Az egység összes munkatársa

Dr. Gaszner Balázs

Dr. Gaszner Balázs

MD, PhD, Dr. Habil.

egyetemi docens

Anatómiai Intézet

Kiváló gyakorlatvezető
2019, 2018, 2017, 2016, 2015

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Gaszner Balázs

Az urocortin1 neuropeptid a corticotropin releasing factor peptidcsalád tagja, és fő kifejeződési helyén az Edinger-Westphal magban számos modellben láttuk a sejtek aktivitás változását. A téma célja, hogy a mag működését jobban megismerjük különféle stresszmodellek hatásának tanulmányozása illetve amag összeköttetéseinek feltérképezése révén. 

Témavezető: Dr. Gaszner Balázs

Társtémavezető: Dr. Gaszner Tamás

A depresszió kialakulásáért genetikai hattér, epigenetikai változások és szerzett stresszfaktorok játszanak szerepet. Mivel a PACAP génhiányos egér depresszó-jellegű viselkedési eltéréseket mutat, epigenetikai etléréseket kiváltó anyai depriváció, majd későbbi krónikus stressz kialakíthatja a depressziót. A modell validálásához viselkedési vizsgálatokat, hormonszint méréseket, az agyi ingerületátvivő anyagok valamint neuromodulátorok, és az idegsejt aktivitásának mérését válaszottuk. 

Témavezető: Dr. Gaszner Balázs

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika

Számos idegrendszeri érintettséggel járó kórképről  (depresszió, anorexia nervosa, pánikbetegség stb.), tudjuk, hogy gyakrabban jelentkeznek bizonyos életszakaszokban. A központi idegrendszerben kifejeződő neuromodulatorként működő neuroeptidek szerepe régóta ismert és vizsgált kérdés. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy állhat-e az életkorral összefüggő neuropeptid expresszió változás részben e betegségek jellegzetes korcsoport beli halmozódásának hátterében. 

Témavezető: Dr. Gaszner Balázs

Az Edinger-Westphal mag peptiderg idegsejtjeinek kapcsolatai egyéb
(peptiderg) rendszerekkel

Témavezető: Dr. Gaszner Balázs

Társtémavezető: Dr. Gasznerné dr. KOrmos Viktória

A szövetek, sejtek funkcionális változásaira a bennük kifejeződő mRNS molekulák és az azok által regulált fehérjék vizsgálata révén is bepillantást nyerhetünk. Ultraszenzitív in situ hibridizációs (RNAscope) technika segítségével sejtszinten akár egyedi molekula detektálásra is lehetőség van. Immunszövettani módszerekkel is kombinálható technika, így mRNS és fehérje szinten is vizsgálhatók és kvantitálhatók a változások konfokális mikroszkópia segítségével akár ugyanazon szövetben, sejtben is.

A munkacsoportban elsősorban a hangulatzavarok funkcionális neuromorfológiáját vizsgáljuk ezekkel a technikákkal, de a módszer egyéb kutatási területeken is használható lehet szöveti, vagy sejt szintű génexpresszió és fehérje tartalom változás vizsgálatára.