Gyógyszertan 1.

Data

Official data in SubjectManager for the following academic year: 2022-2023

Topic

A tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján, általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek megismerését követően. A részletes farmakológia tárgyalásához szükséges alapok ismertetése és megtanulása, építve a hallgatók előzetes tanulmányaira.
A fontosabb témakörök a következők. A gyógyszerek hatásmechanizmusának, a szervezetbe történő felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének általános jellemzői. A vegetatív idegrendszerre és neurotranszmissziós folyamatokra ható gyógyszerek. A hisztamin, az eikozanoidok és a légzőrendszerre ható szerek farmakológiája. A gyógyszerrendelés szabályai.

Lectures

• 1. Bevezetés a farmakológiába - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 2. Bevezetés a neurofarmakológiába - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 3. Kolinerg izgatók - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 4. Muszkarinreceptor-antagonisták - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 5. Neuromuszkuláris blokkolók - Dr. Pethő Gábor István
• 6. A noradrenerg neuronra ható szerek - Dr. Pethő Gábor István
• 7. Adrenergreceptor-agonisták I. - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 8. Adrenergreceptor-agonisták II. - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 9. Adrenergreceptor-antagonisták - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• 10. Gyógyszertári ismertető - Dr. Szabóné Dr. Schirm Szilvia
• 11. Hisztamin és antihisztaminok - Dr. Barthó Loránd
• 12. Az eikozanoidok farmakológiája - Dr. Pethő Gábor István
• 13. Protein és peptid mediátorok farmakológiai jelentősége - Dr. Szőke Éva
• 14. A purinerg rendszer és a nitrogén-monoxid gyógyszertani aspektusai - Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika

Practices

Seminars

• 1. Bevezetés a farmakológiába I.
• 2. Bevezetés a farmakológiába II.
• 3. A farmakodinámia alapjai I.
• 4. A farmakodinámia alapjai II.
• 5. A farmakodinámia alapjai III.
• 6. A farmakodinámia alapjai IV.
• 7. A farmakodinámia alapjai V.
• 8. A farmakokinetika alapjai I.
• 9. A farmakokinetika alapjai II.
• 10. A farmakokinetika alapjai III.
• 11. A farmakokinetika alapjai IV.
• 12. A farmakokinetika alapjai V.
• 13. Receptformulák I.
• 14. Receptformulák II.
• 15. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása I.
• 16. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása II.
• 17. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása I.
• 18. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása II.
• 19. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása I.
• 20. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása II.
• 21. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével I.
• 22. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével II.
• 23. Helyi érzéstelenítők
• 24. A simaizomra ható szerek I.
• 25. A simaizomra ható szerek II.
• 26. A légzőrendszerre ható szerek I.
• 27. A légzőrendszerre ható szerek II.
• 28. A légzőrendszerre ható szerek III.

Reading material

Obligatory literature

Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna, Ferdinandy Péter (szerk.): Farmakológia és klinikai farmakológia, Medicina Könyvkiadó, 2020.

Literature developed by the Department

A legtöbb előadás és szeminárium anyaga digitális formában elérhető a Neptunban.

Notes

Recommended literature

Rang, Dale, Ritter, Flower, Henderson: Pharmacology, 9th edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2019.
B. G. Katzung (ed.): Basic and Clinical Pharmacology, 14th edition, Lange Medical Books/McGraw-Hill, 2018.
Formulae Normales (Editio VII.) Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Conditions for acceptance of the semester

Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett

Mid-term exams

Félévközi ellenőrzés nincs.

Making up for missed classes

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően.

Exam topics/questions

1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai
2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság
3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége. Tachyphylaxia és tolerancia
4. Kombinatív gyógyszerhatások
5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai
6. A gyógyszerek felszívódása, biológiai hozzáférhetősége, preszisztémás eliminációja
7. A gyógyszerek eloszlása
8. A gyógyszerek átalakulása
9. A gyógyszerek kiürülése
10. A farmakokinetika alapelvei (zéró- és elsőrendű kinetika, megoszlási térfogat, clearance, plazma felezési idő, orális biológiai hasznosíthatóság értelmezése és számítása, a telítő és fenntartó adag kiszámítása)
11. Kolinerg agonisták. Kolinészteráz-gátlók
12. Muszkarinreceptor-antagonisták
13. Neuromuszkuláris blokkolók
14. A noradrenerg neuronokra ható szerek: a katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek
15. Adrenergreceptor-agonisták
16. Adrenergreceptor-antagonisták
17. Protein és peptid mediátorok, a purinerg rendszer és a nitrogén-monoxid gyógyszertani jelentősége
18. Helyi érzéstelenítők
19. Hisztamin és antihisztaminok
20. Az eikozanoidok farmakológiája. A simaizomra ható szerek
21. A asthma bronchiale kezelésére használt szerek
22. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek. Köhögéscsillapítók, köptetők és nyákoldók
23. A gyógyszerek felosztása eredetük és hatáserősségük alapján
24. Gyógyszerkönyv, gyógyszertár, gyógyszerészi nevezéktan
25. A recept részei, receptformulák
26. Külső és belső használatra szánt porok
27. Tabletták, végbélkúpok, hüvelygolyók
28. Lágy gyógyszerformák
29. Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák
30. Belsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák
31. Injekciók, infúziók, kivonatfélék (teakeverékek is)

Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy az A vizsga írásbeli, a B, illetve C vizsga szóbeli. Azoknak a hallgatóknak, akik kihagyják az A vizsgát és először a B vizsgára jönnek, írásbeli vizsgát kell tenniük. Az írásbeli vizsga feleletválasztásos (multiple choice) típusú tesztkérdésekből és receptírásból áll. A tesztkérdések egy része az előadásanyaghoz, másik fele a szemináriumok anyagához kapcsolódik. A sikeres vizsga feltétele, hogy a hallgató mindkét kérdéscsoportból, valamint a receptírási feladatból külön-külön elérje a legalább 60%-os eredményt.
A szóbeli vizsga során a hallgatók receptet írnak, elégtelen eredmény esetén tételhúzásra nem kerül sor. Sikeres receptírás után a hallgatók két vizsgakérdést húznak. A vizsga lényeges részét képezik a 2 kihúzott tételhez nem kapcsolódó témakörökből feltett, a vizsgázó általános tájékozottságot felmérő kérdések. Ez utóbbiak során tanúsított nagyfokú tájékozatlanság önmagában elégtelen vizsgaeredményt jelenthet a kihúzott tételektől függetlenül.

Examiners

• Dr. Barthó Loránd
• Dr. Pethő Gábor István
• Dr. Sánticsné Dr. Pintér Erika
• Dr. Tamasikné Dr. Helyes Zsuzsanna

Instructor / tutor of practices and seminars

• Dr. Börzsei Rita Judit
• Dr. Horváth Ádám
• Dr. Zsidó Balázs Zoltán