Roma közösségek egészsége és egészségügyi ellátásuk kérdései (kihívások, feladatok, lehetőségek)

Daten

Offizielle Daten in der Fachveröffentlichung für das folgende akademische Jahr: 2024-2025

Thematik

Roma közösségek egészsége és egészségügyi ellátásuk kérdései (kihívások, feladatok, lehetőségek).

A roma népesség egésze, de ezen belül a nők, gyermekek és időskorúak számos egészségügyi mutatója jelentősen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Ezt még problematikusabbá teszi, hogy gyakran az egészségügyi ellátás sincs felkészülve ennek a különbségnek a kezelésére. Ezt jól jellemzi, hogy a roma népesség születéskor várható élettartama több mint tíz évvel elmarad a régióra általánosan jellemző adatoktól.

A fizikális egészség mellett az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteik, szokásaik is elégtelenek. Ezt csak tovább súlyosbítja marginalizádósuk/szociális körülményeik. Az egész társadalom, de ezen belül az egészségügy számára súlyos kihívás, hogyan lehet e többszörös hátrányt csökkenteni. Épp ezért az évtized WHO stratégiája fókuszában ezen egyenlőtlenségek csökkentése áll. Ebben- a humanitárius elkötelezettségen túl - olyan, speciális ismeretekre és készségekre van szükség, mint például kulturális kompetencia az egészségügyi ellátásban, közösségszintű egészségfejlesztés multikulturális környezetben.

Vorlesungen

• 1. Nemzetközi áttekintés: romák az Európai Unióban, és kiemelten Magyarországon. Az EU kisebbségek egészségével kapcsolatos állásfoglalásai. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 2. Nemzetközi áttekintés: romák az Európai Unióban, és kiemelten Magyarországon. Az EU kisebbségek egészségével kapcsolatos állásfoglalásai. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 3. A cigányság eredete, történelme. A roma/cigány meghatározás és annak nehézségei. A roma populáció demográfiai jellemzői. Hallgatói projektek kiosztása. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 4. A cigányság eredete, történelme. A roma/cigány meghatározás és annak nehézségei. A roma populáció demográfiai jellemzői. Hallgatói projektek kiosztása. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 5. Hazai roma közösségek egészségmutatói vs. többségi társadalom. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 6. Hazai roma közösségek egészségmutatói vs. többségi társadalom. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 7. Egészségdeterminánsok 1. Genetikai tényezők szerepe a romák egészségi állapotának alakulásában. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 8. Egészségdeterminánsok 1. Genetikai tényezők szerepe a romák egészségi állapotának alakulásában. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 9. Egészségdeterminánsok 2. Környezeti, életmódi tényezők szerepe a romák egészségi állapotának alakulásában. Telepi körülmények között élők egészségmutatói. - Marek Erika Mária
• 10. Egészségdeterminánsok 2. Környezeti, életmódi tényezők szerepe a romák egészségi állapotának alakulásában. Telepi körülmények között élők egészségmutatói. - Marek Erika Mária
• 11. Az egészség szociális meghatározói (SDH): az egyenlőtlenségek csökkentése, az eü-i ellátáshoz való hozzáférés javítása különös tekintettel a roma populációra. - Marek Erika Mária
• 12. Az egészség szociális meghatározói (SDH): az egyenlőtlenségek csökkentése, az eü-i ellátáshoz való hozzáférés javítása különös tekintettel a roma populációra. - Marek Erika Mária
• 13. Roma közösségek egészségkultúrája, kulturális antropológiai megközelítés, interkulturális mediáció. - Marek Erika Mária
• 14. Roma közösségek egészségkultúrája, kulturális antropológiai megközelítés, interkulturális mediáció. - Marek Erika Mária
• 15. Előítéletek és diszkrimináció hatásai a roma betegek egészségügyi ellátása során: tapasztalatok és megelőzés. - Marek Erika Mária
• 16. Előítéletek és diszkrimináció hatásai a roma betegek egészségügyi ellátása során: tapasztalatok és megelőzés. - Marek Erika Mária
• 17. Roma közösségek terápiás együttműködését befolyásoló tényezők, azok egészségügyi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásai. - Katz Zoltán
• 18. Roma közösségek terápiás együttműködését befolyásoló tényezők, azok egészségügyi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásai. - Katz Zoltán
• 19. Roma közösségekben végzett egészségfejlesztés, egészségnevelés sajátosságai. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 20. Roma közösségekben végzett egészségfejlesztés, egészségnevelés sajátosságai. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 21. Hallgatói projektbemutatók. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 22. Hallgatói projektbemutatók. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 23. Félévzárás, írásbeli vizsga, értékelés. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)
• 24. Félévzárás, írásbeli vizsga, értékelés. - Kiss Zsuzsanna (Orsós Zsuzsanna)

Praktika

Seminare

Materialien zum Aneignen des Lehrstoffes

Obligatorische Literatur

Vom Institut veröffentlichter Lehrstoff

Baráth Árpád, Agnieszka Gajewska, Ailsa Jones, Slavomira Macakova, Florin Moisa, Martina Ondrusová és Szilárd István: Building Healthy Roma Communities, (magyar-angol nyelven), IOM 2007

Marie Dauvrin: Cultural Competence in Health Care: Challenging Inequalities, Involving Institutions, Institute of Health and Society 2013

Skript

Empfohlene Literatur

Voraussetzung zum Absolvieren des Semesters

Az órákon történő aktív részvétel és a kurzuszáró teszt sikeres teljesítése.

Semesteranforderungen

A kurzus teljesítésének feltétele egy önálló projektmunka elkészítése és prezentálása a kurzus során, illetve egy írásbeli teszt legalább 60%-os teljesítése. Az érdemjegy kialakítása e 2 részfeladat alapján történik.

Möglichkeiten zur Nachholung der Fehlzeiten

1. A felvett kurzusok foglalkozásain aktív részvétel hallgatói kötelezettség. A szemeszter 2. oktatási hetétől számolva maximum 2 alkalommal van lehetőség hiányozni ez előadásokról. Ezt meghaladó hiányzás elfogadása egyedi elbírálással lehetséges a tantárgyfelelőssel történő személyes megbeszélést követően (pl. orvosi igazolással).

2. Nem engedélyezett a felvett kurzusok egymással történő időbeli átfedése és az ebből adódó késés, illetve a kurzus hivatalos befejezése előtti távozás.

3. A kurzusról maximum 15 perc késés engedélyezett, illetve az oktatóval történt egyeztetést követően megfelelő indok esetén maximum 15 perccel az előadás hivatalos befejezése előtt lehet távozni. Ellenkező esetben az előadáson való részvételt nem áll módunkban elfogadni.

4. Az előadás alatt mobiltelefon használata csak az oktatással összefüggő feladatok esetén engedélyezett.

Prüfungsfragen

A félév folyamán elhangzottak és a vonatkozó szakirodalom.

Prüfer

Praktika, Seminarleiter/innen