TDK

Társtémavezető: Dr. Novográdecz Gergely

A szalagsérülések egyre gyakoribb előfordulásának köszönhetően világszinten megnőtt az igény a szalagrekonstrukciós műtétek iránt, amelyek közül kiemelendő az elülső keresztszalag pótlása. Az elülső keresztszalag szakadásának incidenciája világszinten növekvő tendenciát mutat, és mára rutinszerűen végzett beavatkozássá vált az ortopéd sebészetben. A szalagsérülések viszonylag magas előfordulási rátájának, a fejlődő műtéttechnikának és az ínrekonstrukciók növekvő igényének köszönhetően, az elmúlt húsz évben megkezdődtek a kutatások alternatív ínpótlási eljárások kifejlesztésének irányába. A jelenleg használt graftoknak megvannak a maguk hátrányai. Az autograftok keresztszalag pótlás esetében korlátozott mértékben hozzáférhetőek, az eltávolításuk (harvesting) meggyengíti a térd extensor apparátusát, illetve a medialis balance-ot (hamstring graftok esetében). Az allograftok tárolása körülményes, speciális eszközös hátteret igényel, amely nem minden intézet számára megvalósítható, továbbá a beépülésük kérdéses, és a legkörültekintőbb donorválasztás esetén sem tudjuk kizárni az infekciók átvitelét. Ezen hátrányok ismeretében jogosan merült fel a kérdés, hogy elő lehet-e állítani olyan graftot, amelynek nincs antigenitása, megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik és az infekciók átvitele kizárható. A szintetikus graftok használata nem igazán terjedt el a szakmában, felhasználásuk csak szűk indikációval történik, azonban a decellularizált graftoknak nagy jövője van a szalagplasztika vonatkozásában. Kutatásunkban decellularizált ín graftok szövettani és mechanikai paramétereit vizsgáljuk.

Az utóbbi időszakban nemzetközi és hazai sportéletben egyaránt elfogadottá vált a sportmedicina kutatási eredményeinek elméleti alkalmazása és gyakorlati integrációja. A tantárgy célja a sportorvostan általános elméleti és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott alapjainak bemutatása, kontextusba helyezése. Az átfogó kép érdekében számos társszakmát bevonunk az oktatásba, amely a hallgatók számár korszerű, használható és alkalmazható tudást ad. A tematika kialakítása tükrözi azt a szándékunkat, hogy a hobbi- és versenyportokban részt vállaló hallgatók egyaránt hatékonyabb, biztonságosabb és eredményesebb munkát végezhessenek. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutatókkal egészítjük ki a komplexebb tapasztalás és élmény érdekében.

Kíváncsi vagy, hogy milyen módszereket használnak a sport elitjéhez tartozó fiúk, öregfiúk, mint Roger Federer, Tom Brady, Gianluca Buffon vagy Zlatan Ibrahimovic? Persze a női sportolók között is akadnak példák, Serena Williams több mint 20 éve kezdte profi karrierjét. Egy biztos, nem csak genetikai adottság kérdése egy évtizedekig tartó élsportolói karrier. Mégis hogyan csinálják? Tudományos alapokon nyugvó, interdiszciplináris csapatmunka, melynek eredményeként évekig sérülésmentesen, megfelelő hatékonysággal tudják képességeiket kamatoztatni. Kurzusunk során ebbe nyújtunk betekintést elméleti és gyakorlati szinten.

Napjainkban is aktuális téma a fizikai teljesítmény mérése, monitorozása a verseny- és az amatőr sportolók, egészséges és beteg populációk körében. A vérből történő, invazív vizsgálatok szerepét sok esetben átveszik az alternatív testfolyadékok analízise. A téma a különböző testfolyadékok (elsődlegesen nyál) molekuláris sporttudományi kutatásokban való alkalmazhatóságával foglalkozik. 

A reflexek önkéntelen válaszok a külvilágból vagy testen belülről származó ingerekre. Sok fajtájuk létezik, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Néhányuk egész életünket végig kíséri, azonban az úgynevezett primitív reflexek csak születésünktől 2-2,5 éves korig vannak jelen. Ezt követően bele kell olvadjanak egy másik reflexbe, vagy az agykéreg gátlása alá kerülnek és megszűnik a működésük. Ha ez nem történik meg időben, akkor az idegrendszer nem tud a megfelelő tempóban érni, egy-egy területen akár életre szóló elakadás történhet. Az elakadás tünetei rendkívül változatosak, számos problémát okozhatnak, ugyanis a szenzomotoros fejlődésben zavar keletkezik. Ez a zavar és a visszamaradt csecsemőkori reflexek többek között problémát okozhatnak a mozgáskoordinációban, a figyelem megtartásában, amik elengedhetetlenek a sporthoz, ezen kívül később tanulási nehézséget is kiválthatnak. A mozgásfejlődés és az értelmi érés szoros összefüggése miatt több külföldi és hazai szakember is már az óvodai évek alatt indokoltnak tartja a kognitív érettség mellett a mozgásfejlettség vizsgálatát az iskolai követelmények szempontjából. Az idegrendszer éretlensége miatt kialakult problémák bizonyos célirányos gyakorlatok végzésével megszűnhetnek vagy jelentősen enyhülhetnek.

A sportfizioterápia a gyógytorna (fizioterápia) egy olyan speciális részterülete, amelyben a hobbi vagy versenyszintű sportolók sérüléseinek megelőzésére (akut és krónikus) és/vagy azok leküzdésének céljából alkalmazott komplex egészségügyi és sporttudományi ismeretanyagon alapuló kezelési eljárásokat végzünk. A tantárgy célja a sportorvostan általános elméleti és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott alapjainak bemutatása, kontextusba helyezése a fizioterápia szemszögéből. A kurzus során az orvostanhallgatók számára korszerű és alkalmazható tudást és átfogó képet tudunk adni az orvostudományhoz közel álló társszakmának egy igen népszerű területéről.  A tematika kialakítása tükrözi azt a szándékunkat, hogy a hobbi-és versenyportokban részt vállaló hallgatók egyaránt hatékonyabb, biztonságosabb és eredményesebb munkát végezhessenek. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutatókkal egészítjük ki a komplexebb tapasztalás és élmény érdekében.

Az egyes sportágakban leggyakrabban előforduló sérülések etiológiájának áttekintése során láthatjuk, hogy az elégtelen testtartás intrinsic faktorként a legtöbb esetben közvetlen vagy közvetett okként megtalálható. Ennek oka lehet, hogy a tartási hibák megléte esetén számolnunk kell az izmok elégtelen működésével, mivel a megváltozott biomechanikai viszonyok miatt feszülésük nem a fiziológiásnak megfelelő. Számos publikáció foglalkozik sportolók körében alkalmazott különböző core tréningek nem csak teljesítményt befolyásoló hatásával, hanem a non-kontakt sérülési kockázatokat csökkentő hatékonyságával egyaránt és azok ok-okozati összefüggéseivel.

A core tréning hatékonyságának vizsgálata utánpótlás korú sportolóknál fontos szerepet tölt be a sportteljesítmény fejlesztésében és a sérülések megelőzésében. A törzs stabilitását biztosító izomzat megfelelő fejlettsége hozzájárul a hatékonyabb mozgásmintákhoz, a jobb testkontrollhoz és az alsó-, illetve felsővégtagok optimális erőátviteléhez. A kutatások célja annak feltárása, hogy a rendszeresen alkalmazott, életkorhoz és fejlettségi szinthez igazított core gyakorlatok milyen mértékben javítják az egyensúlyt, a koordinációt és a sportági teljesítményt. Emellett a vizsgálatok rámutathatnak arra is, hogy a core tréning miként csökkenti a túlterheléses és akut sérülések kockázatát a fiatal sportolók körében.

A labdás csapatsportokban az erőnléti fejlesztés és a sportfizioterápia kulcsszerepet játszik a sérülések megelőzésében és a sportolók hosszú távú terhelhetőségének biztosításában. A célzott erő-, stabilitás- és koordinációfejlesztés javítja az izomegyensúlyt, az ízületi kontrollt és a mozgásminták hatékonyságát, ezáltal csökkenti a túlterheléses és akut sérülések kockázatát. A sportfizioterápia feladata a mozgásszervi kockázatok felismerése, a preventív gyakorlatok beépítése az edzésmunkába, valamint az egyéni terhelhetőséghez igazított fejlesztés. Az edzők és fizioterapeuták együttműködése lehetővé teszi a teljesítmény optimalizálását úgy, hogy közben a sportolók egészsége is megmaradjon.

A sportágspecifikus biomechanikai adaptációk vizsgálata fontos szerepet játszik a térdsérülések, különösen az elülső keresztszalag (ACL) sérülések kockázati tényezőinek megértésében. A különböző sportágak eltérő mozgásmintái és terhelési jellemzői sajátos adaptációkat alakítanak ki az ACL laxitás, az izomerő-arányok és az izomaktivációs (EMG) mintázatok terén. Az összehasonlító elemzések célja annak feltárása, hogy milyen eltérések figyelhetők meg például ugrással, irányváltással vagy kontaktussal járó sportágak között. Az eredmények hozzájárulhatnak a sportágspecifikus sérülésmegelőző programok, edzésmódszerek és rehabilitációs stratégiák hatékonyabb kialakításához, különös tekintettel az ACL sérülések megelőzésére.

Az utánpótlás korú sportolók sérüléseinek kezelése és megelőzése kiemelten fontos, mivel a növekedésben lévő szervezet sérülékenyebb, és a nem megfelelő terhelés hosszú távú következményekkel járhat. A sérülések ellátásában hangsúlyt kap az életkornak megfelelő orvosi ellátás, a fokozatos rehabilitáció és a sportba való biztonságos visszatérés. A megelőzés alapjai közé tartozik a helyes technika oktatása, a fokozatos terhelésnövelés, a megfelelő bemelegítés és levezetés, valamint a pihenés és regeneráció biztosítása. Emellett kulcsszerepe van az edzők, szülők és egészségügyi szakemberek együttműködésének abban, hogy a fiatal sportolók egészségesen és hosszú távon is sikeresen sportolhassanak.

Társtémavezető: Dr. Mintál Tibor

Az elmúlt három évtizedben élénk érdeklődés övezte a porcregeneráció problematikáját. Jóllehet a tökéletes megoldás a mai napig nem született meg, azonban számos, optimizmusra okot adó eredmény birtokába jutottunk. Az inkomplett siker egyik oka a hyalinporc szerkezeti felépítésével magyarázható.

A kurzus célja, hogy interaktív módon tárgyalja az ízületi porc felépítését, a szövet fiziológiáját és patofiziológiáját. Bemutassa a sportsérülések során keletkező típusos és atípusos szerkezeti változásokat, illetve azok konzervatív és operatív ellátási lehetőségeit. Tárgyalja a modern porcpótló eljárások fajtáit, a biotechnológia aktuális eredményeit, és a posztoperatív rechabilitáció helyét az ellátásban. A gyakorlati órák során testközelbe hozza operatív porcpótló eljárásokat, az ízületi injekciós terápiák alapfogásait, és esetbemutatással végül interaktívan összegezi a tanultakat.

Az utóbbi évtizedben, az emberi mozgáselemzéssel foglalkozó kutatások jelentős fejlődésen mentek keresztül, mivel az orvoslásban és a sport területén megnövekedtek az igények a pontos és hatékony, emberi mozgásokat rögzítő és feldolgozó módszerek iránt. A mozgás és testtartás elemző rendszerek hatékonyak lehetnek az elváltozások diagnosztizálásában, kezelésében és a mozgásszervi problémák megelőzésében. A funkcionális aktivitások mozgáselemzése fontos része a rehabilitációnak és a sportnak

A kérdőívek fontos mérőeszközök a kutatás és az alkalmazott pszichológia számos területén. A megfelelő pszichometriai tulajdonságokkal rendelkező kérdőívek rendkívül gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan képesek mérni különböző pszichológiai jelenségeket, melyek által jobban megismerhető az emberi működés. Egy kérdőív adaptálása a fordításon túl komplex folyamat, mely kellő körültekintéssel kell elvégezni.