hvg.hu - 2015-06-29
Paradox módon ebből a szempontból a legális módon az országba érkező turisták sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, ők ugyanis akár 12 óra alatt az országba érhetnek egy súlyosan fertőzött régióból, mondta lapunknak Szilárd István.
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi karán oktató és kutató Dr. Szilárd István a Nemzetközi Migrációs Szervezet egészségügyi programjait vezette 12 évig Európában, majd visszatérve anyaegyetemére, Pécsre, 2007 óta foglalkozik a kollégáival az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából a schengeni határszakasz közegészségügyi helyzetének vizsgálatával. Szakterülete, a migrációs egészségügy pedig világszerte az új alkalmazott tudományágak közé tartozik.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fokozódó menekülthelyzet ne jelentene komoly egészségügyi kockázatot Európa számára. Szilárd erre példaként egy a közelmúltban lezajlott berlini kanyarójárványt említ, amely egy bosnyák kislányhoz volt köthető; a fejlett országokban már-már elfeledett betegség futótűzként terjedt szét a védtelen helyi lakosság körében, több halálos áldozatot követelve.
Rég elfeledett betegségek
Hasonló kanyarójárvány azért nálunk nem fordulhatna elő, miután a kötelező oltási program következtében a lakosság 99 százaléka immunis, tehát ebből a szempontból sokkal jobban állunk, mint a védőoltások tekintetében jóval liberálisabb Németország. A probléma lényege ettől függetlenül ugyanaz: a migránsok saját országuk közegészségügyi helyzetének megfelelő védettséggel és kórtörténettel érkeznek, márpedig rengeteg kiinduló országban egyáltalán nem alakult ki modern közegészségügyi ellátórendszer, míg más országokban, mint például a polgárháború által sújtott Szíriában, szó szerint szétbombázták azt. A menekültek így több esetben elfeledett betegségeket hozhatnak magukkal.
http://hvg.hu/itthon/20150629_Nem_a_menekultek_hozzak_be_az_ebolat