Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet Pécsen az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének Regionális Találkozójára (FENS) kerül sor. Utóbbi eseményt a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem közösen szervezi.
A NAP zárókonferencián nemcsak az elmúlt évek eredményeit ismertetik, de ott lesz két Nobel-díjas is. A 2014-es orvosi-élettani Nobel-díjat John O-Keefe, May-Britt Moser és Edward I. Moser kapta megosztva. A három kutató - köztük az ötödik díjazott házaspár a Nobel-díjak történetében - azokat a sejteket fedezte fel, amelyek elkészítik a külvilág térképet az agyban, lehetővé téve számunkra a tájékozódást. A pécsi konferenciára érkező Moser házaspár 2005-ben az idegsejtek olyan típusát határozta meg, amelyeket "rácssejteknek" neveztek el. Ezek egy koordináta-rendszert generálnak, és lehetővé teszik a precíz pozicionálást és az útvonal megtalálását. Ugyancsak felszólal a Pécsről elszármazott Agy-díjas kutató, Buzsáki György. Nem véletlenül került a mecseki nagyvárosba ez a tanácskozás: a NAP egyik legfontosabb vidéki központja a Pécsi Tudományegyetem, ahol számos ígéretes kutatási projekt indult az elmúlt években.
Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött a kormány a Nemzeti Agykutatási Program elindítása mellett - amelyre négy évre (2013-2017) összesen 12 milliárd forintot biztosított a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból -, mert az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe csak felfedezéseken alapuló új kezelésekkel (gyógyszerek, beavatkozások) és megelőzési eljárásokkal csökkenthető érdemben. A hazai tudományfinanszírozási rendszerben kiemelkedően magas támogatást az indokolja, hogy a betegbiztosítási rendszer a világ fejlett részén két-három évtizeden belül már nem tudja finanszírozni a központi idegrendszer megbetegedéseit. Addigra minden negyedik, de lehet, hogy minden harmadik embert érint majd ilyen jellegű megbetegedés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségeire fordítják az egészségügyi kiadások mintegy harmadát.
2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték. Ez több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei együtt. A kutatók versenyt futnak az idővel: kutatni kell a stresszt, az abból kialakuló pszichoszomatikus betegségeket, az Alzheimer- és a Parkinson-kóron át az epilepsziát.
Szeptember 20. és 23. között ugyancsak Pécsen rendezik meg az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozóját.
A helyi egyetem alapításának 650. évfordulójához kötődő esemény a szakma első rangos nemzetközi találkozója lesz hazánkban. (A város történetében ez a legnagyobb szabású konferencia, mint ahogy hazánkban is ez a legnagyobb, idegtudománnyal kapcsolatos szakmai találkozó. A konferencia elnöke Reglődi Dóra professzor asszony. A FENS-tanácskozásokat kétféle formában rendezik: a FENS Meeting mellett egy adott régió országai is megmutathatják időről időre magukat. A regionális találkozó megtartására idén Közép-Európa kapott lehetőséget - a szervezésben a magyarok mellett horvátok, románok és szerbek vettek részt. A regionális konferencia nem azt jelenti, hogy ide csak a régió országaiból érkeznek érdeklődők: a kontinens minden állama képviselteti magát, emellett Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Japánból, Kínából, a Közel-Keletről és Új-Zélandról is jönnek szakemberek. Összesen közel ezer idegtudós érkezik a városba, a kutatók 650 absztrakton, illetve előadáson számolnak be eredményeikről. A FENS konferencián a magyar idegtudósok a hazai és a külföldi kollégák előtt is beszámolhatnak eredményeikről.
A szakmai program témái a molekuláktól a betegségmodelleken át a klinikumig terjednek. A legmodernebb technológiák - a molekuláris szintű eljárásoktól a makroszkopikus módszerekig - is bemutatkoznak. A képalkotás terén a szuperrezolúciós technikától az MRI és a CT eszközökig minden látható lesz.
A regionális konferencia sztárelőadója a 2013-as orvosi Nobel-díjas Thomas Südhof, a Stanford Egyetem Molekuláris és Sejtélettani Tanszékének professzora. Südhof és két másik díjazott társa a sejtek belső szállítási folyamatainak vizsgálatában ért el alapvető eredményeket. A sejtek különféle anyagokat, például enzimeket, hormonokat gyártanak, ezek egy része a sejten belül kerül felhasználásra, míg egy másik része kikerül a sejtekből. (Utóbbira példa a hasnyálmirigy sejtjei által termelt inzulin, amelynek a vérbe kerülve kell szabályoznia a vércukorszintet.) Thomas Südhof azt tárta fel, hogy mi biztosítja, hogy ez a kiürítés megfelelő időben történjen (egy kalciumionokra érzékeny molekuláris gépezetet fedezett fel).
A plenáris előadók közül a svéd Anders Björklund a Parkinson-kórral kapcsolatos betegségmodellekről beszél. A japán Akihiro Kusumi a molekulák mozgását videózza élő sejtekben, majd elemzi azok interakcióit. Az Egyesült Államokban dolgozó Losonczy Attila élő állatban figyeli - miközben tanul az állat - a hippocampus működését. Módy István (szintén az Egyesült Államokban kutat) az Alzheimer-kór idegrendszeri patomechanizmusát elemzi. A német Hannah Monyer a memória sejtszintű magyarázatáról számol be. A vendégek között köszönthetik az egyik idei Agy-díjast, a német Wolfram Schultzot, aki arról beszél, hogy majomkísérletei során hogyan fejt meg kognitív funkciókat. A tanácskozást több könnyedebb kísérőrendezvény egészíti ki, ezek az óvodásoktól egészen a nyugdíjasokig nagyon sok embert megszólítanak. Ilyen lesz az idegtudomány és a művészet kapcsolatát bemutató találkozó, az érdeklődők igazi agyat tapinthatnak, egy hatalmas méretű agyat is megtekinthetnek, de a Pécsről elszármazott híres magyar idegkutatók is tartanak előadásokat.