Dr. Kanizsai Péter, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Orvostani Tanszékének vezetője hetekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a pandémia negyedik hulláma a Dél-Dunántúlon is erőteljesen érezteti hatását, egyben arra kért mindenkit, hogy ne vegye félvállról a védekezést: oltakozzanak, mert az oltás életet ment, valamint figyeljenek a helyes a maszkhasználatra és a távolságtartásra. Jelezte, hogy az SBO terhelésének a megnövekedése a várakozási idők megnyúlásához vezethet. A tömeges oltakozásnak köszönhetően mára talán valamennyire csendesedett a járványhelyzet, az elmúlt napok adatai azt mutatják, hogy stagnálni látszanak az akut megjelenés esetszámai. Összegeztük az elmúlt hónapok tapasztalatait.
Schweier Rita írása
- Az országos mutatókkal párhuzamosan alakultak-e az esetszámok a déli megyékben a negyedik hullámban?
- Itt korábban kezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma, mint az ország más területein, így megkockáztatom, hogy közel lehetünk a tetőzéshez, de azért ezt bizton még nem állítom, mindenesetre most éppen stagnálnak a hozzánk érkező, új esetszámok. A tetőzés 45-47 beteget jelentett egy nap, akik a Covid-részlegbe kerültek, jelenleg pedig 25-30 fő körül mozog a betegforgalom, a negyvenes létszámot egy ideje szerencsére már nem érjük el.
- Mely korosztályból kerül ki a betegek többsége?
- Zömében az idősebbek jönnek, oltottak és oltatlanok egyaránt, utóbbiak száma lényegesen meghaladja az előbbiekét. Az oltottak között főként olyanokkal találkozunk, akik négy-hat hónapja vették fel a második oltást, és még nem adatták be a harmadikat. Ők gyakorlatilag ugyanolyan eséllyel fertőződnek meg, mint az oltatlanok, bár a panaszaik rendszerint enyhébbek. Súlyosabb tüneteket főképp az idősebb populáció körében észlelünk, akiknek vannak más társbetegségeik is. Elvétve olyan emberek is megfordulnak itt, akik megkapták a harmadik oltást is, de jellemzően őket nem kell hospitalizálni. Az ma már köztudott, hogy a társbetegségek súlyosbítják a Covid tüneteit, illetve önmagukban is okozhatnak hasonló panaszokat. Ha erre még rákapják a vírust is, akkor az fokozott kockázattal jár.
- Változott-e a tünetek palettája a negyedik hullámra?
- Valamelyest igen, most azt vesszük észre, hogy kevesebb az íz-és szaglásvesztés, és több a hasmenéses beteg, illetve az, aki mellkasi diszkomfort-érzettel érkezik. A lázas állapot sem jellemző, sokaknak hőemelkedése sincs. Az lenne a fontos, hogy időben jöjjenek, a korán megkezdett terápia jóval hatékonyabb annál, mint amit a súlyos tünetek mentén kezdünk el.
- Mit jelent időben jönni?
- Két-három nap elteltével, ha a hasmenés mellé társulnak légúti tünetek is, ne hezitáljanak! Teszteljük őket, van rá lehetőségünk, hogy gyors PCR-t és antigéntesztet készítsünk, így hamar el tudjuk dönteni, hogy koronavírussal fertőzött-e a beteg, avagy sem. Száraz köhögés és mellkasi nyomófájdalom esetén veszünk vért is, megnézzük, nincs-e tüdőembóliára gyanú, ugyanis ez a betegség fokozott alvadékonysággal jár, apró, kis vérrögök keletkeznek a keringésben, amik akadályozzák a tüdőben a gázcserét, a szövetekben pedig a megfelelő oxigénfelvételt.
- A koronavírusra utaló tünetekkel is itt, a Janus Klinikai Tömbben, a sürgősségi osztályon, a Honvéd utcai bejáratnál kell jelentkezniük a betegeknek?
- Igen, a Honvéd utcai portánál van egy pretriázs helyiség, ahol a kollégák kikérdezik a betegeket és gyorstesztet is végeznek. Ha a gyorsteszt pozitív, úgy a beteg egyből a Covid-részlegre kerül - ami a korábbi égéssebészet volt -, itt elkészítjük a PCR-tesztjét is. Ha utóbbi negatív eredménnyel jár, akkor a „sima sürgősségen” látjuk el. A súlyos állapotú, intenzív terápiás ellátást igénylő betegeket az alapellátást követően hasra fordítjuk, adunk nekik oxigént, majd az artériás vérgáz-mintavétel és a laborvizsgálat után ide, a Janus Klinikai Tömb izolált, Intenzív Terápiás Intézetébe kerülnek, vagy a volt Baranya Megyei Kórház területén található Koronavírus Ellátó Központ intenzív részlegére. A rendszer nagyon olajozottan működik, nem kell a betegeket hosszú ideig a Covid-részlegben tartani, sőt, van, hogy a mentő rögtön az intenzív osztályra szállítja őket. Azoknak a koronavírusos betegeknek, akik nem igényelnek hospitalizációt – a vérvételt és a rizikóbecslést követően -, felírjuk a Favipiravirt, majd hazaküldjük, illetve igény esetén hazaszállítjuk őket, karantént rendelve el a számukra. Létezik az a betegcsoport is, amely osztályos felvételt igényel, de intenzív terápiát nem, őket a KEK nem intenzív osztályára visszük.
- Mekkora várakozási idővel számolhat az, aki nem koronavírusosként érkezik Önökhöz?
- Tény, hogy megnőtt a várakozási idő. Hetekkel ezelőtt egy facebook-posztban már felhívtam erre a figyelmet és a betegeket is tájékoztatjuk erről, amint beérkeznek. Hat-nyolc óra alatt megtörténik a vérvétel, az ultrahang, a CT-felvétel, a szakorvosi konzultáció, ami még mindig rövidebb, mintha külön vizsgálatokra mennének el. Pozitívan tapasztaljuk, hogy a betegek jó része megértéssel, türelemmel van irántunk.
- Van elég szakembere ehhez a sok beteghez?
- Szerencsére igen, vannak új szakorvosaink, szakképzett ápolóink és önkénteseink, utóbbiaknak idén is nagyon hálás vagyok, mert a felhívásomra azonnal jelentkeztek. Megfeszítetten dolgozik minden munkatársam, hogy a napi beosztás megvalósulhasson, amiért ez úton is szeretnék köszönetet mondani, továbbá arra kérni a sajtó munkatársait, hogy tájékoztassák a közvéleményt az oltás fontosságáról. A járvány mostani szakaszában az a legfontosabb, hogy az oltatlanok mielőbb vegyék fel az oltást, és a korábban oltottak is igényeljék a harmadikat.
Fotók:
Borítókép - Csortos Szabolcs/UnivPecs
Portréfotó - Kalmár Lajos