Meghívó a Bolyai ösztöndíjasok előadássorozatának ötödik előadására

2013. február 18.

MTA PAB Székház (Pécs, Jurisics M. u. 44.)

MEGHÍVÓ

A Magyar Tudományos Akadémia

Pécsi Területi Bizottság elnöke

tisztelettel meghívja Önt a

2013. február 28-án (csütörtök) 16.00 órakor kezdődő Bolyai Ösztöndíjasainak előadássorozatának ötödik előadására

 

Előadók

 

Bugár Gyöngyi              PTE KTK

„Lehetőségek és kihívások a befektetési kockázat modellezésében”

 

A befektetési kockázat „mérése” egy befektetés-kombináció, azaz portfólió kockázatának becslését igényli. Ennek a folyamatnak két kritikus összetevője van. Az első egy „megfelelő” kockázati mérőszám azonosítása és alkalmazása, míg a második a portfólióban szereplő különféle egyedi befektetések hozama együttmozgásának (statisztikai függőségének) számszerűsítése. Napjainkra bebizonyosodott, hogy a kockázat becslésében széleskörűen használt mérőszámok, mint például a variancia vagy a kockáztatott érték „megbízhatatlannak” bizonyulnak. Egy további jelentős kihívás, hogy az egyes portfólió elemek hozama közötti kapcsolatnak a lineáris korrelációs együtthatóra alapozott klasszikus becslése „torz” képet ad a hozamok közötti kapcsolat erősségéről. Az előadás célja, hogy rámutasson a téma kutatásának gyakorlati jelentőségére és bemutassa a befektetési portfóliók kialakítása, azaz a portfólió allokációs döntések során fellépő, fent említett kihívásokat. Az előadás mögött meghúzódó szándék továbbá az, hogy képet adjon arról, hogy a szerző - Bolyai ösztöndíjasként – miként járul(t) hozzá kutatásaival e problémák megoldási lehetőségeinek feltárásához.

 

 

Kolontári Attila             KE Pedagógiai Kar

„Az orosz fehér emigráció és Magyarország”

 

A forradalom és a polgárháború éveiben 1,5-2 millió ember, köztük az 1917 előtti orosz társadalom politikai, katonai, szellemi, gazdasági elitjének jó része emigrációba kényszerült. Ezzel létrejött egy olyan képződmény, melyet az orosz historiográfiában „külföldi Oroszországnak” neveznek. Az előadás az orosz emigráció magyarországi vonatkozásait kívánja bemutatni: az orosz kolónia létrejöttének körülményei, összetételét, az emigráció belső küzdelmeit. A magyarországi orosz emigráció elsősorban katonai jellegű volt, a Horthy-rendszert, mint győztes ellenforradalmi rezsimet példaértékűnek, Horthyt példaképnek tekintették. A kezdeti időszakban számos kalandor terv is megfogalmazódott a politikai-katonai együttműködésre. Az 1920-as évek elején a külföldi Oroszország diplomáciai, katonai képviselőit a magyar kormány hivatalosan elismerte, nevük a diplomaták névjegyzékében is szerepelt. A fentieken túl az előadásban szeretnék kitérni a magyarországi orosz emigráció neves személyiségeire, pl. Anton Gyenyikin altábornagyra a Déloroszországi Fegyveres Erők volt főparancsnokára, valamint a pécsi orosz kolónia történetének néhány aspektusára.

 

 

Varga Szabolcs             Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola

„Horvátország és Magyarország kapcsolata a kora újkorban”

 

Az előadás azt tekinti át, hogy milyen jellegű kapcsolatok épültek ki Horvátország és a Magyar Királyság között. Ebben a témában megkerülhetetlen Szlavónia tartomány helyzete, amelyre szintén kitér az előadás. Ezért először a két tartomány berendezkedésében tapasztalható különbségek kerülnek bemutatásra. Horvátország a Magyar Királyság társországaként jelentős különállást élvezett, és az ottani nemesség ideológiájában mindvégig jelen volt a magyar koronához való önkéntes csatlakozás gondolata. Az önálló horvát koronázási ordó azonban eltűnt, és a horvát királyi cím attribútuma is a magyar szent korona volt. Ezért Horvátországban erős volt a korona tisztelete. Szlavóniának szorosabb kapcsolatai voltak a Magyar Királysággal, a világi valamint az egyházi közigazgatás is a magyar szisztéma alapján működött, és a magyar szenteknek is jelentős kultusza volt. Az eltérő berendezkedést jól mutatja a „regnum Croacie” Horvát Királyság, és  a „regnum Sclavonie” Szlavónország fogalomhasználata. Ez a sajátos helyzet gyökeresen megváltozott a mohácsi csata utáni évtizedekben. A középkori Horvát Királyság területileg szinte teljesen eltűnt, nemessége átköltözött Szlavóniába, amelyet mind gyakrabban emlegettek Horvátországnak. Nekik köszönhetően itt született meg az önálló délszláv állam ideológiája a 17. században, ami megakadályozta, hogy a oszmánok kiűzése után a középkori állapotok helyreállhassanak. A Drávától délre fekvő területek a Magyar Királyság testéről Erdélyhez hasonlóan leváltak, és kikerültek a magyar kormányszervek hatásköre alól.

 

 

Agócs Attila                   PTE ÁOK

„Vízoldható karotinoidok”

 

A természetes karotinoidok színes, zsírban oldódó, vízben többnyire egyáltalán nem oldódó, antioxidáns hatással rendelkező természetes anyagok. Vízoldható karotinoidokat általában két céllal állíthatunk elő: a megváltozott ill. megnövekedett biológiai aktivitásuk miatt orvosi felhasználásra, vagy az élelmiszeriparban és takarmányozásban használt karotinoidok kiváltására. Az elmúlt két évtizedben számos módszert közöltek a karotinoidok vízoldhatóságának növelésére, de kevés olyan karotinoid-származék létezett, ahol a karotinoid kovalens kötéssel kapcsolódott a vízoldhatóságot növelő molekularészlethez. Előadásomban a kémiai módosításokkal  előállított, vízoldható karotinoid-származékokkal kapcsolatos új eredményeinket ismertetem. Az új vegyületekkel kapcsolatosan a vízoldhatóságukon kívül a legfontosabb kérdések, hogy felülmúlják-e a természetes karotinoidok antioxidáns hatását, ill. hogy milyen toxikológiai és farmakokinetikai paraméterekkel rendelkeznek.
 

 

Helyszín: PAB Székház (Pécs, Jurisics M. u 44.)

 

Megtisztelő jelenlétére feltétlen számítok!

Kosztolányi György
az MTA r. tagja
a PAB elnöke

 

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!