TDK

A karcinogenezis folyamatában részt vevő gének allélpolimorfizmusai, az e tekintetben fennálló egyéni eltérések jelentősen befolyásolhatják a daganatkialakulás kockázatát. Olyan újabb genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek egyéni daganatkockázatunkat befolyásolják.

A daganatos betegségek iránt érdeklődő hallgatók számára javasolt téma. A daganatos betegek rizikótényezőinek, tüneteinek, demográfiai és klinikai jellemzőinek valamint várakozási idejének elemzésére ad lehetőséget a kutatási téma. Vizsgálható  a Covid-19 pandémia hatása a daganatos páciensek klinikai és egészségügyi ellátási jellemzőire.

Társtémavezető: Prof. Dr. Bellyei Szabolcs

A daganatos betegségek iránt érdeklődő hallgatók számára javasolt téma. A daganatos betegségek kimenetelét befolyásoló első orvoshoz fordulásig, diagnózisig és terápiáig eltelt időt vizsgáljuk különböző daganatos betegcsoportok esetén.

A kábítószer-fogyasztás/kábítószerhelyzet és az aktuális jogi környezet közötti kapcsolatot vizsgáljuk, a hazai szabályozást összevetve más országokéval valamint a magyarországi szabályozás időbeli változását, alakulását is elemezzük (pl. kriminalizálás vagy elterelési lehetőségek).

A  daganatos betegségek iránt érdeklődő hallgatók számára javasolt téma. A kutatási téma célja az immun- illetve kemoterápiában részesülő daganatos betegek demográfiai, klinikai és életmódbeli jellemzőinek és betegség kimenetelének (teljes túlélés, betegségmentes túlélés, stb) vizsgálata és összehasonlítása  a rendelkezésre álló külföldi adatokkal.

A kutatás során azt vizsgáljuk, hogy az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok eredményei szerint a klímaváltozás milyen hatást gyakorol az emberi egészségre, miként befolyásolja a többlethalálozás kockázatát és milyen preventív beavatkozások segíthetik a kockázatok csökkentését.

Ezen túlmenően a sürgősségi osztály betegforgalmi adatai alapján vizsgáljuk, hogy a különböző meteorológiai hatások egyes krónikus betegségek morbiditását miként befolyásolják.

Az egyszerre több krónikus betegséggel rendelkező páciensek, valamint a daganatos betegek fokozottan veszik igénybe az egészségügyi ellátást. A TDK téma célja, hogy elemezze és törvényszerűségeket keressen ezen betegek demográfiai és klinikai jellemzői között az ellátórendszerben történő jelentkezésekkor.

A növényi alapú étrendnek nagy hagyományai vannak. Amellett, hogy napjainkban ezt az egyre népszerűbb táplálkozási törekvést új táplálkozási irányzatként is említik, a régóta ismert növényi alapú táplálkozási irányzatok reneszánszukat élik.

A növényi alapú táplálkozás mint primer prevenciós eszköz vizsgálata (követők száma, okok stb.) a népegészségügyre is hatást gyakorolhat. Az egészségtelen táplálkozási szokások betegségek kialakulásához vezethetnek, ami együtt jár a fokozott munkaképtelenséggel (nő a táppénzes napok száma, csökken a teljesítmény, stb.). Az alacsonyabb fizikai és pszichológiai jóléttől szenvedő emberek nagyobb közegészségügyi költségeket jelentenek. A növényi alapú étrend, valamint a teljes értékű növényi étrend alternatíva a táplálkozási irányzatok között.

Egy tanulmány szerint közegészségügyi szempontból a vegán étrendre történő váltás 6–10%-kal csökkentheti a globális halálozást 2050-re, segíthet megtakarítani a betegségek kezelésére fordított költségek egy vagy jelentős részét. Az étrendi váltás új erőforrásokat szabadíthat fel a jelenleg fejletlen területeken, és ezáltal javíthatja az összes beteg ellátását és szolgáltatásait. A vegán étrend elemzése, valamint a növényi alapú táplálkozást folytatókkal kapcsolatos felmérések és kutatások a prevenció mellett gazdasági szempontból, illetve azok összefüggésében is vizsgálhatók.

E témán belül elsősorban a különböző típusú zsírsavak karcinogenezisre gyakorolt hatását, illetve egyes növényi eredetű kémiai anyagok (tiszta formában vagy különböző keverékekben /pl. étrendkiegészítők/) potenciális daganatmegelőző hatását vizsgáljuk. A vizsgálatok állatkísérletekben kémiai karcinogénekkel indukált vagy átoltott daganatokon történnek, az in vitro vizsgálatok pedig többek között génexpresszió-változásokat céloznak meg, valamint az apoptotikus vagy éppen sejtproliferatív hatást mérik, illetve epigenetikus markereket alkalmaznak (pl. DNS-metilációs mintázatok).

A vastagbéldaganatok a második legfontosabb daganatos halálokot képezik Magyarországon. Olyan genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek e daganat kialakulásának kockázatát befolyásolják. A high-risk személyek vagy csoportok azonosítása segíthet ún. személyre szabott prevenciós programok kidolgozásánál, és így a vastagbélrák előfordulási gyakorisága a jövőben hatékonyabban csökkenthető.

Az ásványvízfogyasztás Magyarországon az elmúlt 20 évben számottevő mértékben növekedett, 2012-ben elérte a 116 liter/fő/év mennyiséget, így népegészségügyi szempontból jelentőssé vált. Az ásványvízfogyasztás nagymértékű emelkedése magával vonta a műanyagpalackok gyártásának növekedését is, mely többek között azt a kérdést is felveti, hogy a PET (polietilén-tereftalát) palackokban tárolt ásványvíz van-e valamilyen hatással az egészségre.
A gyártás során használt, illetve a PET palackból lebomló anyagok beoldódhatnak az ásványvízbe, ezáltal a PET palackok potenciálisan egészségkárosítók. Lehetséges szennyezőanyag a formaldehid (IARC 1. osztályba tartozó humán karcinogén), az acetaldehid (IARC szerint 2B osztályú karcinogén, valamint ismert teratogenitása is), vagy a PET palackokból kioldódó adalékanyagok, például ftálsavészterek illetve ftálsavszármazékok. A ftalátok állatkísérletben májrákot okozhatnak, here- és májkárosítónak bizonyultak, ezen kívül teratogének lehetnek. Emberekre vonatkozóan felvetették endokrindiszruptor szerepüket. Ennek oka lehet még az antimonnal való szennyezettség, vagy a vizek biszfenol-A tartalma.
Ezen kívül természetes ásványvizek esetében a mélyben keletkező vegyületek (pl. az aromás, ún. BTEX-ek: benzol, toluol, etilbenzol és xilol) is megemlítendők.
Célunk a különböző körülmények között tartott ásványvizek potenciálisan toxikus, genotoxikus hatásának kimutatása, illetve a kioldódó anyagok elemzése, meghatározása kémiai módszerrel.

Az egészség társadalmi meghatározóinak vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megértsük, miért szenvednek bizonyos társadalmi csoportok tagjai nagyobb arányban betegségektől, fogyatékosságtól és a korai halálozástól. Ez az tudás kulcsfontosságú lehet a célzott intervenciók és megelőző intézkedések kidolgozásában, amelyek segíthetnek az egészségi egyenlőtlenségek csökkentésében és a lakosság általános jól-létének javításában.

A rendszerváltozás óta a hazai joggyakorlatban folyamatosan fejlődik, pontosabbá válik az emberi élet jogi szabályozása. Az ide vonatkozó kérdések (pl. az eutanázia egyes formái) gyakran konkrét esetek, akár bírósági döntések kapcsán merülnek fel. Több esetben fordultak már az Alkotmánybírósághoz is egyes alapelvek tisztázása érdekében. A téma keretében ezen alkotmánybírósági döntések elemzését, vizsgálatát végezzük el.

A humán biometeorológia olyan tudományterület, amely az időjárási tényezők és az emberi egészség közötti kapcsolatot kutatja. Eredményei segíthetnek abban, hogy jobban megértsük időjárás változásainak hatásait az egészségre, valamint e tudás birtokában a megelőzési stratégiák kidolgozását.

A kutatás során felmerülő fő kérdések a következők:

• Hogyan befolyásolja az időjárás az emberi egészséget?
• Milyen egészséggel kapcsolatos problémákat okozhatnak az időjárási tényezők, például hőhullámok, hideg idő vagy szélsőséges időjárási események?
• Hogyan lehet megelőzni vagy kezelni az időjárási tényezők okozta egészségkockázatokat?

A kutatás középpontjában lehetnek fertőző és nem fertőző betegségek egyaránt, és vizsgálhatjuk azok morbiditási vagy mortalitási jellemzőit különböző időjárási helyzetek során.

A biometeorológiai kutatások hozzájárulhatnak az egészségvédelem területén folytatott erőfeszítésekhez, és segíthetnek az embereknek abban, hogy jobban megértsék az időjárás egészségre gyakorolt hatásait. Az eredmények lehetővé teszik, hogy különösen érzékeny társadalmi csoportokat azonosítsunk, és lehetőséget adnak az időjárás-érzékeny egészségügyi intézkedések és figyelmeztető rendszerek kidolgozására.

Az oxidatív stressz témaköre az utóbbi időben intenzíven kutatott tudományterület. Számos vizsgálat talált összefüggést a betegségek megléte és az oxidatív stressz mértéke között. Az oxidatív stressz mértékére különböző markerek segítségével következtethetünk (pl.: malonilaldehid, fehérjekarboniláció mértéke, aszimmetrikus dimetilarginin stb.). Irodalmi adatok szerint az említett markerek bizonyos betegcsoportokban képesek előre jelezni a betegségek kimenetelét, és alkalmasak a rizikóbecslésre. Ezen markerek széleskörű alkalmazása a már meglévő rizikófaktorokkal együtt hozzájárulhat a prevenció különböző szintjeinek fejlődéséhez.

A degeneratív állapotok előfordulása minden ízületben emelkedő tendenciát mutat a kor előrehaladtával, 50 éves kor felett pedig szinte exponenciális a prevalencia emelkedése. A 2010-es Global Burden of Disease tanulmány szerint, világszerte a DALY-nak 6,8%-át teszik ki mozgásszervi betegségek. Fejlett országokban a teherviselő nagyízületek, mint a térd és csípőízület primer arthrosisa, valamint az ágyéki gerincszakasz degeneratív elváltozásai a leggyakoribb rokkantsághoz vezető mozgásszervi megbetegedések. A komplementer terápiák nagyon fontosak a gyógyszeres kezelések mellett. Az egyik széles körben alkalmazott komplementer kezelés a balneoterápia. Célunk különböző összetételű gyógyvizek, gyógyiszapok, valamint gyógyvizek koncentrátumából előállított egyéb termékek terápiás hatékonyságának vizsgálata randomizált, kontrollált kettős-vak kísérleti elrendezésben.

Az internetről szerzett ismeret előnye, hogy széles körű, 24 órán át elérhető, egyszerűen kezelhető, óriási mennyiségű információt közöl, interaktív, miközben anonim. Internetes felület szinte bármilyen témában születhet, lehet hatékony oktatási eszköz és egészségnevelési célokra is használható abban az esetben, ha megfelel bizonyos kritériumoknak. Korábbi kutatási adatok szerint az egészséges életmóddal kapcsolatban legtöbben (84%) az internetről nyerik az információikat. A szakember mint forrás ennek a felét sem éri el (36%). Egészségnevelési célokat (is) szolgáló online felületek elemzése történhet – többek között – a tartalom tudományos hitelessége, módszertani ötletessége, esztétikus megjelenítése, illetve az egészségnevelés, a pedagógiai használhatóság szempontjából is. Az internet jelentőségét semmiképpen sem szabad lebecsülni az egészségnevelési információk terjesztése területén. Bár tízből kilenc személy használja az internetet mint információforrást, ha egészségéről van szó, annak hitelessége jóval kisebb, mint a szakembereknek.

Részvétel különböző iskolai, munkahelyi és egyéb színterekben végzett egészségnevelési programokban, azok kidolgozásától kezdve (szükségletek felmérése, képzési anyag összeállítása) a programok gyakorlati végrehajtásáig.

A roma népesség egészségi állapotának javítása elsősorban a gazdasági-szociális elmaradottság felszámolásán keresztül érhető el. Emellett nagy szerepe van az egészségre vonatkozó ismeretek bővítésének, illetve az egészségmagatartás megváltoztatásának. Ilyen projektek kidolgozásában és végrehajtásában való részvételre kínálunk lehetőséget.

Számos betegségre és kórokozóra jellemző, hogy illékony molekulák segítségével azonosíthatóvá válnak. Kezdetben kutatócsoportunk a tüdőrák korai diagnózisára összpontosított. Klinikai mintákból adatbázist létesítettünk, amely részben még feldolgozásra vár. A tüdőrákon kívül TBC-s betegektől is gyűjtöttünk klinikai mintákat. Ezen kívül rövid tenyésztési idő után sikerült baktériumokat és gombákat osztályozni, de gyógyszerszennyezők kimutathatóságán is dolgozunk. Jelenleg az egyik legfejlettebb elektronikus orral (Aryballe NeOse Pro) és GC-IMS (gáz kromatográf ionmobilizációs spektrométerrel) berendezéssel is rendelkezünk. A módszerrel gyorsan lehet eredményeket elérni. Műszeres mérésre, valamint adatelemzésre való fogékonyság előnyt jelent.

A pszichiátriai betegségek száma folytonosan emelkedik Európában és szerte a világon. A Parkinson-kór világszerte a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség az Alzheimer-kórt követően. A betegségek globális terheiről szóló tanulmány szerint a neurológiai megbetegedések jelentik a vezető okot a fogyatékkal élők körében. A leggyorsabb ütemben a Parkinson-kór előfordulásának növekedését tapasztalták az utóbbi évtizedekben.

A Parkinson-kór prevalenciája világviszonylatban 0,3% körüli a 40 éves vagy annál idősebb átlagnépességben és 1% a 60 év feletti korosztályban.

Egy európai áttekintés 21 000 körüli Parkinson-kórban szenvedő betegről számolt be Magyarországon. A Parkinson-kórban szenvedő betegekben gyakori a multimorbiditás.

Bizonyított, hogy a pszichiátriai betegségekre, így a pszichiátriai betegségben szenvedőkre hatással van az életmód. A táplálkozás mentális egészségre gyakorolt hatásáráról korlátozottak a tudományos bizonyítékok. Nehéz igazolni, hogy egy diéta vagy egy adott étrendi komponens vagy éppen annak hiánya hozzájárul a mentális egészséghez. A testmozgás jó irányban befolyásolja a pszichiátriai betegek közérzetét, csökkenti a belső feszültséget, a szorongást, mérsékli a depressziót.

Általánosságban elmondható, hogy érdemes az életmódon változtatni, azonban ennek mikéntjéről, lehetőségeiről még számos feltáratlan terület és megválaszolatlan kérdés vár a szakemberekre.

Számos karcinogén hatású tényező nem okoz mutációkat a DNS-ben (nem genotoxikus), de hatását mégis az expozíció után hosszú idővel (akár a következő generációban) is kifejtheti. Mint az utóbbi időben egyre inkább bebizonyosodott, ebben nagy szerepe lehet az úgynevezett epigenetikus módosulásoknak, hatásoknak. A „gének feletti” öröklődés legismertebb mechanizmusa a DNS metilációs mintázatainak megváltozása, ami az érintett gének kifejeződésnek megváltozását eredményezheti. E témában különböző potenciálisan karcinogén (vagy ellenkezőleg, kemopreventív) anyagok hatását vizsgáljuk egyes gének metilációjára.

Számos olyan kapszula, tabletta, por stb. van forgalomban, ami koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, akár önmagában vagy egymással kombináltan.  Sok esetben ezen étrendkiegészítők pontos egészségre gyakorolt hatásai nem teljesen tisztázottak. A TDK téma keretében egy-egy étrendkiegészítő egészségre gyakorolt kedvező vagy potenciálisan káros hatásait kívánjuk vizsgálni.

A hazai piacon számos étrendkiegészítő készítmény kapható. A jelenlegi szabályozás azonban meglehetősen szűk körben engedélyezi, hogy ezen készítményeknek a gyártó (vagy forgalmazó) egészségi hatásokat tulajdonítson. A hihetetlenül szerteágazó piacon kapható termékek közül jó néhány rászolgál a tudományos érdeklődésre, mert olyan anyagokat tartalmaz, amikről betegségmegelőző hatásokat írtak le. Jelen téma keretében egyes étrendkiegészítők – vagy azok bizonyos hatóanyagai – karcinogenezisre gyakorolt molekuláris szintű hatásait vizsgáljuk in vitro és állatkísérletekben.

A vadon élő állatok kereskedelme és a hagyományos élelmiszerpiacok a zoonózisok magasabb kockázatával járnak. A TDK-munka keretében szeretnénk felmérni, hogy a beavatkozások (beleértve a fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket, valamint az állattartási és állatjóléti beavatkozásokat) milyen hatással vannak a zoonózisok kockázatára a hagyományos élelmiszerpiacokon. További célunk az élő állatok eladásának tilalmával kapcsolatos hatások felmérése, illetve a tenyésztett vagy befogott vadon élő állatokkal kapcsolatos zoonóziskockázat értékelése.

A távoli termőhelyekről érkező növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket speciális bevonattal látják el ahhoz, hogy a szállítás során ne következzen be minőségromlás, megakadályozva ezzel azt, hogy a gyümölcsök összeszáradjanak, vagy a felületükön gombásodási folyamatok induljanak meg (penészesedés). Ezek a különböző felületkezelő szerek többségben fungicid hatóanyagtartalmú vegyületek, illetve természetes vagy mesterséges viaszok. A NÉBIH javaslata alapján azonban az így kezelt gyümölcsök héja fogyasztásra nem alkalmas. Munkánk során elsősorban azt vizsgáljuk, hogy ezek a vegyületek milyen hatást gyakorolnak a különböző humán sejtvonalakban található membrántranszporterekre, történik-e epigenetikai módosulás, mikro-RNS-ek szintjén milyen konzekvenciák vonhatók le ezen vegyületekkel történő kezeléseket követően.

A genetikailag módosított élelmiszereknek elsősorban a potenciális karcinogén hatásait vizsgáljuk, in vitro (génexpresszió-változások, apoptózisra gyakorolt hatás), illetve állatkísérletekben (hosszú távú karcinogén hatás).

A Kárpát-medence termál- és gyógyvizeinek szervesanyag-tartalmát frakcionálás után biológiai tesztekben vizsgáljuk. Eddig a gyógyhatást pusztán a szervetlenion-tartalomhoz kötötték, azonban ennek mindmáig semmilyen bizonyítéka nincs. Lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk a töményített szerves frakciók viselkedését feltárni, hatékonyságát állatkísérletben, toxicitását ökotoxicitási és genotoxicitási vizsgálatokban tisztázni. Kutatásainknak irodalmi előzménye nincs, így teljesen új témának tekinthető.

Világviszonylatban a kardiovaszkuláris betegségek állnak a mortalitási statisztikák élén, ezen belül a különböző mechanizmusú aritmiák nagymértékben befolyásolják a betegek életminőségét és életkilátásait. A ritmuszavarok közül az egyik legveszélyesebb a – gyakran előjelek nélkül bekövetkező – hirtelen szívhalál, gyakorisága 50-100/100 ezer főre tehető. A hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyéni rizikó felmérése. A kamrai utópotenciál a már jól ismert klasszikus rizikófaktorokkal karöltve kiválóan alkalmas a kardiális események és bizonyos ritmuszavarok előrejelzésére illetve rizikóbecslésére. Kutatócsoportunk által fejlesztett rendszer segítségével non-invazív módon képesek vagyunk a kamrai utópotenciálok detektálására. Rendszerünk alkalmazásával lehetőségünk van a magas kockázatú betegeket kiemelni, számukra egyénre szabott gyógyszerelést tervezni.

A kísérletes laboratóriumi munka célja humán sejtvonalakon a kardiovaszkuláris megbetegedésekben alkalmazott bizonyos hatóanyagok hatásainak analízise QPCR-technika segítségével. A kutatás során mikro RNS-szinten vizsgáljuk a különböző humán sejtvonalakban található membrántranszporterekre gyakorolt molekuláris szintű változásokat.

A hazai roma közösségek egészségi állapota az eddigi vizsgálatok szerint sokkal rosszabb, mint a többségi populációé. A vizsgálatok azonban számos betegség tekintetében nem adnak pontos képet a halálozási/megbetegedési viszonyokról, illetve a romák nem minden csoportjára nézve vannak adataink. Jelen téma keretében a Somogy-, Baranya- és Tolna megyei roma népesség egészségi állapotát, illetve annak főbb determinánsait vizsgáljuk.

A molekuláris biológiai alapú daganatkutatás jelentős előrelépéseket tesz az egyénre szabott kockázatbecslés, szűrés, terápia és a biomarker fejlesztés területén. A mikroRNS-ek molekuláris technológiai alkalmazhatósága egyre szélesebb spektrumot ölel fel a tumor predikció, diagnosztika, utánkövetés és prevenció vonatkozásaiban. A szöveti mikroRNS reguláció változásainak pontos feltérképezése és nyomon követése magában rejti biomarkerként történő alkalmazásuk lehetőségét nőgyógyászati daganatok vonatkozásában, információt szolgáltatva a korai diagnózis felállításához ill. a betegség várható lefolyásának várható alakulásáról.

A daganatkialakulás környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásának eredménye. A környezeti karcinogén hatások az egyéni érzékenységünk (ami genetikailag meghatározott) függvényében érvényesülnek. Humán eset-kontroll vizsgálatokban próbáljuk meg feltárni a külső karcinogén tényezők (táplálkozási, illetve környezeti expozíciók) és egyes genetikai faktorok (pl. metabolizáló enzimek, tumor szuppresszor gének, DNS reparációs gének allélpolimorfizmusai) közötti kapcsolatot.

Környezetünk számos olyan komponenst tartalmaz, amelyek direkt vagy indirekt módon befolyásolják az emberi szervezet és az ökoszisztémák működését. Ezek az anyagok számos úton kerülhetnek környezetünkbe (talaj-, légszennyezés stb.) és onnan több féle úton (táplálékláncon keresztül) az emberi szervezetbe. Ezeknek az anyagoknak a hatása különböző öko- és genotoxikológiai végpontok vizsgálatával lehetséges. A munka során lehetőséget biztosítunk különböző tesztek alkalmazási területeinek megismerésére, különböző környezeti minták vizsgálatával.

A környezeti eredetű genotoxikus anyagok és mutagének kimutatására alkalmas sejtszintű módszer gyakorlatilag bármilyen környezeti elemből származó minta, bármilyen eukarióta sejten történő vizsgálatát lehetővé teszi. A módszer a DNS egy-, vagy kétszálas töréseit képes detektálni tárgylemeznyi agarózgélre felvitt sejtszuszpenzió és mikroelektroforézis segítségével. A fluoreszcens festés és -mikroszkóp, valamint a számítógépes képanalízis segítségével az egyes sejtekről felvett mérések statisztikailag feldolgozhatók.

Egyre gyakoribb, hogy alapbetegséggel nem rendelkező személyek döntenek valamilyen speciális étrend (pl. növényi alapú, glutén-mentes) fogyasztása mellett. A TDK munka keretében egy-egy ilyen étrendi döntés egészségre gyakorolt hatásait kívánjuk megvizsgálni az evidenciák tükrében.

Munkánk során mind a potenciálisan kemopreventív vegyületek, mind az élelmiszeradalékok hatásmechanizmusának molekuláris alapjainak megismerése a célunk. Kísérleteinket speciális tápot fogyasztó beltenyésztett egértörzseken végezzük, melyek érzékenyek a daganatok kialakulására, s szerveikből meghatározzuk a vizsgálni kívánt gének expresszióját mRNS szinten kvantitatív Real Time PCR-ral. Eredményeinkből következtetünk a vizsgált vegyületek szerepére a metabolikus és jelátviteli útvonalak szabályozásában, apoptózis indukálásában, gátlásában. Eredményeink publikálásával fel kívánjuk tárni azon lehetőségeket, melyek segítségével képesek vagyunk a daganatok kialakulásának a kockázatát csökkenteni.

Az egészségügyi szakembereknek kiemelkedő szerepe van a lakosság egészségének megőrzésében, illetve fejlesztésében. Egészségmagatartásukkal nemcsak a saját, hanem a betegeik egészségi állapotára is hatással lehetnek. Kutatásaink során kérdőíves módszerrel mérjük fel az orvostanhallgatók, mint leendő szakemberek egészségmagatartását, az esetleges változásokat, a háttérben álló befolyásoló tényezőket, annak érdekében, hogy segíthessünk pozitív irányba befolyásolni a hallgatók egészségi állapotát és egészségmagatartását.

Az orvostanhallgatók számos szempontból fokozott kockázatnak vannak kitéve a lelki egészség zavarait (szorongás, depresszió, öngyilkosság, negatív önértékelés, kiégés, stb.) illetően, mely kedvezőtlen folyamat tovább folytatódik a pályakezdés évei során. Ennek okai közt szerepelnek többek közt az őket ért stresszorok, fokozott tanulmányi követelmények, bizonytalan jövőkép, az életkorból (is) eredő szociális és magánéleti problémák, a különböző (maladaptív) megküzdési stratégiák is.

Kutatásaink során a lelki egészség különböző dimenzióit, a hallgatók mentális egészségének változását, ennek lehetséges okait, befolyásoló tényezőit kívánjuk feltérképezni. Vizsgálódásaink tárgyát képezi továbbá az is, hogy mely módszerekkel lehet hatásosan javítani, fejleszteni a hallgatók mentális egészségét, és hogyan járulhatunk hozzá hosszú távon a leendő orvosok és fogorvosok lelki és fizikai egészségi állapotának javulásához.

Az egészségnevelés primer prevencióban betöltött kiemelkedő szerepe vitathatatlan, azonban a módszerek folyamatos fejlesztése, az életkori, társadalmi és szociális aktualitásoknak megfelelő adaptációja teszi teljessé és kellően hatékonnyá. Az egészségnevelési színterekre fókuszált módszertan kidolgozása és folyamatos aktualizálása jelentős kihívást jelent a megelőzés terén elhivatottak számára is, ugyanakkor a fókuszált, problémacentrikus gondolkodásmóddal egy új struktúra válik kidolgozhatóvá. A módszertan fejlesztése a gyakorlatban történő folyamatos visszajelzések alapján tökéletesíthető leghatékonyabban. A fenti téma iránt érdeklődő és azzal foglalkozó TDK hallgató mind a módszertan fejlesztésében, mind a megvalósításában - többek között általános és középiskolás tanulók rendszeres oktatásával is - mind az eredmények értékelésében részt vesz.

A téma legfőbb célkitűzése a hatékony ismeretátadási módszerfejlesztés mellett a fiatalkori egészségszemlélet kialakítása, a megfelelő attitűdváltozás elérése. Olyan folyamatos egészségnevelési módszerfejlesztés, mely az egészség mindennapi gyakorlatba történő beépülését eredményezi, nemcsak a passzív tudás kialakítását.

A daganatos megbetegedések incidenciája és az ebből adódó halálozás világszerte, így hazánkban is évről-évre növekszik. A növekedésben szerepet játszik a demográfiai változásokon felül a kutatások során feltárt kockázati tényezőknek való kitettség alakulása is. A becslések szerint a daganatos megbetegedések körülbelül 40%-a megelőzhető lenne, ha a kockázati tényezőket és védőfaktorokat az érintett populáció tagjai ismernék, és kihasználnák a primer prevenció adta lehetőségeket. Továbbá a premalignus állapotok felismerése és a daganatok korai diagnózisa révén a szekunder prevenció nemcsak az orvosi költségeket, hanem a legtöbb, rákkezeléssel járó jelentős testi, szociális és pszichés társbetegségek előfordulását is csökkentheti. A rák kiújulásának, a metasztázisok kialakulásának megelőzése, azaz a tercier prevenció a páciensek körében tovább növeli a betegségmentes túlélés lehetőségét. Munkánk során fény derül a hazánkban hozzáférhető megelőző intézkedésekben rejlő lehetőségek kihasználhatóságára, a kockázatnak kitett populáció tagjai körében feltérképezendő ismeretanyag és attitűd feltárásával. Egyes daganattípusokra (bőr-, emlő-, méhnyakrák, kolorektális és fej-nyaki daganatok), jellemző stratégiák – többek között a védőoltás, táplálkozási, és egyéb életmódbeli tanácsok, szűrővizsgálatok hozzáférhetősége – hatékonyságának feltérképezése, az ezzel kapcsolatos tudás, illetve egészségtudatosság fejlesztése mérföldkő lehet a daganatos megbetegedések számának és a mortalitás csökkentésének Magyarországon.

Napjainkban egyre népszerűbb az állati tejeket helyettesítő növényi italok fogyasztása. Többnyire olajos magvakból vagy gabonából készítik őket, de lehet mindkettőből is egyszerre. Az alapanyag különbözősége, a tárolás hossza, valamint az eltérő gyártási tételek hatással vannak a beltartalmi értékekre. Vizsgálataink nagyobb kutatás részeként futnak, melyben fehérjék, zsírsavak és egyéb összetevők elemzéséhez mi az illékony molekulák felhasználásával a termékek csoportosítását tesszük hozzá. Célunk, hogy leegyszerűsítsük a minőségi paraméterek szerinti osztályozást, azaz bonyolult és hosszadalmas beltartalmi vizsgálatok helyett percek alatt választ adjunk arra, hogy az adott termék milyen paramétereknek felelhet meg. Eszközként modern, hordozható elektronikus orrot alkalmazunk. Az italokból már van minta bankunk. Elsősorban analitika iránt érdeklődő hallgatót keresek, így gyógyszerész, vagy biotechnológus hallgatónak lehet ideális a téma.

A triatlon története 1978-ban, Hawaiin kezdődött, ott lett a verseny klasszikus távja 3,8 km úszás, 180 km kerékpározás és 42 195 m futás. Magyarországon versenykörülmények között ezt a távot először 1990-ben teljesítették, azóta rendezik meg minden évben Nagyatádon hazánk egyetlen rendszeres ironmantávú versenyét, 1991 óta a sportág országos bajnokságaként.

25 évvel később (2015-ben) Nagyatádon, a hazai országos bajnokságon 620 fő ért célba, de a Covid-19 járvány előtti öt évben is átlagosan több mint ötszázan értek célba. A különböző kisebb távokon (sprinttáv, rövidtáv, féltáv, középtáv), valamint az egyéb triatlon alapú versenyek (aquatlon, duatlon, enduroman, ergotlon, freestyle ultra triatlon, quadriatlon téli triatlon, tereptriatlon) résztvevőit figyelembe véve ma már kijelenthető, hogy a triatlonnak komoly népegészségügyi jelentősége (is) van.

A védőoltások a modern egészségügy legsikeresebb programjai közé tartoznak, melyek jelentős mértékben csökkentették számos súlyos fertőző betegség előfordulását. A mai felgyorsult világban a szakemberek képtelenek felvenni a versenyt a médiával. Számos tévhit kering a köztudatban a védőoltásokkal kapcsolatban. E hiedelmek legtermékenyebb táptalaja a félig művelt, laikus közönség, akik elhiszik a média által közvetített, áltudomány-területek keltette illúziókat. Ezzel azonban igen veszélyes új utakat nyitnak meg a fertőző betegségek terjedéséhez. A téma keretén belül lehetőség nyílik a védőoltást megtagadók esetén bekövetkező, hazai joggyakorlat szerinti következmények elemzésére és az újonnan felbukkanó betegségek követésére is.

A gyermekek optimális növekedése és fejlődése szempontjából elengedhetetlen fontossággal bír a megfelelő minőségű hozzátáplálás. A TDK munka keretében arra szeretnénk választ adni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján a vitaminokkal és/vagy ásványianyagokkal dúsított kiegészítő élelmiszerek alkalmazása hozzátáplálás céljából 6-24 hónapos életkorú csecsemőknél és kisdedeknél eredményez-e bármilyen kedvező vagy kedvezőtlen egészségügyi hatást.