Európáért, a rászorulókért végzett munkájáért jutalmazták dr. Szilárd Istvánt

2017. szeptember 4.

Karunk ünnepélyes tanévnyitóján vette át az Európai Parlament rangos kitüntetését, az Európai Polgár díjat Dr. Szilárd István címzetes egyetemi tanár. Az oktató a balkáni háború alatt és után végzett humanitárius tevékenysége, valamint a migrációs egészségügy kutatása terén elért nemzetközi szintű eredményei miatt részesült az elismerésben.

 

Stemler Miklós írása

 

Dr. Szilárd István a mai napig úgy emlékszik egy 26 évvel ezelőtti éjszakára, mintha csak tegnap történt volna. Épp a pécsi belgyógyászati klinikán teljesített ügyeletet, amikor Eszék bombázása után megérkeztek az első sebesült menekültek a klinikára. „Élénken emlékszem: hideg novemberi éjszaka volt, és a fagypont közeli hőmérséklet ellenére a sérülteket nyitott tetejű teherautókban szállították át a határon Pécsre, hiszen legközelebb itt kaphattak megfelelő egészségügyi ellátást.” A súlyos sérüléseken túl szintén komoly kihívást jelentett, hogy a sebesültek többnyire mindenféle orvosi dokumentáció nélkül érkeztek, ami újabb krízishelyzeteket eredményezett: „az egyik cukorbetegségben szenvedő sérültről akkor derült ki az alapbetegsége, amikor kómába esett.”

A délszláv háború nyomán kirobbanó egészségügyi válság nem csupán magyar szemmel volt példa nélküli, egész Európa nem volt felkészülve rá. A határaink közvetlen közelében több éven át tomboló háború nyomán százezrek érkeztek Magyarországra is, Dr. Szilárd István pedig az élmény hatására önkéntesként kezdte segíteni a Vöröskereszt munkáját a frissen felhúzott menekülttáborokban. Így indult az a negyedszázados, a Balkánon és Brüsszelen át újra Pécsre vezető karrier, amely elismeréseképpen az Európai Parlament alelnöke, Pelczné Gál Ildikó adja át neki az Európai Polgári Díjat szeptember 3-án, a PTE ÁOK tanévnyitóján.

A magyar menekülttáborokban tapasztalatot szerzett orvos munkája nem ért véget az 1995-ös Daytoni békemegállapodással, épp ellenkezőleg. A megállapodás aláírása után a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM megbízásából Boszniába utazott, hogy javaslatot dolgozzon ki a háború során megsemmisült egészségügyi ellátórendszer újraszervezése kapcsán: a kéthetes kiküldetésnek indult történet hat éves munkává alakult át, miután a professzort felkérték, hogy valósítsa is meg az általa készített javaslatcsomagot.

A látottak megrázták. „Hihetetlen volt látni, hogy milyen szintű rombolást végeztek a saját országukban, beleértve az egészségügyi intézményeket is. Ahol pedig esetleg a kórház épülete megmaradt, onnan a személyzet menekült el teljes egészében.” A háború előtt a jugoszláv egészségügy a szocialista blokk legjobbjának számított, ám néhány év leforgása alatt sikerült középkori szintre lerombolni, az újraépítésén dolgozóknak pedig meg kellett birkózniuk a felszín alatt még izzó ellenséges érzelmekkel. A szakember karrierjének legpozitívabb élménye is ehhez a korszakhoz kötődik. „Brčko városa nem túl nagy, 70-80 ezres lélekszámú, ám rendkívül kényes helyen fekszik, a szerb-horvát-bosnyák határ találkozásánál. A háború előtt több száz kilométeres körzetben itt volt található a legnagyobb kórház, amely száz méterre feküdt végig a frontvonaltól. A kevert etnikumú személyzet elmenekült a háború alatt, és azzal kellett szembesülnünk, hogy csak a szerb betegeket látják el a kórházban. A NATO táborban hoztunk létre egy találkozót, és itt sikerült meggyőzni a nemrég még a másik oldalon harcoló orvosokat, hogy tegyék félre az ellentéteket, és az orvosi esküjüknek megfelelően lássanak el mindenkit származásra való tekintet nélkül. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a kezdeti időszakban a betegeket szállító mentőket páncélozott járművek kísérték.”

Szilárd István már hazafelé készült Boszniából, amikor 1999-ben magával ragadta a balkáni dráma újabb felvonása, a koszovói háború. Három hónap alatt egymillió albán menekült el az etnikai tisztogatás által sújtott régióból. A professzor Macedóniában dolgozott, ahová 300 ezren menekültek, a feladata a rászorulók soron kívüli kórházi ellátásának megszervezése volt az azt felajánló országokba. „A menekültek az életüket mentették, legtöbbjük semmiféle orvosi papírral sem rendelkezett. Precedens nélküli helyzet volt, és bár óriási volt a nemzetközi szolidaritás – többek között az Egyesült Államokba szállítottunk szívműtétre szoruló gyermekeket –, rengeteg nehéz döntést kellett meghozni. Hol húzzuk meg a határt, ki részesülhet ezekben a kezelésekben? Naponta kellett ilyen kérdésekben dönteni.”

A NATO bombázások után a professzor részt vett a koszovói egészségügy újraszervezésében, majd Brüsszelben dolgozott tovább a Nemzetközi Migrációs Szervezet Európai Irodájában szervezte meg és vezette a migrációs-egészségügyi részleget, és egyben az Európai Bizottság migrációs egészségügyi szakértőjeként is tevékenykedett. Innen tért vissza 2007-ben a az orvoskarra, bár a professzor hangsúlyozza, hogy a pécsi kapcsolatok a távolban is nagyon fontosak voltak számára.

Több évtizedes tapasztalatát kamatoztatva a Műveleti Medicina Tanszék csoportvezetőjeként Szilárd István a migrációs egészségügyet kutatja munkacsoportjával, egy olyan területen, amelynek jelentősége a jelenlegi világpolitikai helyzetben és szaporodó természeti katasztrófák korában egyre nő. A szakember szerint bár a terület fontosságát egyre többen ismerik fel, a megfelelő lépések még váratnak magukra. „Európa nagyon helyesen óriási erőforrásokat fordít a terrortámadások megelőzésére, ám eközben a migrációval kapcsolatos egészségügyi veszélyek kezelésére alig jut figyelem. Ezek pedig mindennaposak, és most nem az olyan rémhírekről van szó, mint az Ebola Európába hurcolásáról, hanem például olyan betegségek újbóli megjelenéséről, amelyeket már rég „elfelejtett” az egészségügyi ellátórendszer is. Jó példa erre a néhány évvel ezelőtti németországi kanyarójárvány, amely halálos áldozatokat is követelt. Ezért is fontos, hogy a pécsi orvoskar foglalkozik ezzel a kérdéssel.”

Az Európai Polgári díjat az Európai Parlament azoknak adományozza, akik életművükkel sokat tettek az európai integrációért, avagy az európai értékek képviseletéért. A jelölteket első körben az egyes tagállamok nemzeti zsűrijei javasolják, majd többek között az Európai Parlament jelenlegi elnökéből, alelnökeiből és Európa szerte köztiszteletekben álló személyekből álló kuratórium dönt a jelöltek közül. A díjazottak először saját országukban vehetik át a kitüntetést, majd Brüsszelben az összes díjazott közös ceremónián vesz részt. Magyarországról idén Szilárd István mellett Széll Tamás mesterszakács kapta meg a díjat.

Tavasszal indul Pécsett a migrációs egészségügyi szakképzés

Milyen kihívások elé állítják a migránsok a befogadóországok egészségügyi ellátórendszerét? Milyen speciális egészségügyi igényekkel rendelkeznek a hozzánk érkező migránsok és milyen esetleges kockázatot jelentenek a helyi lakosságra? Többek között ezekre a kérdésekre keres válaszokat és dolgoz ki megoldásokat a migrációs egészségügy, amelynek nemzetközi szinten is elismert kutatóbázisa működik a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, amely az Egészségügyi Világszervezet európai irodájával is szoros munkakapcsolatot tart fent együttműködő partnerként. Az ilyen speciális tudással rendelkező szakemberek egész Európából hiányoznak, miközben óriási szükség lenne rájuk, és nem csupán a menekültek, hanem a más országokból érkező vendégmunkások egészségügyi ellátása kapcsán is. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara egy nemzetközi konzorcium tagjaként még a jelenlegi migránskrízis kitörése előtt Európában először fejlesztette ki a speciális tudást nyújtó képzést, és tavasszal indulhat az orvoskaron az első képzési program. Az itt képzett szakemberekre nagy igény lesz Európa szerte. 

Kapcsolódó galéria

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!