Új kurzus a Harvard Medical School oktatási modelljének mintájára

2021. november 9.

„Gondolkozz orvosfejjel – betegek és esetek, avagy hogyan használd a már meglévő anatómiai tudásodat klinikai esetek megoldására” címmel új kurzus indult karunkon a Harvard Medical School oktatási modelljének mintájára a múlt szemeszterben. Eredetileg angol és magyar nyelven tervezték, ám a magyar hallgatók létszámhiánya miatt végül csak az angol nyelvű órák kezdődtek el. A képzésben az a nóvum, hogy az órákon az egy-egy szervrendszerre jellemző betegségeket vitatják meg, klinikai esetek köré rendezve, interaktív formában. A részt vevő diákok pozitív visszajelzései alapján úgy döntöttek, hogy az idei tanévben is elindítják. Dr. Farkas József, az Anatómiai Intézet egyetemi adjunktusa, a kurzus vezetője bízik abban, hogy jelenléti formában, hasonló népszerűség mellett folytathatják a munkát.

 

Schweier Rita írása

 

- Személyesen is részesei voltak ennek az újszerű képzésnek az Egyesült Államokban. Nagyon meggyőzőek lehettek az ott tapasztaltak, ha úgy döntöttek, hogy belefognak a módszer hazai átültetésébe.

- Valóban, 2019 tavaszán dr. Nyitrai Miklós dékán úrral, dr. Reglődi Dóra dékánhelyettes asszonnyal és dr. Maróti Péterrel voltunk egy kapcsolatteremtő körúton Amerikában, aminek egyik állomása a Harvard Medical School volt. Ott egy magyar származású doktornővel vettük fel a kapcsolatot, dr. Fischer Krisztinával, aki a Radiológiai Intézet munkatársa, és az anatómia curriculumának a korszerűsítésével, valamint oktatásfejlesztéssel, oktatástechnikai kutatással foglalkozik. Ő mutatta be nekünk a módszerüket, ami a Harvardon is újnak számít, mert csak 2015-ben vezették be. Nagyon megtetszett nekünk, és azt gondoltuk, hogy egy választható kurzus erejéig megéri kipróbálni nálunk is. A Harvard Medical School nagy név az orvosképzésben, és ha ők olyan szintig eljutottak ezzel a módszerrel, hogy ezt választották curriculumuknak, akkor az csak jó lehet, és mintaként szolgálhat a számunkra, még ha a két hallgatói populáció nagyon eltérő is.

- Miben rejlik a képzés újdonsága?

- A mi tradicionális, vertikális, építkező rendszerünkhöz képest az övék merőben más. Sokkal több mindent rábíznak a diákokra, a kommunikációjuk is kevésbé egyoldalú, és jóval kevesebb előadást is tartanak. Az elméleti tudást otthonukban kell elsajátítaniuk a hallgatóknak, akik ezt követően elmennek az órákra, ahol egy-egy klinikai eset, probléma kapcsán átbeszélik az oda tartozó anatómiát, élettant, gyógyszertant. A diákok aktív részesei a kurzusnak, olyan nem fordulhat elő, hogy csak ülnek a sarokban és hallgatnak, hanem a kérdések mentén együtt gondolkodnak. Egy-egy szervre jellemző betegségcsoportokkal foglalkoznak, ha például a tüdő a téma, akkor a tüdőgyulladás vagy a tüdőtumor köré építik az órát. Maga az elv nem teljesen új, de az mindenképp nagy dolog, hogy módosították meglévő rendszerüket, és új elképzeléseiket be merték vezetni a curriculumukba.

- Nehéz dolguk volt, amikor belevágtak a kurzus átgondolásába, megszervezésébe?

- Igen, mert közbeszólt a koronavírus-járvány. A szervezés még a pandémia előtt elindult, ám 2020 márciusában megrekedtünk a folytatásban. Némi hezitálás után aztán mégis belevágtunk, annak ellenére, hogy tudtuk, a személyes jelenlét nélkül jóval nehezebb dolgunk lesz. A kollégák nagyon készségesek és elkötelezettek, a hallgatók pedig lelkesek voltak, és ez sokat jelentett.

- Kik az oktatók?

- Eredetileg többen lettünk volna, ám a magyar kurzus végül nem indult el, pedig a jelentkezés kezdetén pillanatok alatt betelt a létszám, aminek az interaktivitás miatt volt egy szűkös kerete. Aztán ez a létszám egyre fogyott, így csak angol nyelven kezdhettük meg az oktatást. 16 fő volt a limit, a feladatoknál négyes csoportokra bontva. Belgyógyászatból dr. Czopf László, neurológiából dr. Sebők Ágnes, anatómiából és annak belgyógyászati vonatkozásaiból pedig én voltam jelen. Az órák tömbösítve voltak, egy foglalkozás háromszor negyvenöt percig tartott. Ez egy választható, egy kredites kurzus, és három alkalmat igényelt a szemeszter során. Az óra előtti héten megkapták a diákok a tananyagot, ennek alapján zajlott a képzés.

- Mit lehet tudni a folytatásról?

- Egészen biztosan meghirdetjük a mostani tanévben is, bízom abban, hogy a magyar és a német kurzus is elindulhat, mivel sok német nyelvű diák vett részt a képzésen. Ők egyébként nagyon mozgathatóak, nyitottak, nekünk az a feladatunk, hogy oktatókat szervezzünk hozzájuk. Ezekben dr. Nagy Zsuzsanna professzor asszony már jelezte a részvételét, remélem, hogy a jövőben sikerül őt is bevonnunk a munkába. Oktatóból egyébként nincs hiány, mindenki szívesen, szeretettel jön.

- A hallgatók visszajelzései alapján hogyan érintette őket ez az újdonság?

- Formálisan nem készítettünk feedbacket, ezt a jövőben pótolni fogjuk, de a benyomásaim alapján élvezték, hogy az elméletben tudottakat átültethették a valóságba, és annak mentén értelmezhették a tüneteket, hozhattak döntéseket. Természetesen még bőven van helye a fejlődésnek, de megítélésem szerint nem volt rossz a kezdet.

- Az orvoskar stratégiai tervének Tanulási kultúra koncepciójába kiválóan illeszkedik ez a kurzus. Vannak-e további, hasonlóan újszerű elképzeléseik?

- Az elmúlt évtizedben az volt a jellemző, hogy ha láttunk valami jót a világban, azt igyekeztünk beépíteni az oktatásunkba, és ebből a szempontból a pandémiás időszaknak is volt pozitív hozadéka: rengeteg módszert kipróbáltunk, amiket más körülmények között nem tettünk volna. Ezt az új képzést is tovább lehet fejleszteni klinikai körülmények között. Nyilván nem bíznánk a másodéves hallgatókra a betegek kezelését, de kis létszámban megjelenhetnének egy-egy klinikán, ahol valós eseteket dolgozhatnának fel, követve egy-egy páciens betegségtörténetét. Kurzusba ugyan ezt nehéz önteni, de biztosan megtaláljuk a formai megjelenés lehetőségét is.

fotó:

wikimedia.org

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!