TDK témáink
A non-contact sérüléseket kialakító aszimmetriák detektálása funkcionális tesztek alapján
Témavezető: Dr. Szabó Dorottya
Állatasszisztált intervenciók és humán-állat interakciók a sportban
Témavezető: Erdene Temulin Szonja
Az állatasszisztált intervenciók számos területen bizonyították jótékony hatásukat a stressz és szorongás csökkentése, az érzelmi támogatás és a jóllét növelése terén. A téma keretében vizsgálhatók a humán-állat interakciók és az állatasszisztált intervenciók pszichológiai hatásai, a módszerrel kapcsolatos attitűdök, valamint sportpszichológiai és egyéb alkalmazási lehetőségeik.
Kérdőíves vizsgálatok a sportpszichológiában
Témavezető: Erdene Temulin Szonja
A kérdőíves eljárások a sportpszichológiai kutatások és az alkalmazott sportpszichológiai munka fontos mérőeszközei. Segítségükkel gyorsan és megbízhatóan vizsgálhatók a sportolók különböző pszichológiai jellemzői. A téma keretében különböző sportpszichológiai jelenségek kérdőíves vizsgálatára nyílik lehetőség.
Decellularizált allo- és xenograftok használata a szalagpótlásban
Témavezető: Dr. Mintál Tibor
Társtémavezető: Dr. Novográdecz Gergely
A szalagsérülések egyre gyakoribb előfordulásának köszönhetően világszinten megnőtt az igény a szalagrekonstrukciós műtétek iránt, amelyek közül kiemelendő az elülső keresztszalag pótlása. Az elülső keresztszalag szakadásának incidenciája világszinten növekvő tendenciát mutat, és mára rutinszerűen végzett beavatkozássá vált az ortopéd sebészetben. A szalagsérülések viszonylag magas előfordulási rátájának, a fejlődő műtéttechnikának és az ínrekonstrukciók növekvő igényének köszönhetően, az elmúlt húsz évben megkezdődtek a kutatások alternatív ínpótlási eljárások kifejlesztésének irányába. A jelenleg használt graftoknak megvannak a maguk hátrányai. Az autograftok keresztszalag pótlás esetében korlátozott mértékben hozzáférhetőek, az eltávolításuk (harvesting) meggyengíti a térd extensor apparátusát, illetve a medialis balance-ot (hamstring graftok esetében). Az allograftok tárolása körülményes, speciális eszközös hátteret igényel, amely nem minden intézet számára megvalósítható, továbbá a beépülésük kérdéses, és a legkörültekintőbb donorválasztás esetén sem tudjuk kizárni az infekciók átvitelét. Ezen hátrányok ismeretében jogosan merült fel a kérdés, hogy elő lehet-e állítani olyan graftot, amelynek nincs antigenitása, megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik és az infekciók átvitele kizárható. A szintetikus graftok használata nem igazán terjedt el a szakmában, felhasználásuk csak szűk indikációval történik, azonban a decellularizált graftoknak nagy jövője van a szalagplasztika vonatkozásában. Kutatásunkban decellularizált ín graftok szövettani és mechanikai paramétereit vizsgáljuk.
Gyakorlat orientált sportmedicina
Témavezető: Dr. Mintál Tibor
Az utóbbi időszakban nemzetközi és hazai sportéletben egyaránt elfogadottá vált a sportmedicina kutatási eredményeinek elméleti alkalmazása és gyakorlati integrációja. A tantárgy célja a sportorvostan általános elméleti és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott alapjainak bemutatása, kontextusba helyezése. Az átfogó kép érdekében számos társszakmát bevonunk az oktatásba, amely a hallgatók számár korszerű, használható és alkalmazható tudást ad. A tematika kialakítása tükrözi azt a szándékunkat, hogy a hobbi- és versenyportokban részt vállaló hallgatók egyaránt hatékonyabb, biztonságosabb és eredményesebb munkát végezhessenek. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutatókkal egészítjük ki a komplexebb tapasztalás és élmény érdekében.
Sportágspecifikus sérülésprevenció
Témavezető: Dr. Mintál Tibor
Kíváncsi vagy, hogy milyen módszereket használnak a sport elitjéhez tartozó fiúk, öregfiúk, mint Roger Federer, Tom Brady, Gianluca Buffon vagy Zlatan Ibrahimovic? Persze a női sportolók között is akadnak példák, Serena Williams több mint 20 éve kezdte profi karrierjét. Egy biztos, nem csak genetikai adottság kérdése egy évtizedekig tartó élsportolói karrier. Mégis hogyan csinálják? Tudományos alapokon nyugvó, interdiszciplináris csapatmunka, melynek eredményeként évekig sérülésmentesen, megfelelő hatékonysággal tudják képességeiket kamatoztatni. Kurzusunk során ebbe nyújtunk betekintést elméleti és gyakorlati szinten.
A sportteljesítmény, a túledzettség vizsgálata különböző testfolyadékok segítségével
Témavezető: Dr. Tékus Éva
Napjainkban is aktuális téma a fizikai teljesítmény mérése, monitorozása a verseny- és az amatőr sportolók, egészséges és beteg populációk körében. A vérből történő, invazív vizsgálatok szerepét sok esetben átveszik az alternatív testfolyadékok analízise. A téma a különböző testfolyadékok (elsődlegesen nyál) molekuláris sporttudományi kutatásokban való alkalmazhatóságával foglalkozik.
Óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek szenzomotoros vizsgálata és fejlesztése
Témavezető: Dr. Szabó Dorottya
A reflexek önkéntelen válaszok a külvilágból vagy testen belülről származó ingerekre. Sok fajtájuk létezik, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Néhányuk egész életünket végig kíséri, azonban az úgynevezett primitív reflexek csak születésünktől 2-2,5 éves korig vannak jelen. Ezt követően bele kell olvadjanak egy másik reflexbe, vagy az agykéreg gátlása alá kerülnek és megszűnik a működésük. Ha ez nem történik meg időben, akkor az idegrendszer nem tud a megfelelő tempóban érni, egy-egy területen akár életre szóló elakadás történhet. Az elakadás tünetei rendkívül változatosak, számos problémát okozhatnak, ugyanis a szenzomotoros fejlődésben zavar keletkezik. Ez a zavar és a visszamaradt csecsemőkori reflexek többek között problémát okozhatnak a mozgáskoordinációban, a figyelem megtartásában, amik elengedhetetlenek a sporthoz, ezen kívül később tanulási nehézséget is kiválthatnak. A mozgásfejlődés és az értelmi érés szoros összefüggése miatt több külföldi és hazai szakember is már az óvodai évek alatt indokoltnak tartja a kognitív érettség mellett a mozgásfejlettség vizsgálatát az iskolai követelmények szempontjából. Az idegrendszer éretlensége miatt kialakult problémák bizonyos célirányos gyakorlatok végzésével megszűnhetnek vagy jelentősen enyhülhetnek.
Testtartás elemzés jelentősége fiatal sportolók sérülésprevenciójában
Témavezető: Dr. Szabó Dorottya
Az egyes sportágakban leggyakrabban előforduló sérülések etiológiájának áttekintése során láthatjuk, hogy az elégtelen testtartás intrinsic faktorként a legtöbb esetben közvetlen vagy közvetett okként megtalálható. Ennek oka lehet, hogy a tartási hibák megléte esetén számolnunk kell az izmok elégtelen működésével, mivel a megváltozott biomechanikai viszonyok miatt feszülésük nem a fiziológiásnak megfelelő. Számos publikáció foglalkozik sportolók körében alkalmazott különböző core tréningek nem csak teljesítményt befolyásoló hatásával, hanem a non-kontakt sérülési kockázatokat csökkentő hatékonyságával egyaránt és azok ok-okozati összefüggéseivel.
A törzsizomzat fejlesztésének szerepe az egyensúly, az ugróteljesítmény és az agilitás javításában utánpótláskorú sportolóknál
Témavezető: Kollárné Dr. Kiss Gabriella
Az utánpótláskorú sportolóknál a megfelelő törzsizomzat fontos szerepet játszik a stabilitás, az egyensúly és a koordináció fejlesztésében. A törzs stabilitása segíti a végtagok hatékonyabb és összehangoltabb mozgását, ezáltal hozzájárulhat az ugróteljesítmény és az agilitás javulásához. A rendszeres törzserősítő gyakorlatok támogatják a helyes mozgásminták kialakítását és a sportteljesítmény fejlődését. A gyakorlatok megválasztásakor fontos figyelembe venni a sportolók életkorát, fejlettségi szintjét és az adott sportág követelményeit.
Az erőnléti állapot, a funkcionális mozgásminőség és a sérüléskockázat összefüggései labdás csapatsportokban
Témavezető: Kollárné Dr. Kiss Gabriella
Sportágspecifikus Biomechanikai Adaptációk: Az ACL‑laxitás, izomerő és EMG‑mintázatok összehasonlító vizsgálata különböző sportágakban
Témavezető: Kollárné Dr. Kiss Gabriella
A sportágspecifikus biomechanikai adaptációk vizsgálata fontos szerepet játszik a térdsérülések, különösen az elülső keresztszalag (ACL) sérülések kockázati tényezőinek megértésében. A különböző sportágak eltérő mozgásmintái és terhelési jellemzői sajátos adaptációkat alakítanak ki az ACL laxitás, az izomerő-arányok és az izomaktivációs (EMG) mintázatok terén. Az összehasonlító elemzések célja annak feltárása, hogy milyen eltérések figyelhetők meg például ugrással, irányváltással vagy kontaktussal járó sportágak között. Az eredmények hozzájárulhatnak a sportágspecifikus sérülésmegelőző programok, edzésmódszerek és rehabilitációs stratégiák hatékonyabb kialakításához, különös tekintettel az ACL sérülések megelőzésére.
Az állatasszisztált terápia a sportban.
Témavezető: Erdene Temulin Szonja
A porcpótlás gyakorlati lehetőségei
Témavezető: Dr. Mintál Tibor
Társtémavezető: Dr. Mintál Tibor
Az elmúlt három évtizedben élénk érdeklődés övezte a porcregeneráció problematikáját. Jóllehet a tökéletes megoldás a mai napig nem született meg, azonban számos, optimizmusra okot adó eredmény birtokába jutottunk. Az inkomplett siker egyik oka a hyalinporc szerkezeti felépítésével magyarázható.
A kurzus célja, hogy interaktív módon tárgyalja az ízületi porc felépítését, a szövet fiziológiáját és patofiziológiáját. Bemutassa a sportsérülések során keletkező típusos és atípusos szerkezeti változásokat, illetve azok konzervatív és operatív ellátási lehetőségeit. Tárgyalja a modern porcpótló eljárások fajtáit, a biotechnológia aktuális eredményeit, és a posztoperatív rechabilitáció helyét az ellátásban. A gyakorlati órák során testközelbe hozza operatív porcpótló eljárásokat, az ízületi injekciós terápiák alapfogásait, és esetbemutatással végül interaktívan összegezi a tanultakat.
Humán mozgások, sportmozgások elemzése mozgásanalizáló rendszerek segítségével.
Témavezető: Dr. Nyisztorné Dr. Mayer Petra
Az utóbbi évtizedben, az emberi mozgáselemzéssel foglalkozó kutatások jelentős fejlődésen mentek keresztül, mivel az orvoslásban és a sport területén megnövekedtek az igények a pontos és hatékony, emberi mozgásokat rögzítő és feldolgozó módszerek iránt. A mozgás és testtartás elemző rendszerek hatékonyak lehetnek az elváltozások diagnosztizálásában, kezelésében és a mozgásszervi problémák megelőzésében. A funkcionális aktivitások mozgáselemzése fontos része a rehabilitációnak és a sportnak
A sportpszichológiában alkalmazott kérdőíves eljárás magyar nyelvű adaptációja.
Témavezető: Erdene Temulin Szonja
A kérdőívek fontos mérőeszközök a kutatás és az alkalmazott pszichológia számos területén. A megfelelő pszichometriai tulajdonságokkal rendelkező kérdőívek rendkívül gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan képesek mérni különböző pszichológiai jelenségeket, melyek által jobban megismerhető az emberi működés. Egy kérdőív adaptálása a fordításon túl komplex folyamat, mely kellő körültekintéssel kell elvégezni.