Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

Közérdek az idegen nyelvű orvosképzés

2013. december 2.


Új Dunántúli Napló - 2013-11-30 - 6. oldal


Pécsett tartották a Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság (MOEOT) aktuális ülését novemberben, amelyen a magyar orvosképzés stratégiai kérdéseit tárgyalták meg a négy magyar orvosképző hely vezetői.

A tét nem kicsi, hiszen ezek az intézmények ma már nem csupán a magyarországi orvosutánpótlás szavatolásáért felelnek, hanem az egész ország számára nagy hasznot hajtanak a külföldi hallgatók oktatása révén. Az egyetemi klinikák státusza és a külföldi orvostanhallgatók képzése - ez a két kifejezetten forró, az orvosképzés napi problémáin túlmutató téma is napirenden volt a négy magyarországi orvosképző intézményt, azaz a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karát, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet összefogó MOEOT aktuális ülésén, amelynek ezúttal a pécsi orvoskar adott otthont. A négy orvosképző intézmény között hosszú ideje kifejezetten jó és szoros kapcsolat alakult ki, mondja dr. Miseta Attila, az ülés házigazdája, ami azért is fontos, mert így egységesen képviselhetik az orvosképzés ügyét a mindenkori kormányzat felé. Márpedig ezen a téren bőven akad tennivaló, hiszen a felsőoktatási forráskivonások ezt a területet is sújtották, ami első körben az egész országnak jelentős hasznot hajtó idegen nyelvű orvosképzés stagnálásával, hosszabb távon pedig az orvosképzés színvonalának csökkenésével járhat.
Az egyetemi klinikák státuszának kérdése azért is aktuális téma, mert időről időre felröppen az a hír, hogy az egészségügyi kormányzat külön kívánja választani a klinikákat az egyetemektől. A terv először 2012-ben merült fel, és ekkor a Magyar Egészségügyi Társaság határozottan kiállt az elképzelés ellen, miután megítélésük szerint a szétválasztás nem csupán az orvosképzés, hanem a kutatás és az egészségügyi ellátás terén is óriási bajokat és zűrzavart eredményezne és egy alapvetően jól működő, kipróbált rendszert borítana fel. Az egységes tiltakozás hatására az egészségügyi kormányzat tavaly elállt a tervtől, ám az elmúlt időszakban újból felmerült ez az elképzelés. Az orvosképző helyek ellenállása érthető: az egészségügyi képzés jelentős mértékben gyakorlatorientált, egyáltalán nem mindegy, hogy a jövő orvosai milyen körülmények között és milyen felügyelet mellett végzik el tanulmányaikat. Azt pedig, hogy a jelenlegi klinikumi oktatási rendszer jól működik, mutatja, hogy a magyar orvosdiplomák az egész világon értékesnek számítanak, és egyre több helyről érkeznek mind a négy orvosképző helyre külföldi fiatalok, akik komoly pénzeket költenek arra, hogy Magyarországon szerezzék meg orvosi diplomájukat. Természetesen az oktatás és klinikum elválasztása nem magyar találmány, ám fontos szempont, hogy általában elmondható az, hogy épp azokból az országokból érkeznek ma hozzánk a diákok tanulni, ahol ez megvalósult, mondja Miseta Attila. Téves az az elképzelés, hogy az egészségügyi források segítik az orvosképzést, a helyzet jó néhány éve inkább fordított, teszi hozzá az orvoskar dékánja. Az idegen nyelvű képzések továbbfejlesztése szintén fontos téma volt a megbeszélésen. Ezek a bevételek az intézmények számára is fontosak, hiszen legalábbis részben ebből sikerül orvosolni az évek óta folyamatosan csökkenő költségvetési támogatás okozta zavarokat, másrészt miután több egymástól független vizsgálat is kimutatta már, hogy a külföldi hallgatók milyen jótékony hatást gyakorolnak a helyi gazdaságok több területére, az is kijelenthető, hogy a képzés további fejlesztése közérdek. Ennek érdekében a MOEOT tagjai több javaslatot is megfogalmaztak, amelyeket a politikai döntéshozóknak is el kívánnak juttatni. A cél a fizetős orvosképzés további fejlesztése, hiszen a nyilvánvaló anyagi hasznon felül ez a magyar orvosutánpótlás jövőjét is biztosítja.