A sejtváz aktin katonái, avagy a betegségek diktatúrája

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2024-2025

Tematika

A sejtek sokféleképpen reagálhatnak az őket érő külső hatásokra, ez még inkább így van, ha egy öröklött vagy kialakult betegség átírja a teljes programjukat. A sejtek alapvető morfológiai és funkcionális varianciájából hogyan határozható meg az az eltérés, ami nem szelektálódik ki és a kórfolyamatot szolgálja. A sejtek megváltozott tehetetlensége vagy agilitása, merevsége vagy rugalmassága határozza meg, hogy képes-e alkalmazkodni az újonnan kialakult környezethez. A Föld minden országában, a vezető halálokok közül kiemelkednek a szív- és érrendszeri megbetegedések. A metabolikus átalakulás mellett megjelenő biomechanikai sajátosságok is növelik a kóros folyamatok kockázatát. Kiemelkedően fontos kérdés, hogy a vérsejtek képesek-e eléggé rugalmasak maradni ahhoz, hogy egy krónikus állapotban (pl. diabétesz) se változzanak meg a beteg hemodinamikai paraméterei. A sejt saját maga „dönt”, hogy stressz hatására meghal, tehát az apoptózis, vagy a kontrollálatlan szaporodás irányában halad tovább. Az apoptózis elmaradása nagyon veszélyes, hiszen daganatok alakulhatnak ki, ami a második leggyakoribb halálok hazánkban és a világban. Mindamellett idegsejtek és izomsejtek esetén nagyon fontos szempont, hogy öröklött betegségek kialakulásával elvesztik-e plasztikusságukat, csökken-e a sejtek regenerációs képessége, funkciója. Ezen esetek mindegyikében, molekuláris szintű elváltozásokat keresünk. Az aktin citoszkeleton a sejtek egyik legfontosabb funkcionális és strukturális rendszere, amely folyamatosan és dinamikusan változik. A legalapvetőbb sejtbiológiai folyamatok közül a sejtalak fenntartása és változtatása, a sejtosztódás, a sejten belüli transzport folyamatok, a sejtmozgások kivitelezése mind-mind aktin filamentumokhoz kapcsolt folyamat. A filamentumok szervezésében és szabályozásában több száz fehérje vesz részt.  A kurzuson azt boncolgatjuk, hogy milyen molekulák és hogyan szabályozzák a sejtváz működését. Hogyan vesz részt a számos effektor fehérje az aktin vázrendszer szabályozásában. A fehérjék tanulmányozásának segítségével molekuláris szinten is megértjük azokat a folyamatokat, amelyek a sejt megváltozott funkcióihoz alkalmazkodott citoszkeleton felépítését, fenntartását, valamint szabályozását szolgálják. Áttekintjük az aktin citoszkeleton szintű lehetséges terápiás célpontokat.

Előadások

• 1.

  Bevezető: tantárgy bemutatása, követelmények, számonkérés megbeszélése.

  - Szeiliné Türmer Katalin Erzsébet
• 2.

  A citoszkeleton bemutatása, különös tekintettel az aktin fehérjére

  - Pécsi Ildikó
• 3.

  Aktinkötő fehérjék szerepe a sejtben

  - Huberné Barkó Szilvia
• 4.

  Diabétesz és az eritrociták morfológiai változásai I.

  - Szeiliné Türmer Katalin Erzsébet
• 5.

  Diabétesz és az eritrociták morfológiai változásai II.

  - Szeiliné Türmer Katalin Erzsébet
• 6.

  Apoptózis vagy daganat

  - Szeiliné Türmer Katalin Erzsébet
• 7.

  HPV fertőzés és sejtmorfológia, cervix citológia I.

  - Szatmári Dávid Zoltán
• 8.

  HPV fertőzés és sejtmorfológia, cervix citológia II.

  - Szatmári Dávid Zoltán
• 9.

  Neurodegeneratív sejtváz I.

  - Kengyel András Miklós
• 10.

  Neurodegeneratív sejtváz II.

  - Gaszler Péter
• 11.

  Miopátiák

  - Huber Tamás
• 12.

  Számonkérés: szóbeli vizsga, illetve beadandó munkák bemutatása.

  - Szeiliné Türmer Katalin Erzsébet

Gyakorlatok

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Az előadásokon elhangzott anyagok.

Saját oktatási anyag

Főként szakirodalmon alapuló saját jegyzet alapján PowerPoint bemutató.

Jegyzet

Órák alatt készített saját jegyzet. Az előadások anyagait kiadjuk a diákoknak.

Ajánlott irodalom

Damjanovich-Fidy-Szöllősi:Orvosi biofizika tankönyv
Damjanovich-Mátyus: Orvosi biofizika
Fonyó-Geiszt: Az orvosi élettan tankönyve
Szakirodalom
Internet

A félév elfogadásának feltételei

Szóbeli vizsga vagy beadandó anyag készítése, egy előre meghatározott betegség ismertetése. A szóbeli vizsga a beadandó anyag legkésőbb 12. héten történő leadásával kiváltható a vizsga.

Félévközi ellenőrzések

Azon hallgatóknak, akik legalább az órák 75%-án részt vettek, a beadandó anyagot legkésőbb a 12. hét végéig át kell küldeniük.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Ha a hallgató az órák 75 %-án részt vett, abban az esetben nem szükséges pótolnia.

Vizsgakérdések

1. Az aktin citoszkeleton bemutatása
2. Az aktinkötő fehérjék szerepe a sejtben
3. A humán eritrociták jellemzése, szerepük
4. Diabétesz és kialakulásában szerepet játszó tényezők
5. Apoptózis
6. HPV fertőzés és az abban szerepet játszó faktorok
7. A tárgyalt neurodegeneratív betegségek
8. Az előadáson ismertetett miopátiák bemutatása

Vizsgáztatók

• Szeiliné Türmer Katalin Erzsébet

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói