Az egység összes munkatársa

Dr. Szabó-Meleg Edina

Dr. Szabó-Meleg Edina

PhD

egyetemi adjunktus

Biofizikai Intézet

Telefon: 36460

intézeti TDK felelős

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Szabó-Meleg Edina

Társtémavezető: Madarász Tamás

A membrán nanocsövek kulcsszerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációs és transzport folyamatokban. Megfigyelések szerint a glikációs végtermékeket érzékelő receptor (RAGE) aktiválása növeli ezeknek a membrán kitüremkedéseknek a számát. A nanocsövek képződésének mechanizmusa jelenleg nem ismert, viszont számos káros folyamat szabályozásában segítségünkre lehet a csőképződés gátlása, illetve aktiválása. Kutatásunk célja, hogy megtaláljuk azt a kémiai jelet, ami aktiválja a csőképződést és megvizsgáljuk különböző RAGE inhibitorok hatását a membrán nanocsövekre. Amennyiben sikerül azonosítanunk a folyamatban aktiváló és gátló szerepet betöltő vegyületeket, azok hatását is vizsgálnánk kóros folyamatokban, mint például a diabétesz vagy a ciszplatin-rezisztencia kialakulása.

Témavezető: Dr. Szabó-Meleg Edina

Társtémavezető: Halász Henriett

A membrán nanocsövek (NT-k) távoli sejteket fizikailag is összekötő aktin vezérelt „csőszerű” kommunikációs hálózatok. Kialakulásukat, felépítésüket, morfológiájukat és biológiai funkciójukat tekintve nagyon heterogén struktúrák. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be a távoli sejtek gyors és hatékony anyagtranszport folyamataiban, a tumorok progressziójában, egyes patogének előretörésében, de számos idegrendszeri eredetű betegségben is kimutatták jelenlétüket.

Jelenleg nagyon kevés információval rendelkezünk molekuláris összetételüket illetően, így vizsgálataink során célunk, hogy felderítsük a membrán nanocsövek felépítésében részt vevő citoszkeletális elemeket és megértsük azok funkcióját a különböző transzport folyamatokban. Ezen információk ismerete fontos alapját képezheti az NT-k terápiás célú felhasználásának.

Témavezető: Dr. Szabó-Meleg Edina

Társtémavezető: Prof. Dr. Nyitrai Miklós

Kutatócsoportunk vizsgálatai a relatív új és érdekes területnek számító membrán nanocsövek kialakulására irányulnak. A membrán nanocsövek hosszú, időszakosan megjelenő, sejteket összekötő membrán kitüremkedések, amelyek különböző anyagok vagy kémiai jelek továbbításával egy lehetséges kommunikációs útvonalat biztosíthatnak bizonyos sejtek között (pl. T limfociták, neuronok, vesesejtek, mieloid sejtek, rákos sejtek). Az elmúlt évek kiemelkedő munkájának eredményeként bizonyítást nyert, hogy a nanocsövek képesek többek között vírusok, prionok, különböző sejtorganellumok, sejtfelszíni proteinek, bizonyos lipidek egyik sejtből egy szomszédos sejtbe való átvitelére.

Célunk a membrán nanocsövek kialakulásában és funkciójában szerepet játszó molekuláris szintű folyamatok, kölcsönhatások feltárása és megértése szuperfelbontású mikroszkópia alkalmazásával.

A szuperfelbontású mikroszkópok csak néhány éve jelentek meg a kutatásokban. Elnevezésüket a kivételesen jó felbontásuk, vagyis a velük készített képek részletgazdagsága miatt kapták. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő szuperfelbontású mikroszkóp egy Zeiss Elyra típusú berendezés, amely akár 100 nanométeres, azaz kétszer jobb felbontásra képes, mint a hagyományos mikroszkópok. A kiváló felbontás mellett a műszer és a kiválasztott módszer (SIM: structured illumination) további előnye, hogy ellentétben más szuperfelbontású technológiákkal, alkalmazásához nincs szükség különleges jelölőkre.

Ábra: Élő egér (A20) B-limfocita sejtek, DiO lipofil membránjelölővel festve, 63x-os nagyítás, SIM (structured illumination microscopy) kép. A nyíllal jelölt részen egy nanocső látható.

Témavezető: Dr. Szabó-Meleg Edina

A PTE ÁOK Biofizikai Intézetben kutatócsoportunk hagyományos kutatási profilja az aktin citoszkeleton vizsgálata. Ezen programba jól illeszkednek a relatív új és érdekes területnek számító membrán nanocsövek kialakulására irányuló kísérletek. A membrán nanocsövek hosszú, időszakosan megjelenő, sejteket összekötő membrán kitüremkedések, amelyek egy lehetséges kommunikációs útvonalat biztosíthatnak bizonyos sejtek között (pl. T limfociták, neuronok, vesesejtek, mieloid sejtek, rákos sejtek) különböző anyagok vagy kémiai jelek továbbításával. Az elmúlt években kiemelkedő figyelem irányult a sejtbiológia ezen területére, amelynek eredményeként bizonyítást nyert, hogy a nanocsövek képesek többek között vírusok, prionok, különböző sejtorganellumok, sejtfelszíni proteinek, bizonyos lipidek egyik sejtből egy szomszédos sejtbe való átvitelére.

Célunk a membrán nanocsövek kialakulásában és funkciójában szerepet játszó molekuláris szintű folyamatok, kölcsönhatások feltárása, a fehérje szerkezeti és sejt morfológiai átalakulások minél pontosabb leírása és megértése.

(A képen Alexa 488 falloidinnel jelölt, fixált egér B-limphocyta (A20) sejtek, 63x-os nagyítása látható. SIM, azaz structured illumination microscopy kép. A nyíllal jelölt részen egy nanocső látható.)