Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Az urocortin1 neuropeptid a corticotropin releasing factor peptidcsalád tagja, és fő kifejeződési helyén az Edinger-Westphal magban számos modellben láttuk a sejtek aktivitás változását. A téma célja, hogy a mag működését jobban megismerjük különféle stresszmodellek hatásának tanulmányozása illetve amag összeköttetéseinek feltérképezése révén. 

Egyre nagyobb az igény az emberi teljesítőképesség határait befolyásoló biológiai időzítő mechanizmusok ismerete iránt. A 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra perc pontossággal jelezheti előre a napi szokásos igénybevétel idejét, mely hasznos a viselkedési mintázatok, szervrendszerek mőködésének optimalizálásához. A cirkadián óra molekuláris összetevői egyetlen sejtben megtalálhatók. A sejtműködést meghatározó gének 90%-a szabályos 24 órás ritmusban aktiválódhat, mely számos élettani változón nyomonkövethető. Újabban igazolták, hogy a cirkadián óra megváltozott működése szerepet játszhat népbetegségek kialakulásában (hangulatbetegségek, daganatok, elhízás), vagyis a sejtműködés időzítési zavara önmagában rizikótényező. A sejtszintű órák molekuláris hangolásáért felelős idegi és hormonális szabályozás ismerete új távlatot nyithat számos életmódbetegség megelőzésében, vagy kezelésében.

2007-ben az ENSZ egészségügyi világszervezete a „valószínűleg rákkeltő tényező” kategóriába (UVB sugárzás, ólomvegyületek, nitrozourea vegyületek kategóriája) sorolta a váltóműszakot, mely egy 2009-es tanulmány becslése szerint a Föld lakosságának 20%-ának életmódját, egészségét befolyásolja. Az ilyen munkarendben élők szervezetében a 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra képtelen a sejtműködést a folyamatosan változó környezeti ciklusokhoz igazítani. Mivel alapesetben a génjeink akár 90%-a is szabályos napszaki ritmusban aktiválódik – ilyenek a sejtosztódást szabályozó kulcsfontosságú génjeink is-, a sejtműködés időzítési zavara védtelenebbé teszi sejtjeinket a rákos elfajulással szemben. Számos daganatféleségről kiderült, hogy a molekuláris órája szöveti szinten alulműködik a nem daganatos szövetrészekhez viszonyítva. A szervekben működő sejtszintű órák szöveti hangolásáért felelős kitüntetett szabályozómechanizmusok feltérképezése ezért új távlatot nyithat számos daganatos betegség megelőzésében és kezelésében.

Társtémavezető: Dr. Gaszner Tamás

A depresszió kialakulásáért genetikai hattér, epigenetikai változások és szerzett stresszfaktorok játszanak szerepet. Mivel a PACAP génhiányos egér depresszó-jellegű viselkedési eltéréseket mutat, epigenetikai etléréseket kiváltó anyai depriváció, majd későbbi krónikus stressz kialakíthatja a depressziót. A modell validálásához viselkedési vizsgálatokat, hormonszint méréseket, az agyi ingerületátvivő anyagok valamint neuromodulátorok, és az idegsejt aktivitásának mérését válaszottuk. 

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel

Nemrégiben indult új kutatási területünk, ahol az endogén PACAP végtag-iszkémiában betöltött szerepét vizsgáljuk. A kísérlet folyamán vad típusú és PACAP-génkiütött egerekben elkötjük az arteria femoralist, és egy lézer-doppler elven működő kamera segítségével detektáljuk a talpi régió vérátáramlását. Ezen kívül az iszkémiás izomszövetből mintát veszünk, az ebből készült metszetekben immunflourszecens festéssel mutatjuk ki az kapillárissűrűséget, és ennek eltéréseit vizsgáljuk a vad típusú és PACAP-génkiütött egerek között. Továbbá a károsodott izomszövetek fehérjeprofilját protein array kit-ek segítségével áll szándékunkban feltérképezni.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel

Eddigi kutatásaink során az endogén PACAP-nak a belső fülben betöltött szerepét vizsgáltuk. A belső fül szőrsejtjeinek károsodását jelző intracelluláris Ca2+-kötő fehérje-szintemelkedést mértük normál körülmények között, valamint ototoxicus modellünkben, ahol kanamycint, egy aminoglikozid antibiotikumot használtunk károsító tényezőnek. Most indulnak kutatásaink, amelyekben funkcionális teszteket végzünk, továbbá az exogén PACAP hatásait is vizsgáljuk a fent említett ototoxicus modellünkben. Ezen felül tervezzük a morfológiai kutatások folytatását is, a c-fos fehérje expressziós mintájának változását fogjuk kimutatni a hallópálya különböző területein.

Társtémavezető: Dr. Opper Balázs

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) sejtvédő hatású neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Kutatásunk célja a PACAP bélsejteken kifejtett hatásainak vizsgálata. Kísérleteink során vizsgáljuk a PACAP hatását különböző in vitro modellekben.

Kutatócsoportunk bizonyította a PACAP jelenlétét az anyatejben, melyben 5-20-szor magasabb immunreaktivitás mérhető, mint az ugyanazon édesanya vérplazma mintáiban. Jelenleg is folynak a PACAP vizsgálatok különböző tejmintákból. A PACAP pontos szerepe az anyatejben nem ismert. Szerepe lehet az újszülött fejlődésében, fontos immunmoduláló hatása lehet, szabályozhatja az emlőmirigy növekedését a szoptatás során, illetve a hipofízis/hipotalamusz szintjén is szabályozhatja a folyamatot. A PACAP szerepének bizonyítására, normál és tumoros humán emlősejteken vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatását oxidatív stresszel szemben. Ezen felül vizsgáljuk a PACAP hatását terminális differenciációt mutató HC11 egér emlő sejteken. 

Társtémavezető: Dr. Jüngling Adél

 A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik. Munkacsoportunk korábban kimutatta az exogén PACAP védő hatását különböző neurodegeneratív kórképeket (Parkinson-kór, Huntington-kór) modellező állatkísérletes modellekben. Jelen kutatásunk célja az endogén PACAP hatásának vizsgálata vad típusú és PACAP-génhiányos egerekben indukált Parkinson-kór modellben, amit a subsatntia nigra féloldai roncsolásával hozunk létre.

A protektív hatás funkcionális vizsgálata a mechanonociceptív küszöb dinamikus plantáris eszteziométerrel, valamint Randall-Selitto teszttel történő meghatározásával és a cold allodynia mérésével. A diabetes által kiváltott szövettani elváltozások vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel perifériás idegen és gerincvelőn. Elektronmikroszkópiás és molekuláris biológiai vizsgálatok végzése.

Társtémavezető: Dr. Kovács László Ákos

Az életkor előrahaladtával alkalmazkodóképességünk a stresszhelyzetekben változik. Aktivációs markerjelölések révén a stressz által kiváltott idegsejt aktiválódás szövettani metszetben vizsgálható. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy mely agyterületek hogyan változtatják meg működésüket az életkor függvényében.  

Számos idegrendszeri érintettséggel járó kórképről  (depresszió, anorexia nervosa, pánikbetegség stb.), tudjuk, hogy gyakrabban jelentkeznek bizonyos életszakaszokban. A központi idegrendszerben kifejeződő neuromodulatorként működő neuroeptidek szerepe régóta ismert és vizsgált kérdés. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy állhat-e az életkorral összefüggő neuropeptid expresszió változás részben e betegségek jellegzetes korcsoport beli halmozódásának hátterében. 

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel

A munka célja az anatómia és határterületi tudományok összefüggéseinek vizsgálata, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. További cél még innovatív ötletek megvalósítása mind az oktatásban mind a kutatásban.

A TDK munka során egyrészt lehetőség nyílik olyan preparátumok készítésére, amik az oktatásban felhasználhatóak. Másrészről a boncolás és preparálás alatt jobban megtanulható és átismételhető az anatómia. A későbbi klinikai tanulmányoknál (főleg sebészet, traumatológia, radiológia) fontos és jól hasznosítható kézügyesség és három dimenziós látásmód szerezhető. A boncolás során felfedezett esetleges anatómiai variációk, rendellenességek összegyűjtése, feldolgozása segítheti a sebészeti beavatkozások és a sebészeti anatómia pontosítását.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor

Az ingergazdag környezet napjainkban egyre kiterjedtebben kutatott téma. Egy 2009-ben megjelent összefoglaló tanulmány az ingergazdag környezetet kiemelt helyen említi, mint jövőben szélesebb körben használandó terápiás beavatkozást és az egyéb lehetséges neuroprotektív megközelítésekkel való kombinációs lehetőséget. Ezért is igen fontos ennek kísérletes vizsgálata. Bizonyították már, hogy az ingergazdag környezet fokozza a szinaptikus plaszticitást és a neurogenesist, növeli a dendrittüskék számát, stimulálja különféle neurotrophicus faktorok expresszióját, és természetesen jótékony hatása van a kognitív funkciókra. Az ingergazdag környezet kialakításához egy naponta cserélődő „játékszobát” alakítottunk ki, melyben az állatok nevelkednek. Számos tanulmány igazolja az ingergazdag környezet idegrendszeri sérülést javító hatását nemcsak újszülött illetve gyermekkorban, hanem felnőttkorban is. Leírták pl. toxikus, hypoxiás és traumás károsodások után jelentkező pozitív hatását is. Vizsgálataink során különféle állatmodellekben követjük nyomon, hogy az ingergazdagság mennyi ideig képes az idegrendszer számára puffert biztosítani, azaz mekkora az az időintervallum, amennyi eltelhet a környezeti inger és a károsító tényező között, valamint ez hogyan befolyásolja a már ismert neuroprotektív szerek hatékonyságát. 

Társtémavezető: Dr. László Eszter

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) neuroprotektív és általános citoprotektív hatásokkal rendelkező neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Irodalmi adatok és munkacsoportunk korábbi eredményei alapján a PACAP különböző vesekárosodások esetén protektívnek bizonyult. A vese ischaemia-reperfusios károsodása többek között a transzplantáció és bizonyos műtéti beavatkozások velejárója. Kutatásunk célja az endogén és exogén PACAP szerepének tanulmányozása a vese ischaemia-reperfusios károsodásában.

Traumás sérülések kapcsán szükségessé válhat a helyszíni amputáció. A témában nincs az eszközhasználatot illetően bizonyítékokon alapuló guide line. A TDK téma célja az egyes eszközök hatékonyságénak összehasonlítása.

A PACAP (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely nagy mennyiségben található meg a központi- és perifériás idegrendszerben egyaránt. Komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk, hogy összehasonlítsuk a különböző korú, különösen az idős (1,5 éves) PACAP génhiányos és vad egerek szövetei és szervei közti különbségeket. Ehhez különböző szövettani festéseket, immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszereket használunk. A morfológiai különbségek felderítése mellett az állatokon magatartás teszteket is végzünk.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor

Az ingergazdag környezet neuroprotektív hatása egyre szélesebb körben kutatott terület. Bizonyított, hogy fokozza a szinaptikus plaszticitást és a neurogenesist, növeli a dendrittüskék számát, stimulálja különféle neurotrophicus faktorok expresszióját, és jótékony hatása van a kognitív funkciókra. Vizsgálataink során az ingergazdag környezet hypoxiás károsodás elleni védő szerepét vizsgáljuk patkány modellen, a hypoxiás eltérésekre rendkívül érzékeny és egyben követést lehetővé tevő mangán kontrasztanyagos MR képalkotással.

A növekedési hormon-releasing hormon (GHRH) antagonisták direkten is kifejthetik antiproliferatív hatásukat a daganatsejtekre, feltehetően az általunk nemrég azonosított tumoralis GHRH receptorok (GHRHR) közvetítésével, melyek a cAMP szint és a calcium influx emelkedésével apoptózist eredményeznek. Az antiproliferatív hatás hátterében meghúzódó jelátviteli folyamatok azonban kevésbé ismertek. Ezért a modellként választott LNCaP humán prosztata daganatsejtek génexpressziós profilját hasonlítanánk össze GHRH antagonistákkal való kezelést követően a kezeletlen sejtekkel cDNS microarray segítségével, melyet kvantítatív RT-PCR-ral történő validálás követne. Ezen kívül a tumoralis GHRHR specifikus szekvenciája elleni monoklonális antitesteket fejlesztettünk ki a receptor expressziójának detektálására különböző tumor szövetekben. A GHRH analógok, melyek kifejlesztése folyamatban van, alternatívát jelenthetnek az androgén-independenssé váló prosztata daganatok és más hormon-szenzitív malignus folyamatok terápiájában.

Kísérletünk célja a különböző neuropeptidek retinoprotektív hatásainak vizsgálata. Bilaterális carotis communis lekötéssel (BCCAO) előidézett ischemias retinakárosodást vizsgálunk patkányokon. A műtétet követően az állatok szemébe, intravitreálisan különböző neuropeptideket (PACAP fragmensek, glucagon, secretin) juttatunk be, majd vizsgáljuk az esetleges retinoprotektív hatásukat. A klinikai felhasználás azonban ilyen formában nehezen kivitelezhető, ezért kísérleteink kiegészülnek a PACAP szemcsepp esetleges therapiás alkalmazhatóságára is. A másik vizsgálni kívánt téma a szemészetben viszonylag gyakori retinaablatio, melyet intravitreálisan bejuttatott hyaluronsavval idézünk elő, és vizsgáljuk a PACAP esetleges védő hatását, mind intravitreálisan, mind szemcsepp formájában. A kezelést követően szövettani feldolgozással vizsgáljuk a retina vastagságában és szerkezetében bekövetkező változásokat.

Az osteoarthritis az egyik leggyakoribb mozgásszervi, krónikus, degeneratív betegség, melynek pathológiai történései szerteágazóak, így terápiás támadáspontjai is különbözőek lehetnek. A hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy neuropeptid, jelentős sejtvédő hatást fejt ki az idegrendszerben és az immunrendszerben, de ubikviter jellegénél fogva más szövetekben is kimutatták már a jelenlétét. A kísérletsorozatunkban arra keressük a választ, hogy a nátrium-jodoacetát által indukált patkány osteoarthritis modellekben az intraartikulárisan injektált, különböző koncentrációban alkalmazott PACAP polipeptidnek van-e általános védő, az osteoarthritis progresszióját lassító hatása, és ha igen, milyen fokban képes a degeneratív folyamat lassulását előidézni, vagy azt esetlegesen visszafordítani; illetve milyen hatással van az állatok funkcionális mozgásteljesítményére.

Társtémavezető: Dr. Gaszner Balázs

A PACAP (hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk e hatások hátterében meghúzódó protein expressziós különbségek vizsgálata PACAP génhiányos és vad egerek különböző agyterületei között. Ehhez egy    tömegspektrometriás képalkotási technikát, a MALDI Imaging-et használjuk, mellyel közvetlen proteomikai vizsgálatot végezhetünk szövettani metszetek felszínéről. Az eredmények megerősítéséhez folyadékkromatográfiás-tömegspektrometriát és immunfluoreszcens festést használunk.

A koraszülött retinopathia (ROP) a koraszülöttek látását súlyosan károsító kórkép, mely potenciálisan akár vaksággal is járhat. Legfontosabb etiológiai tényezői a koraszülöttség és a gépi lélegeztetés, de az irodalomban számos más lehetséges faktort leírtak, mely befolyásolja, így a hyperglycaemiát és az inzulinkezelést is.
Kísérleteinkben eme kórképet modellezzük újszülött patkányokon; szövettani feldolgozást végzünk, illetve vizsgáljuk a PACAP retinoprotektív hatását. 

Kísérleteink célja az endogén hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) fogfejlődésre gyakorolt hatásának tanulmányozása PACAP génhiányos és vad típusú egereken végzett morfometriai, strukturális, immunhisztokémiai valamint törési ellenállási vizsgálatok segítségével. Kutatásaink során 7 napos valamint 1 éves (felnőtt) egerek fogain végzünk vizsgálatokat. Célul tűztük ki továbbá a PACAP szerepének vizsgálatát a fogbél különböző patológiás állapotaiban (pulpitis, gangréna) humán pulpa minták segítségével, PACAP38-szerű immunreaktivitás (PACAP38-LI) mérésével.

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Munkacsoportunk több éve foglalkozik különböző klinikai minták PACAP szintjének meghatározásával radioummunoassay módszer segítségével. Kutatásaink során ki szeretnénk bővíteni azon humán vizsgálatokat, amelyek a PACAP-ot, mint biomarkert vizsgálják különböző neurológiai kórképekben (Parkinson-kór, sclerosis multiplex, chronicus fájdalom szindróma), neurotrauma, különböző malignus elváltozásokban, gyulladásos folyamatok, szív- és érrendszeri betegségek kapcsán. Vizsgálatainkat különböző Klinikákkal végezzük kollaborációban, így a hallgatónak lehetősége van az alapkutatáson kívül klinikai munkával is megismerkedni.  

Genotipizálás, receptor splice-variánsok mRNS-szintű kifejeződésének vizsgálata szemikvantitatív RT-PCR módszerrel, neuropeptid mRNS-expressziós esszék kvantitatív RT-qPCR módszerrel. A tdk munka célja az intézetünkben folyó kutatásokhoz kapcsolódó PCR-alapú génszintű vizsgálatok  megismerése, elsajátítása. Elsősorban módszertani tdk munka, az itt szerzett készségeket később más tdk-témában (pl. klinikai minták feldolgozásához) is hasznosítani lehet. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

A terhesség alatti noxák súlyos következményekkel járhatnak a magzat korai illetve késői fejlődésére. Jelentős károsító hatás lehete a terhesség alatt az anya kábítószer használata.  Jelen TDK munka során a THC és más szerek korai fejlődésre gyakorolt hatásait szeretnénk részletesebben feltérképezni.

Számos szer, illetve hatás képes a retinát védeni a különböző károsodásokkal szemben. Ezek tanulmányozására állatmodelleket (patkány, egér) használunk, melyekben különböző károsító hatásoknak tesszük ki a szemet (iszkémia-reperfúzió, chronikus iszkémia), majd a károsodás mértékét megpróbáljuk csökkenteni a vizsgált szerrel. Elektrofiziológiai módszereket (elektroretinográfia, vizuális kiváltott válasz) használunk a károsodott funkció vizsgálatára, szövettani és biokémiai vizsgálatokkal kiegészítve.
A hallgató munkánkhoz csatlakozva megtanulhatja a kísérleti állatok altatását, kezelését, elsajátíthat különdöző  állatműtéteket, elektrofiziológiai méréseket végezhet, részt vehet az adatok feldolgozásában és kiértékelésében, az eredményeit tudományos diákfórumokon bemutathatja.
 

A pre-és perinatalis időszak az egyedfejlődés egy kritikus pontja, mely alatt számos káros behatás érheti a fejlődő magzatot, illetve az újszülöttet. Ezen káros hatások közül kutatócsoportunk a két, talán legáltalánosabban előforduló tényező, a terhesség alatti dohányzás és stressz következményeit vizsgálja az újszülött patkányok korai fizikális és idegrendszeri fejlődésére. A vizsgálat során az élet első 3 hetében egy komplex tesztrendszerrel nyomonkövetjük az újszülött állatok fizikális és neurológiai jeleinek illetve reflexeinek megjelenését. Napjainkban egyre inkább betekintést nyerhetünk mind a dohányzás, mint a stresszhatás molekuláris hátterébe is, így kutatásunk kiegészül szövettani feldolgozásokkal.  

Egy vadonatúj módszert vezetünk be, melynek segítségével a retina érhálózatának vizsgálatát tudjuk feltérképezni. Kíváncsiak vagyunk a PACAP és egyéb neuropeptidek érújdonképződést befolyásoló hatására. Szegedi kollaboráció segítségével a vér-retina gátat is tanulmányozzuk, ahol elsősorban a sejtkapcsoló struktúrák szerkezeti változásait vizsgáljuk immuncitokémiai és egyéb módszerekkel.