoimmun betegségek, depresszió.
„Az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika, valamint a Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki. Sok olyan autoimmun betegség van, ami az ízületet és bőrt támadja meg, így érnek össze a szálak pl.: psoriasis, reumatoid artritis. A Laboratóriumi Medicina Intézet – aki a Klinikák számára is végzi a rutin labordiagnosztikát – eredményei is már megjelenhetnek egy új mérés, új paraméter felfedezésével, amelyek beépülhetnek a szűrővizsgálatokba” – tájékoztatott dr. Reglődi Dóra professzor, a PTE Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettes, a projekt szakmai vezetője.
Hozzátette, a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet olyan gyulladásgátló anyagokat vizsgál, amelyből kiemelkedik a szomatosztatin gátlására irányuló fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés.
„Ha ezt blokkoljuk, akkor a fájdalom csökkenhet, tehát új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapítót fejlesztenek. Specifikusan olyan fájdalom szindrómákkal dolgoznak - neuropátiás fájdalom -, ami ideg sérüléssel jár és nagyon nehéz gyógyszeresen befolyásolni ma is. Az Anatómiai Intézet kutatásai során találtak olyan betegségcsoportokat, így például infarktusos betegeket, vagy szívtágulatban szenvedő betegeket, amelyeknél ennek a peptidnek a változásai specifikusak, vagy például Parkinson-kórban, ahogy a betegség súlyosbodik, úgy a peptid szintje csökken” – fogalmazott dr. Reglődi Dóra.
A Debreceni Egyetem részéről dr. Bácsi Attila professzor, intézetvezető foglalta össze az eredményeket. Mint mondta, az Immunológiai Intézet az autofágia - a sejtek önemésztése - szabályozásának, a programozott sejthalálnak, valamint a dendritikus sejtek működésének új, molekuláris mechanizmusait tárta fel. Ezek az eredmények segíthetik neurodegeneratív betegségek, tumorok és autoimmun folyamatok elleni új terápiás eljárások, valamint új típusú vakcinák kifejlesztését.
"A Molekuláris Élettan munkacsoport kutatási eredményei a bőr regenerációs folyamatainak elősegítését, és egyes dermatológiai kórképek (pl. psoriasis, száraz bőr, pruritus) kezelését tehetik hatékonyabbá. A Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet az egyik rosszindulatú agydaganat típus terápiájához új, hatékony gyógyszerkombinációt fejlesztett ki. A Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék Trombózis és Hemosztázis kutatócsoportja a szerzett autoimmun XIII-as véralvadási faktor hiány egy új formáját fedezte fel, és nemzetközi kollaborációban megállapította azt a minimális XIII-as véralvadási faktor szintet, mely megakadályozza a nagyobb vérzéseket és a sebgyógyulás zavarát. A Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék eredményei hozzájárulhatnak az autoimmun betegségekben alkalmazott biológiai terápiák mellékhatásainak csökkentéséhez. A Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékkel együttműködve feltárták a különböző zsíros, száraz és nedves bőrterületek immuntopográfiai jellemzőit, ezzel új kezelési stratégiák kidolgozást tették lehetővé egyes bőrbetegségekben. A Klinikai Fiziológiai Tanszék olyan diagnosztikai módszert dogozott ki, amivel a X-es véralvadási faktort gátló kezelés hatékonysága meghatározható, ami a betegek hatékonyabb gyógykezelése előtt nyitotta meg az utat" – összegzett a projekt szakmai vezetője.
A projekt sikerességét és újszerűségét az adta, hogy olyan munkacsoportok pályáztak, amelyek tevékenysége hosszú évek óta ismert és eredményes. A sikeres együttműködés után a jövőben várhatóan folytatódik a közös munka. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Fotó:
PTE, Pixabay.com