Ahova bérelt busszal jönnek a betegek

2014. május 3.

2014-05-03

A folyamatos fejlődésben és az új módszerek minél sikeresebb meghonosításában hisz dr. Gerlinger Imre, a PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója. Az elvet a gyakorlat igazolja, hiszen több, a hallássérültek számára új műtéti technológiában is élen jár Magyarországon a pécsi klinika, ahova az ország távolabbi tájairól is rendszeresen érkeznek a betegek. 

Egy egész bérelt kisbusznyi beteg érkezett a napokban Cegléd és Kecskemét mellől a PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikára, hogy a hallássérültek számára rendelkezésre álló új lehetőségekről érdeklődjenek. Az eset nem egyedi, a betegek az ország számos részéről áramlanak Pécsre, mióta tavaly egy újságcikk számolt be az eddig reménytelennek gondolt halláskárosodott betegek számára rendelkezésre álló, új esélyt jelentő áttörésről. A pécsi klinikán folyó munka iránt ráadásul nemcsak a reménykedő betegek érdeklődnek, hanem a szakma is: április 30-án a három másik magyar egyetemi klinika tanszékvezetői ismerkednek meg az új pécsi eljárásokkal egy bemutató műtétsorozat keretében.

Az elmúlt évtizedben forradalmi fejlődés ment végbe a fülimplantátumok terén, mondja dr. Gerlinger Imre, a klinika igazgatója, és most már olyan esetekben is van lehetőség műtéti beavatkozásokra, amelyeket korábban csak hallókészülékkel lehetett orvosolni, változó sikerességgel. Az áttörés annyira új, hogy rengeteg fül-orr-gégész sincs vele tisztában még az országban, ám itt jött kapóra a média érdeklődése: miután tavaly év végén sajtónyilvánosságot kapott ez a szakterület, folyamatosan érkeznek a betegek a klinikára, akik aztán továbbadják a jó hírt.

A pécsi klinika a motorja az ilyenfajta innovációknak, hiszen egyrészt több évtizedes hagyománya van a nyitottságnak az új műtéti eljárások, technikák iránt, másrészt pedig Gerlinger Imre igazgató is óriási lelkesedéssel kutatja azokat az új lehetőségeket, amelyek révén aztán segíteni tudnak a más helyeken reménytelennek gondolt betegeken. „Ma már kilométerekre vagyunk attól, hogy a részleges halláskárosultak számára csak hallókészülék álljon rendelkezésre. Az elmúlt év során két új műtéti eljárást is bevezettünk itt a klinikán: az egyik azok számára lehetőség, akiknél jó a hallóideg teljesítménye, de számtalanszor operált, ún. »roncsolt« füllel rendelkeznek, amelyen már újabb műtétek nem segíthetnek. Ezekben az esetekben az úgynevezett csontvezetéses implantátumok jelentek óriási lehetőséget, és ilyen műtétet először mi hajtottunk végre tavaly májusban Magyarországon. A másik egy olyan endoszkópos fülkürt-ballonkatéterezési módszer, amely révén azokon a betegeken lehet segíteni, akiknél nem megfelelő a fülkürt működése, lerontva így a fülműtétek eredményességét” – avat be a részletekbe minket az igazgató.

Bár a legnagyobb figyelmet talán a fülészet terén elért pécsi eredmények váltották ki, több másik területen is élen jár az országban a klinika, legyen szó akár egyes speciális orrászati endoszkópos beavatkozásokról vagy a rosszindulatú pajzsmirigy betegségek kezeléséről. A korszerű lézersebészeti eljárások terén szintén fontosak a pécsi eredmények, itt a jelenlegi eszközpark megújítása a cél. A fej-nyak sebészet terén az egyre fejlettebb és egyre nagyobb teret kapó rekonstrukciós eljárások meghonosításán dolgozik a klinika vezetése.

A látványos eredmények mögött persze rengeteg munka áll. A pécsi klinika igen aktív a nemzetközi színtéren, és Gerlinger Imre ebbe a fiatalabb orvosokat is bevonja, folyamatosan ösztönözve őket a külföldi konferenciákon való részvételre. Mindennek azonban ára is van: elvárás, hogy szakmai találkozókról legalább egy olyan új módszert vagy ötletet hozzanak haza magukkal a klinika dolgozói, amelynek aztán itthon is hasznát veszik. A fiatal tehetségek felkutatására egyébként is nagy figyelmet fordítanak itt. Már a gyakorlatra érkező hallgatókat elkezdik figyelni, olyanokat keresnek, akiken már ekkor látszik egyfajta belső késztetés a szakma iránt. Bár ebből a szempontból komoly nehézséget jelent, hogy a mostani orvostanhallgatók nagy része már egyetemi évei során sem Magyarországon képzeli el szakmai jövőjét, a klinika követendő példa lehet az orvoselvándorlás által sújtott magyar egészségügyben, hiszen az elmúlt tíz évben összesen egy orvos választotta innen a külföldi karriert. „A mi fiataljaink szívesen jönnek haza, mert feladatok várnak rájuk” – osztja meg a titkot Gerlinger Imre, aki személy szerint is nagy figyelmet fordít a fiatal doktorok szakmai-tudományos előmenetelére. Emellett a szakdolgozókra is jut figyelem: többéves hagyomány már, hogy a nővéri gárdát minden évben elviszi valamelyik vidéki vagy fővárosi színházba az igazgató.

A sikereket és a klinikai mai napig tartó vonzerejét hosszú évtizedek alapozták meg. Gerlinger Imre elődjei – dr. Bauer Miklós és dr. Pytel József – honosították meg az intézmény folyamatos fejlődésre épülő kultúráját, és arra is nagy figyelmet fordítottak, hogy minél korszerűbb, lehetőség szerint a nyugati sztenderdeknek megfelelő műszerparkkal rendelkezzen a klinika. Ennek fenntartása, illetve továbbfejlesztése az egyik legnagyobb kihívással járó feladat a jelenlegi igazgató számára, hiszen az egészségügy finanszírozási rendszere nem jutalmazza az elért eredményeket, hiába gondolkoznának a rengeteg betegen segítő fülsebészeti csapat fejlesztésén. Az igazgató szerint a bevételek fokozásának egyik lehetősége lehet a jövőben a külföldiek fizetős betegellátásának meghonosítása.

Ma nem elegendő jó orvosnak és jó vezetőnek lenni ahhoz, hogy egy klinikaigazgató sikeres lehessen. „A fél életem arról szól, hogy pénzt, illetve műszereket szerezzek” – mondja Gerlinger Imre, aki nagy sikerrel kovácsol a szükségből erényt. A magyar egészségügyi intézmények általánosan leromlott állapotához képest üdítő külcsínt és belbecset a felajánlóknak köszönheti a klinika, egy műszerért pedig Ausztriáig is elmennek – ahogy az a közelmúltban történt, amikor egy osztrák kórházból sikerült megszerezni 700 ezer forintért az ott feleslegessé vált, 30 ezer eurót érő korszerű operációs mikroszkópot.

Nincs megállás: az elmúlt héten egy nemzetközi konferencián részt vevő igazgató most azon gondolkozik, hogy az ott ismertetett, óriási előrelépést hozó fülsebészeti radiológiai vizsgálati technológiát hogyan tudná bevonni a klinika működésébe, elvégre az „egy konferencia – egy ötlet” elv mindenkire vonatkozik, még az igazgatóra is.

Egy rendkívüli és példamutató életpálya: az idén nyolcvanöt éves, de rendkívül fiatalos Bauer Miklós immár hat évtizede gyógyítja a betegeket

A pécsi Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinikáról szólva mindenképpen említésre méltó Bauer Miklós professor emeritus neve, akinél gazdagabb és hasznosabb életpályával kevesen büszkélkedhetnek. A nyolcvanhatodik életévében járó orvosprofesszor 20 éven keresztül vezette a klinikát, nyolc éven keresztül a Pécsi Orvostudományi Egyetemet, és számtalan beteg köszönheti neki gyógyulását. A professzor a mai napig aktív.

Immár 59 éve, 1955 óta dolgozik a pécsi Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinikán Bauer Miklós professor emeritus, és bár a klinikát 1974 és 1994 között igazgató orvosprofesszor hivatalosan már 20 éve nyugdíjban van, most is kiveszi a részét a klinika életéből. „Ha újrakezdeném, sem csinálnám másképpen” – mondja életére visszatekintve Bauer Miklós, aki eredetileg elektromérnöknek készült, ám végül a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kötött ki, és azóta sem hagyta el Pécsett. Hozzá kötődik a mikroszkópos vizsgálatok meghonosítása a fül vizsgálata során, ami óriási fejlődést jelentett a diagnosztika terén, és Budapest után másodikként Pécsett alkalmazták az országban. A hat évtizede gyógyító professzor visszaemlékezései szerint a klinika idekerülése idején nagyon kellemes munkahely volt, amely már a hatvanas évek során bekerült a nemzetközi szakmai körforgásba. Bár a hetvenes években külföldi lehetőségek is megnyíltak számára, ő Pécset választotta, és immár igazgatóként további jelentős újításokat vezetett be a klinikán. Ezek közül a legfontosabb az Egyesült Államokból vett példa alapján Pécsett 1979 óta alkalmazott agytörzsi potenciál vizsgálat, amely a hallóideg-­daganatok kiszűrésében játszik létfontosságú szerepet.

A rendszerváltás környékén Bauer Miklós a Pécsi Orvostudományi egyetem rektori tisztségét is elnyerte, innen ment nyugdíjba 1994-ben, ám a mai napig bejár dolgozni első és legfontosabb munkahelyére, a Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinikára, ahol örömmel fogadják a segítségét. „Mindez attól függ, hogy egy klinikán milyen légkör van. Van, ahol alig várják, hogy a főnök kitegye a lábát, aztán vissza sem engedik. Nálunk baráti hangulat volt, az utódom, Pytel József professzor korábban alattam dolgozott docensként. Az persze fontos, hogy a volt főnök ne szóljon bele a dolgokba, de ez nálam nem okozott problémát: amilyen feladatot kapok, azt megcsinálom” – mondja a professzor.

Folyamatosan romló körülmények között dolgozó utódait nem irigyli a volt igazgató. „Nagyon sajnálom a jelenlegi vezetőket, hiszen az állam nem fizeti meg a beavatkozások valós költségeit. Olyan ez, mintha még mindig 100 forintot adnánk egy kiló kenyérre, holott annak az ára már ennek a többszöröse. Hihetetlen káosz van az egészségügyben” – mondja ezzel kapcsolatban, és az orvosképzésben zajló dolgokat is aggodalommal figyeli. A szabályozás szerinte olyannyira elszakadt a valóságtól, hogy az a képtelen helyzet is előfordulhat, hogy egy sebész adjunktus anélkül kapja meg a kinevezését, hogy tudna műteni, ez ugyanis a feltételek között nem szerepel. A törvény által előírt csoportos oktatás szintén teljesen életszerűtlen meglátása szerint a klinikai környezetben, hiszen nem lehetséges 20-25 orvostanhallgató számára egy betegen demonstrálni a tanulnivalót. A megoldás véleménye szerint csak önálló feltételrendszer kidolgozása lehet az egészségügyi képzés számára, az oktatás és a gyógyítás folyamatosan erőltetett szétválasztása pedig úgy véli, hogy katasztrofális következményekkel járhat.

Bauer professzor lelkesedése viszont a régi, ha a betegekről van szó. „Vannak ésszerű határok. Tavaly nyáron például abbahagytam a műtéteket, de a régi betegeim máig visszajárnak, van, aki 30-40 éve, és most már az unokáit is hozza. Mindig öröm látni, hogy az akkor elvégzett beavatkozásaim kiállták az idő próbáját.” A 85 évesen is rendkívül fiatalos professzor szerint az energia megőrzésének titka a kemény fizikai és szellemi munka, ő naponta egy-egy órát tölt családi kertjükben, emellett pedig a mai napig figyelemmel kíséri a legfrissebb szakirodalmakat is, és a számítógépes filmvágás alapjait is elsajátította önszorgalomból.

 

http://www.bama.hu/helyi-ertek/pr-cikk/ahova-berelt-busszal-jonnek-a-betegek-550927

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!