Egyetemi szintre vinné a sikert
az orvostudományi kar vezetője

2017. április 7.

Az eddigi eredmények tapasztalatait felhasználva, a külföldi hallgatói létszám további növelésében, az elérhető fejlesztési lehetőségek hatékony kihasználásában, és a munkahelyi békében látja az elkövetkező évek sikereinek kulcsát Dr. Miseta Attila, a PTE Általános Orvostudományi Karának dékánja, aki a jövőre esedékes rektorválasztásra is készül.

- Ha a Pécsi Tudományegyetemről esik szó manapság, megkerülhetetlen a külföldi hallgatói létszám növelésének kérdése. A legmarkánsabban az orvosi karon vannak jelen a külföldiek - dékánként hogyan látja egyetemi szinten a létszám ötezerre való növelésének lehetőségeit?

- Máig titok számomra, hogy az ötezres számot ki tűzte ki, abban biztos vagyok, hogy nem az orvostudományi kar. Mi egy racionális bővítési tervet fogalmaztunk meg, és különös örömmel vettem, hogy ez egybevág a kormányzati szándékokkal. A miniszterelnök is azt hangsúlyozta, hogy a minőség emelése mellett kell bővíteni, semmiképpen nem felhígítva a képzéseinket. Ezt magunk is így gondoljuk, mert így lehet felzárkózni a nyugathoz, nem puszta létszámokkal.
Persze jelentős teher hárul a növelésben az egyetem többi karára, hogy az ötezres fizetőképes külföldi hallgatói létszámot elérhesse a PTE. Bár az eddigi intézkedéseknek már látszik is az eredménye: jelentős a növekedés, de koncentrálni kell a "minőségi hallgatókra".

- Az orvosképzés helyét hogyan értékeli az egyetem gazdálkodásában?

- Az orvosi kar húzó ágazat a PTE gazdálkodásában. Az elmúlt 10 évben körülbelül megtízszereztük a bevételünket az idegen nyelvű képzésből, és meghaladtuk a 6 milliárd forintos éves bevételi szintet. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a szűkös lehetőségek közt intenzív eszközöket alkalmaztunk, a kar munkatársainak rendkívüli áldozatvállalásával. A kar felvevő képessége azonban a jelen körülmények közt tovább nehezen növelhető, csak akkor, ha a sokszor emlegetett Modern Városok Program fejlesztései megvalósulnak, és ezek mellé kellő számú minőségi oktatót is itt tudunk tartani, illetve hazahozni. Ez nélkülözhetetlen a további szintemelkedéshez.

Nem vitás, hogy a kar gazdasági sikere teszi lehetővé, hogy az egyetem nullszaldó közeli gazdasági eredményt érhessen el. A tavalyi évben jelentős mértékben, mintegy 2 milliárd forinttal járultunk hozzá a Klinikai Központ működéséhez, és 1,6 milliárddal a többi egyetemi kar konszolidációjához. Ezen kívül 1,3 milliárddal finanszíroztuk a működéshez szükséges egyetemi adminisztrációs apparátust és a szolgáltatásokat.

- A Modern Városok Program számos fejlesztése közt a kar egy új épületet is kap. Ennek kapcsán mit mondhat el a beruházásokról?

- A fejlesztéseknél az már most látszik, hogy az elérhető források nagysága sok potenciális partner érdeklődését felkeltette. Nekünk pedig roppant módon kell vigyázni arra, hogy az árakat normális szinten tartsuk, mert jelenleg rendkívüli a fellendülés az építőiparban, hatalmas beruházások indulnak országszerte. Mindez lefoglalja az építőipari kapacitásokat, ráadásul Magyarországon nagy hagyományai vannak a kiírt tenderekre túlárazott árajánlatokat tenni. Közben Pécs és a régió számára is nagyon fontos lenne, hogy itt hasznosuljanak ezek a pénzek. Úgy látom, a kiírásokban egyszerűen ki lehetne kötni, hogy milyen arányban kell a fővállalkozónak helyi alvállalkozókat alkalmaznia. Hogy ilyen és hasonló módokon helyzetbe hozzuk a helyi vállalkozásokat, ezt én személyesen, ameddig tehetem, képviselni fogom. Vigyáznunk kell a helyi albérleti piacra is.

- Az orvosi kar campusának bővítése is elképzelhető?

- A helyünk valóban korlátozott, a jövőbeli fejlődéshez ideális lenne a főépületünkkel szemközti telek. Az egykori Lakits-laktanya helyét hiba lenne apartmanházzal beépíteni, itt a campust szeretnénk bővíteni. Régóta igyekszünk ezt a jelenleg magánkézben lévő területet is bevonni az egyetemi fejlesztések körébe. A hely jól jönne új oktatási egységek, de akár klinikai funkciók számára is a jövőben. Addig is javasoltam, hogy alakítsanak ki itt parkolót, mert az orvosi kar területén hamarosan indul az építkezés, ami rengeteg helyet elvisz, és a környék forgalma is megnő. Az építkezés persze elkerülhetetlenül kényelmetlenségeket is jelent a környék lakóinak, amiért előre is elnézésüket, türelmüket kérjük.

- Az eddigi fejlesztések kapcsán milyen eredményt emelne ki?

- A legfontosabb az értékes szakemberek visszaáramlása, aminek záloga a belső béke az orvosi karon. Az orvostudományi karnak és a Klinikai Központnak egy konstruktív, építkező periódusát éljük meg, a lehetőségeinket maximálisan ki akarjuk használni, hogy sok nemzetközileg elismert kutató térjen vissza hozzánk. Külföldről, Budapestről, Szegedről, Debrecenből is igazolnak hozzánk. Ehhez tudatos építkezés kellett, ami persze nem az én érdemem, hanem a munkatársaimé, de az előző dékánok is rendkívül sokat tettek ezért. Hadd tegyem hozzá, hogy az egyetem tudományos teljesítményének háromnegyedét is az orvosi kar adja. És mindezt úgy értük el, hogy közben megőriztük a békét, mindenki a dolgát végzi, és nem a csatározásokkal foglalkozik. Ennek jeleként értékelem azt is, hogy 1990 óta én vagyok az első olyan dékán, akit megszakítás nélkül újraválasztottak az orvosi karon.

- Jövőre rektorválasztás jön az egyetemen, két jelölt már be is jelentkezett Dr. Gábriel Róbert, a Természettudományi Kar dékánja és Dr. Betlehem József, az Egészségtudományi Kar dékánja személyében.

- Úgy gondolom, nagy valószínűséggel magam is indulok a választáson, hogy ugyanazt a modellt, amit az orvosi karon megvalósítottunk, a lehetőségek korlátai között az egyetemi szinten is alkalmazhassam. A kancellári rendszerben a gazdasági vezető jelentős jogkört kapott, de ezzel együtt dolgozva, a mostani jó kapcsolat továbbvitelével a jó gyakorlatokat lehet alkalmazni más karokon is. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden területen ugyanazt megvalósítani, mint az orvosi képzésben, de a kari sajátosságok figyelembe vételével nagyon sokat lehet tenni a fejlődésért.

Az előrelépésnek része kell, hogy legyen az is, hogy a belső csatározásokat megszüntetjük, mert azok nem vezetnek jóra. Az például lehetetlen helyzet, hogy valaki az intézetében, vagy a karon nem engedi felnőni a következő generációt, vagy ha a vezetői kiírásokat eleve háztáji módon, a saját gárdára írják ki. Így nem lehet építkezni. És a lehetőségek hiányára panaszkodni sem lehet örökké. Én úgy látom, hogy a szegénység nemcsak egy állapot, hanem magatartásforma is. Használjuk ki a lehetőségeinket!

Dr. Miseta Attila, a PTE Orvostudományi Karának dékánja a magas színvonalú szakmai munkában, és a "minőségi hallgatókra" koncentráló létszámbővítésben látja a jövő lehetőségeit.

Forrás

Új Dunántúli Napló

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!