TDK

TDK témáink

A non-contact sérülések jelentős része olyan mozgásminőségi hiányosságokhoz és oldaleltérésekhez kapcsolódik, amelyek már a sérülés kialakulása előtt kimutathatók. A kutatási téma célja annak vizsgálata, hogy a hagyományos Functional Movement Screen (FMS) és egy újonnan kidolgozott, dinamikus funkcionális tesztrendszer milyen hatékonysággal képes az aszimmetriák, stabilitási és mozgáskontroll-problémák feltárására. A hallgató megismerheti a mozgásszűrés elméleti hátterét, részt vehet sportolók mérésében, adatfeldolgozásában és az eredmények értelmezésében. A téma különös hangsúlyt fektet az utánpótláskorú sportolók sérülésmegelőzésére és a funkcionális teljesítmény fejlesztésére. A kutatás gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a feltárt kockázati tényezők célzott prevenciós programok alapjául szolgálhatnak, hozzájárulva a sérülések számának csökkentéséhez és a sportolók hosszú távú fejlődéséhez.

Az állatasszisztált intervenciók számos területen bizonyították jótékony hatásukat a stressz és szorongás csökkentése, az érzelmi támogatás és a jóllét növelése terén. A téma keretében vizsgálhatók a humán-állat interakciók és az állatasszisztált intervenciók pszichológiai hatásai, a módszerrel kapcsolatos attitűdök, valamint sportpszichológiai és egyéb alkalmazási lehetőségeik.

A kérdőíves eljárások a sportpszichológiai kutatások és az alkalmazott sportpszichológiai munka fontos mérőeszközei. Segítségükkel gyorsan és megbízhatóan vizsgálhatók a sportolók különböző pszichológiai jellemzői. A téma keretében különböző sportpszichológiai jelenségek kérdőíves vizsgálatára nyílik lehetőség.

Társtémavezető: Dr. Novográdecz Gergely

A szalagsérülések egyre gyakoribb előfordulásának köszönhetően világszinten megnőtt az igény a szalagrekonstrukciós műtétek iránt, amelyek közül kiemelendő az elülső keresztszalag pótlása. Az elülső keresztszalag szakadásának incidenciája világszinten növekvő tendenciát mutat, és mára rutinszerűen végzett beavatkozássá vált az ortopéd sebészetben. A szalagsérülések viszonylag magas előfordulási rátájának, a fejlődő műtéttechnikának és az ínrekonstrukciók növekvő igényének köszönhetően, az elmúlt húsz évben megkezdődtek a kutatások alternatív ínpótlási eljárások kifejlesztésének irányába. A jelenleg használt graftoknak megvannak a maguk hátrányai. Az autograftok keresztszalag pótlás esetében korlátozott mértékben hozzáférhetőek, az eltávolításuk (harvesting) meggyengíti a térd extensor apparátusát, illetve a medialis balance-ot (hamstring graftok esetében). Az allograftok tárolása körülményes, speciális eszközös hátteret igényel, amely nem minden intézet számára megvalósítható, továbbá a beépülésük kérdéses, és a legkörültekintőbb donorválasztás esetén sem tudjuk kizárni az infekciók átvitelét. Ezen hátrányok ismeretében jogosan merült fel a kérdés, hogy elő lehet-e állítani olyan graftot, amelynek nincs antigenitása, megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik és az infekciók átvitele kizárható. A szintetikus graftok használata nem igazán terjedt el a szakmában, felhasználásuk csak szűk indikációval történik, azonban a decellularizált graftoknak nagy jövője van a szalagplasztika vonatkozásában. Kutatásunkban decellularizált ín graftok szövettani és mechanikai paramétereit vizsgáljuk.

Az utóbbi időszakban nemzetközi és hazai sportéletben egyaránt elfogadottá vált a sportmedicina kutatási eredményeinek elméleti alkalmazása és gyakorlati integrációja. A tantárgy célja a sportorvostan általános elméleti és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott alapjainak bemutatása, kontextusba helyezése. Az átfogó kép érdekében számos társszakmát bevonunk az oktatásba, amely a hallgatók számár korszerű, használható és alkalmazható tudást ad. A tematika kialakítása tükrözi azt a szándékunkat, hogy a hobbi- és versenyportokban részt vállaló hallgatók egyaránt hatékonyabb, biztonságosabb és eredményesebb munkát végezhessenek. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutatókkal egészítjük ki a komplexebb tapasztalás és élmény érdekében.

Kíváncsi vagy, hogy milyen módszereket használnak a sport elitjéhez tartozó fiúk, öregfiúk, mint Roger Federer, Tom Brady, Gianluca Buffon vagy Zlatan Ibrahimovic? Persze a női sportolók között is akadnak példák, Serena Williams több mint 20 éve kezdte profi karrierjét. Egy biztos, nem csak genetikai adottság kérdése egy évtizedekig tartó élsportolói karrier. Mégis hogyan csinálják? Tudományos alapokon nyugvó, interdiszciplináris csapatmunka, melynek eredményeként évekig sérülésmentesen, megfelelő hatékonysággal tudják képességeiket kamatoztatni. Kurzusunk során ebbe nyújtunk betekintést elméleti és gyakorlati szinten.

Napjainkban is aktuális téma a fizikai teljesítmény mérése, monitorozása a verseny- és az amatőr sportolók, egészséges és beteg populációk körében. A vérből történő, invazív vizsgálatok szerepét sok esetben átveszik az alternatív testfolyadékok analízise. A téma a különböző testfolyadékok (elsődlegesen nyál) molekuláris sporttudományi kutatásokban való alkalmazhatóságával foglalkozik. 

A reflexek önkéntelen válaszok a külvilágból vagy testen belülről származó ingerekre. Sok fajtájuk létezik, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Néhányuk egész életünket végig kíséri, azonban az úgynevezett primitív reflexek csak születésünktől 2-2,5 éves korig vannak jelen. Ezt követően bele kell olvadjanak egy másik reflexbe, vagy az agykéreg gátlása alá kerülnek és megszűnik a működésük. Ha ez nem történik meg időben, akkor az idegrendszer nem tud a megfelelő tempóban érni, egy-egy területen akár életre szóló elakadás történhet. Az elakadás tünetei rendkívül változatosak, számos problémát okozhatnak, ugyanis a szenzomotoros fejlődésben zavar keletkezik. Ez a zavar és a visszamaradt csecsemőkori reflexek többek között problémát okozhatnak a mozgáskoordinációban, a figyelem megtartásában, amik elengedhetetlenek a sporthoz, ezen kívül később tanulási nehézséget is kiválthatnak. A mozgásfejlődés és az értelmi érés szoros összefüggése miatt több külföldi és hazai szakember is már az óvodai évek alatt indokoltnak tartja a kognitív érettség mellett a mozgásfejlettség vizsgálatát az iskolai követelmények szempontjából. Az idegrendszer éretlensége miatt kialakult problémák bizonyos célirányos gyakorlatok végzésével megszűnhetnek vagy jelentősen enyhülhetnek.

Az egyes sportágakban leggyakrabban előforduló sérülések etiológiájának áttekintése során láthatjuk, hogy az elégtelen testtartás intrinsic faktorként a legtöbb esetben közvetlen vagy közvetett okként megtalálható. Ennek oka lehet, hogy a tartási hibák megléte esetén számolnunk kell az izmok elégtelen működésével, mivel a megváltozott biomechanikai viszonyok miatt feszülésük nem a fiziológiásnak megfelelő. Számos publikáció foglalkozik sportolók körében alkalmazott különböző core tréningek nem csak teljesítményt befolyásoló hatásával, hanem a non-kontakt sérülési kockázatokat csökkentő hatékonyságával egyaránt és azok ok-okozati összefüggéseivel.

Az utánpótláskorú sportolóknál a megfelelő törzsizomzat fontos szerepet játszik a stabilitás, az egyensúly és a koordináció fejlesztésében. A törzs stabilitása segíti a végtagok hatékonyabb és összehangoltabb mozgását, ezáltal hozzájárulhat az ugróteljesítmény és az agilitás javulásához. A rendszeres törzserősítő gyakorlatok támogatják a helyes mozgásminták kialakítását és a sportteljesítmény fejlődését. A gyakorlatok megválasztásakor fontos figyelembe venni a sportolók életkorát, fejlettségi szintjét és az adott sportág követelményeit.

A labdás csapatsportokban az erőnléti állapot és a megfelelő funkcionális mozgásminőség fontos szerepet játszik a sportteljesítmény és a sérülések megelőzése szempontjából. A megfelelő izomerő, mobilitás, stabilitás és koordináció hozzájárulhat a hatékonyabb és biztonságosabb mozgás végrehajtásához. A mozgásminőség rendszeres felmérése segíthet az esetleges hiányosságok és aszimmetriák felismerésében. Ezek ismeretében célzott edzésprogram alakítható ki, amely támogathatja a teljesítmény fejlődését és a sérüléskockázat csökkentését

A sportágspecifikus biomechanikai adaptációk vizsgálata fontos szerepet játszik a térdsérülések, különösen az elülső keresztszalag (ACL) sérülések kockázati tényezőinek megértésében. A különböző sportágak eltérő mozgásmintái és terhelési jellemzői sajátos adaptációkat alakítanak ki az ACL laxitás, az izomerő-arányok és az izomaktivációs (EMG) mintázatok terén. Az összehasonlító elemzések célja annak feltárása, hogy milyen eltérések figyelhetők meg például ugrással, irányváltással vagy kontaktussal járó sportágak között. Az eredmények hozzájárulhatnak a sportágspecifikus sérülésmegelőző programok, edzésmódszerek és rehabilitációs stratégiák hatékonyabb kialakításához, különös tekintettel az ACL sérülések megelőzésére.

A sportteljesítményt a fizikai jellemzőkön túl jelentős mértékben befolyásolják a pszichológiai tényezők is — legyen szó a sportoló személyiségéről, aktuális pszichés állapotáról, korábbi tapasztalatairól vagy a versenyhelyzet sajátosságairól. E tényezők összessége meghatározza, hogy az adott pillanatban miként alakul a sportoló teljesítőképessége.
Napjainkban a sport pszichológiai vonatkozásait egyre komplexebben értelmezzük, ugyanakkor a sportolókkal dolgozó szakemberek számára továbbra is folyamatos kihívást jelent ezen tényezők feltárása, megértése és kezelése. A különböző sportpszichológiai módszerek — például a relaxáció, a kognitív viselkedésterápia (CBT) és az imagináció — hatékony eszközt jelentenek a sportolók mentális felkészülésének és jóllétének támogatásában.
Az állatasszisztált terápia több területen bizonyította már hatékonyságát, azonban a sport kontextusában jótékony hatásait mindeddig kevéssé vizsgálták.

Társtémavezető: Dr. Mintál Tibor

Az elmúlt három évtizedben élénk érdeklődés övezte a porcregeneráció problematikáját. Jóllehet a tökéletes megoldás a mai napig nem született meg, azonban számos, optimizmusra okot adó eredmény birtokába jutottunk. Az inkomplett siker egyik oka a hyalinporc szerkezeti felépítésével magyarázható.

A kurzus célja, hogy interaktív módon tárgyalja az ízületi porc felépítését, a szövet fiziológiáját és patofiziológiáját. Bemutassa a sportsérülések során keletkező típusos és atípusos szerkezeti változásokat, illetve azok konzervatív és operatív ellátási lehetőségeit. Tárgyalja a modern porcpótló eljárások fajtáit, a biotechnológia aktuális eredményeit, és a posztoperatív rechabilitáció helyét az ellátásban. A gyakorlati órák során testközelbe hozza operatív porcpótló eljárásokat, az ízületi injekciós terápiák alapfogásait, és esetbemutatással végül interaktívan összegezi a tanultakat.

Az utóbbi évtizedben, az emberi mozgáselemzéssel foglalkozó kutatások jelentős fejlődésen mentek keresztül, mivel az orvoslásban és a sport területén megnövekedtek az igények a pontos és hatékony, emberi mozgásokat rögzítő és feldolgozó módszerek iránt. A mozgás és testtartás elemző rendszerek hatékonyak lehetnek az elváltozások diagnosztizálásában, kezelésében és a mozgásszervi problémák megelőzésében. A funkcionális aktivitások mozgáselemzése fontos része a rehabilitációnak és a sportnak

A kérdőívek fontos mérőeszközök a kutatás és az alkalmazott pszichológia számos területén. A megfelelő pszichometriai tulajdonságokkal rendelkező kérdőívek rendkívül gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan képesek mérni különböző pszichológiai jelenségeket, melyek által jobban megismerhető az emberi működés. Egy kérdőív adaptálása a fordításon túl komplex folyamat, mely kellő körültekintéssel kell elvégezni.