Kelet-Európa jobban kezelte a járványt

2020. június 9.

Lassan véget ér a koronavírus-járvány első hulláma. Az adatok azt mutatják, hogy a kelet-európai országok több szempontból is sikeresebben kezelték az egészségügyi válságot, mint Nyugat-Európa. A feltételezett okok között az időben bevezetett korlátozó intézkedések mellett az is szerepel, hogy Európa keleti felén az emberek pontosan tisztában vannak vele, milyen borzalmas állapotban van az egészségügy, így mindent hajlandók megtenni, hogy elkerüljék a katasztrófát. A legfontosabb kérdés mégis az, hogy a viszonylagos siker miatt a térségben komolyan veszik-e az októberre várt második hullámot.

„A járvány vége felé haladunk, az első hullámot magunk mögött hagyhatjuk” – jelentette be az operatív törzs június 8-ai tájékoztatóján Müller Cecília, országos tiszti főorvos. Mint mondta, úgy tűnik, Magyarország sikerrel vette az első akadályt, nem robbant be a járvány, és nem értünk el a tömeges megbetegedések fázisába.

Az eddigi adatok szerint hazánkban hivatalosan 4014 fertőzöttet azonosítottak, és 548 ember hunyt el. Ennél többen kaphatták azonban el a betegséget – az országos, reprezentatív tesztelés eredménye alapján a számuk 30-80 ezer között lehet –, de ez még így sem rossz az arány. Hasonlóan kedvező számokkal nemcsak Magyarország dicsekedhet Európában, a Johns Hopkins egyetem térképét böngészve pedig az is nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai országok szinte kivétel nélkül jobban megszenvedték a koronavírust, mint a közép-kelet-európai régió. Mivel a tesztelésben lehetnek különbségek az egyes országok között, érdemes megnézni, hogy 100 ezer lakosra hány koronavírus okozta halálozás jutott. A grafikonon jól látszik, mekkora a szakadék a kontinens nyugati és keleti fele között: miközben a listát a belgák, a britek, a spanyolok, az olaszok és a svédek vezetik, Magyarország a harmadik harmadban kapott helyet, de a szlovákok, a lengyelek vagy éppen a csehek eredménye is szembetűnő.

A különbség okát sokan, sokféleképpen próbálták megfejteni, a témának a The Wall Street Journal, a The Financial Times és a The Guardian is cikket szentelt. Nyilatkozatok, tanulmányok, szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján úgy tűnik, több tényező együttállása kellett a sikeres járványkezeléshez. A járványgörbe kelet-európai laposítása az elemzők többsége szerint egyértelműen annak köszönhető, hogy a kontinensnek ezen a felén időben vezették be a korlátozó intézkedéseket. Bár néhányan vitatják a fontosságát, nem szabad elfelejteni a térség jó átoltottsági mutatóit is, különös tekintettel a BCG-oltásra. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa az M1-en beszélt arról, hogy azokban az országokban, ahol a BCG-oltást már évtizedekkel ezelőtt kötelezővé tették, enyhébbnek tűnik a koronavírus-járvány lefolyása. A koronavírussal foglalkozó egészségügyi dolgozókat ezért újra is oltják majd a vakcinával, és megnézik, megvédi-e őket a koronavírus súlyos lefolyása ellen.

A kutatók október közepére várják a járvány második hullámát, ami az előrejelzések szerint még pusztítóbb lehet, mint az első. Ezért nemcsak a korlátozások feloldásával kell óvatosnak lenni, hanem az általunk megkérdezett szakértők szerint szükség lehet egy összeurópai figyelőrendszerre is, ami azonnal jelezné, ha valahol újra támadásba lendülne a vírus.

Forrás:

hvg.hu