A koronavírus-járvány kitörésekor a kutatók azonnal megkezdték a „gyógyszerek” keresését. Az új, lehetséges hatóanyagok mellett már meglévő hatóanyagokat is tesztelnek, amik más betegségeknél hatékonyaknak bizonyultak. A szakemberek úgynevezett repozícióval 30 olyan gyógyszermolekulát választottak ki, amelyek az előzetes vizsgálatok alapján a segítségünkre lehetnek.
„Azért különösen fontosak a hatóanyag vizsgálatok, mert egyelőre nem áll rendelkezésre specifikus gyógyszer, a vakcina széleskörű elterjedése pedig kedvező esetben is legalább egy év. Addig a járványhelyzet leküzdésének fontos eszközei lehetnek a meglévő gyógyszerkincsek” – mondta dr. Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja Virológiai Kutatócsoportjának, és a Koronavírus Kutatási Akciócsoportnak a vezetője.
Az ismert gyógyszereknek az eredeti alkalmazásuktól eltérő, új terápiás hasznosítása mind a betegek, mind az innovátorok számára számottevő előnyökkel jár. Az ismert hatóanyagok használata egy ilyen helyzetben sokkal kevesebb költséget, rövidebb időt és kisebb kockázatot jelent, mint egy új hatóanyag bevezetése. Ebben az esetben ugyanis szinte azonnal megkezdhető a klinikai használat, hiszen ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazását már több évtizedes terápiás tapasztalat támasztja alá. Ezen előnyöknek köszönhetően mára a repozíció a gyógyszerinnováció egyik fontos stratégiai útjává vált.
Ehhez nem csupán a humán, hanem az állategészségügyi gyógyszerkincset is elemzik a szakemberek a hatásmód és az egyéb tulajdonságok szempontjából, részben bioinformatikai módszerekkel, valamint a szokásos kutatói intuitív, kreatív megközelítéssel. Ezáltal több támadáspontú hatóanyagokhoz, vagy egy támadáspontú hatóanyagokból képzett gyógyszerkombinációkhoz juthatnak, amik előnyös, széles spektrumú terápiás szereket eredményezhetnek.
A projekt keretében vizsgált hatóanyagokat három fő csoportba sorolták a szakemberek. Az első csoportba a közvetlen vírusellenes hatású szerek tartoznak - ezek a vírus gazdasejtbe való bejutását, a sejtben való sokszorozódását, vagy éppen más sejtekbe jutását akadályozzák meg.
A második hatóanyagcsoportba a vírus és a gazdaszervezet kapcsolódását befolyásoló szereket tették. Olyan ismert és forgalomban levő hatóanyagokat választottak ki tesztelésre, amelyek csökkentik vagy megakadályozzák a fertőzőképes vírusok létrejöttét.
A harmadik csoportban olyan vegyületeket vettek számításba, amelyeknek az immunrendszer működését módosító, és/vagy gyulladáscsökkentő hatásuk lehet a COVID-19 fertőzött betegekben. Ezeknek a vegyületeknek a súlyos megbetegedések során jelentkező életveszélyes, gyulladásos reakció, az ún. citokinvihar kivédésében, illetve enyhítésében lehet fontos szerepük.
A biológiai eredmények tükrében, és a legújabb publikus adatok folyamatos feldolgozásával történik majd a következő jelöltegyüttes kiválasztása. A kutatók reményei szerint a módszer általi eredmények nemcsak gyarapítani fogják a COVID-19 fertőzés gyógyszerterápiájára vonatkozó ismereteket, hanem közvetlenül is hozzá tudnak járulni új, hatásos gyógyszerterápiák kidolgozásához.