Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Preparatív munkánk során lehetséges gyógyszerjelöltek születése, bölcsője mellett tevékenykedünk. Célunk, hogy olyan vegyületeket állítsunk elő, melyek ígéretes antiproliferatív és/vagy antioxidáns (esetleg antimikrobiális) tulajdonságokkal bírnak. A vegyületek farmakológiai tesztelése társintézeti együttműködés kereteiben történik (nem mi végezzük). A megadott vegyületcsaládok bár farmakológiailag ígéretesek, közülük egyelőre nem került ki gyógyszerjelölt. A vegyületcsaládok származékait többek között Michael-addíciós, Dieckmann-kondenzációs, aldol-kondenzációs, izoaromatizációs, hidrogénezési-dehidrogénezési, gyűrűzárási, reduktív alkilezési és hidrolitikus-dekarboxilezési reakciók segítségével állítjuk elő. A témába kapcsolódó hallgató megtanulja a hatóanyag-szintézis menetét (GLP és GMP szerint), az átlagosnál magasabb anyagismeretre és labortechnikai tudásra tehet szert. Végeredményben hosszabb távon is használható, tudományos szintű preparatív szerves gyógyszerkémiai rutint sajátíthat el. Tevékenységének már első eredményeiről beszámol a helyi és országos TDK konferenciákon. Megfelelő eredményesség mellett lehetősége nyílik arra is, hogy folytatásként bekapcsolódjon a PhD képzésbe.

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok).  Vizsgálataink során különböző fenolos vegyületek antioxidáns hatásának mechanizmusát, a keletkező termékek esetleges prooxidáns hatását vizsgáljuk.

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok). A gyulladásos folyamatok csökkentése céljából alkalmazott gyógyszervegyületek (pl.: szalicilátok) szabadgyökök által katalizált átalakulásai megfigyelésén túl Intézetünk a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézettel kooperációban állatkísérletes kutatásokat folytat ezen vegyületek lehetséges extrahepatikus metabolizmusának vizsgálatára vonatkozóan. Az in vivo és in vitro reakciókörülmények hatását, a keletkező metabolitok megjelenését a különböző biológiai mátrixokból való extrakciót követően folyadékkromatográfia segítségével analizáljuk.

Társtémavezető: Dr. Almási Attila

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

Társtémavezető: Dr. Kenari Fatemeh

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Társtémavezető: Dr. Kulcsár Győző

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (fehérjék, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (fehérjék, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál

A gyógyszerként alkalmazott vegyületek egyik jellemző, biológiai hatásukat meghatározó tulajdonsága a vegyületek lipofilitása (logP értéke). Korábban, fordított fázisú vékonyréteg-kromatográfiás módszer  segítségével számos kalkon és gyűrűs kalkonanalóg logP értékét határoztuk meg. A munka folytatásaként a vegyületek logP értékének fordított fázisú HPLC módszerrel történő meghatározását végezzük el. Vizsgálataink során szerkezet-logP összefüggések felismerését tűzzük ki célul.

Preparatív munkánk során lehetséges gyógyszerjelöltek születése, bölcsője mellett tevékenykedünk. Célunk, hogy olyan vegyületeket állítsunk elő, melyek ígéretes antiproliferatív és/vagy antioxidáns (esetleg antimikrobiális) tulajdonságokkal bírnak. A vegyületek farmakológiai tesztelése társintézeti együttműködés kereteiben történik (nem mi végezzük). A megadott vegyületcsaládok bár farmakológiailag ígéretesek, közülük egyelőre nem került ki gyógyszerjelölt. A vegyületcsaládok származékait többek között Michael-addíciós, Dieckmann-kondenzációs, aldol-kondenzációs, izoaromatizációs, hidrogénezési-dehidrogénezési, gyűrűzárási, reduktív alkilezési és hidrolitikus-dekarboxilezési reakciók segítségével állítjuk elő. A témába kapcsolódó hallgató megtanulja a hatóanyag-szintézis menetét (GLP és GMP szerint), az átlagosnál magasabb anyagismeretre és labortechnikai tudásra tehet szert. Végeredményben hosszabb távon is használható, tudományos szintű preparatív szerves gyógyszerkémiai rutint sajátíthat el. Tevékenységének már első eredményeiről beszámol a helyi és országos TDK konferenciákon. Megfelelő eredményesség mellett lehetősége nyílik arra is, hogy folytatásként bekapcsolódjon a PhD képzésbe.