Mint ismeretes, a WHO előrejelzései szerint 2030 és 2050 között az éghajlatváltozással összefüggő egészséghatások a halálesetek éves számát 250 ezer fővel növelhetik. Ennek oka az újonnan kialakuló fertőző és nem fertőző betegségek gyakoriságának a növekedése, valamint a szélsőséges időjárási helyzetek okozta többlethalálozás. A pécsi orvoskar Orvosi Népegészségtani Intézete 2022-től azon dolgozik, hogy a CLIMATEMED-projekt keretében, tananyagok fejlesztésével és a klímatudatosság erősítésével járuljon hozzá az orvosi egyetemek oktatási kapacitásainak erősítéséhez, az Európai Unió Erasmus+ programja keretében. Dr. Girán Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, a pécsi orvoskar Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi adjunktusával, és dr. Kiss István professzorral, az intézet vezetőjével, a projekt szakértőjével a Népszava munkatársa készített interjút a „Klímaváltozás és egészség” című tananyag megjelenése kapcsán.
A Népszava írásából kiderül, hogy a nemrég zárult, hároméves kutatási projektben pécsi, írországi, romániai és szerbiai egyetemek orvosai vettek részt. A két pécsi szakember összegezte azokat a veszélyeket, amikre a tananyagot kidolgozó szakemberek igyekeznek felkészíteni az egészségügy munkatársait. Elmondták, hogy a „Klímaváltozás és egészség” című tananyag hiánypótló, hisz miközben a világon évente 250 ezer ember idő előtti halálát okozza a globális felmelegedés, az egyetemek alig 15 százalékában készítik fel a leendő orvosokat erre az új jelenségre.
Magyarországon 2007-ben kezdődtek a hőhullámok hatásaival foglalkozó kutatások, és már az első években kimutatható volt, hogy egy háromnapos hőhullám idején 409-cel többen haltak meg, mint más időszakokban. Azóta a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé váltak, így a halálozási kockázat is növekedett.
A szakértők elmondták, hogy az egyetemi tananyag 14 hét alatt elsajátítható, amit az orvostanhallgatók fakultatív tárgyként vehetnek fel a képzést meghirdető magyarországi egyetemeken. Kívülállóként sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás hatásai főképp a belgyógyászokat és a kardiológusokat állítják próba elé, ám dr. Girán János szerint a gyógyító munka szinte minden területén kihívást jelent. Aláhúzták, hogy már nálunk is megtelepedett több olyan szúnyogfaj, melyek - ha a környezeti viszonyok úgy alakulnak - akár a maláriát is képesek lehetnek terjeszteni. Növekvő egészségkockázattal jár az a helyzet is, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban vannak villámárvizeket okozó záporok, amik fertőző szennyeződéseket hagynak a talajvízben, az utakon és a házfalakon.
Az írásban arra is felhívják a figyelmet, hogy hőhullámok idején nemcsak a folyadékfogyasztást kell növelni, hanem esetlegesen meg kell változtatni a rutinszerűen szedett gyógyszerek adagolását is, mivel a tartós hőhullámok módosítják egyes gyógyszerek hatásmechanizmusát.
Forrás:
Népszava
Fotó:
Csortos Szabolcs/PTE