Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Pandur Edina

Dr. Pandur Edina

egyetemi adjunktus , tanszékvezető helyettes

Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

Telefon: 28819

tanszéki TDK felelős

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Pandur Edina

Társtémavezető: Pap Ramóna

Irodalmi adatok alapján, mind az endometrium és a throphoblast sejtek termelnek haptoglobint, melynek szerepe van az implantációban. Az azonban nem ismert, hogy a haptoglobin pontosan hogyan befolyásolja ezt a folyamatot. Az endometrium sejtek membránhoz kötött és szolubilis fraktalkint is termelnek, melynek a legfrissebb kutatások szerint szerepe van a magzati-anyai kommunikációban. A fraktalkin receptorát, a CX3CR1-et a throphoblast sejtek fejezik ki. A membránhoz kötött fraktalkin direkt kapcsolatot alakít ki az endometrium és a throphoblast sejtek között, míg a szolubilis fraktalkin szignál molekulaként befolyásolhatja a sejtek működését. JEG-3 choricarcinoma, RL95-2 endometrium és HEC-1A endometrium sejtvonalakon koncentráció és időfüggéses kezeléseket végzünk. A kezelést követően megvizsgáljuk a sejtek viabilitását, majd a kezelőanyag (haptoglobin, fraktalkin) hatását meghatározott gének expressziójára (matrix metalloproteinázok (MMP2, MMP9), IGFB1 receptor, integrin B1, fraktalkin, haptoglobin, fraktalkin receptor, Hand2, Sox17, follistatin, progeszteron. receptor, SRC-1, BMP-2) real time PCR-ral. A változó expressziójú gének további vizsgálata végezzük el fehérjeszinten Western blottal vagy ELISÁ-val (attól függően, hogy a fehérje sejten belüli, sejtfelszíni vagy szekretálódik). A vizsgálatokkal képet kaphatunk arról, hogy az anyai illetve a magzati oldalon hogyan változik az expressziós mintázat a két fehérje hatására, illetve a két fehérje befolyásolja-e egymás működését. A fraktalkin-fraktalkin receptor rendszer különösen érdekes lehet, mivel a fraktalkint az endometrium a receptort pedig a throphoblastok expresszálják, ugyanakkor a fraktalkin rendelkezik autoregulációval is (későbbiekben érdekes lehet egy endometrium/throphoblast ko-kultúra létrehozása a direkt kapcsolatok vizsgálatára, illetve lehetőség van az kezelést követően (endometrium) a sejttenyésztő médium hatását vizsgálni a másik sejtvonalon (throphoblast). 

Témavezető: Dr. Pandur Edina

Társtémavezető: Dr. Sipos Katalin

A makrofágok kulcsszerepet játszanak a szervezet vas homeosztázisában. Bakteriális fertőzések esetén a vas szérumból történő eliminálásával gátolják a baktériumok szaporodását. A téma keretén belül vizsgáljuk a perifériális makrofágok vasanyagcserére jellemző génjeinek expressziós mintázatát.  In vitro körülmények között megvizsgáljuk, hogy a vasterhelés és vas megvonás milyen hatással van ezekre a sejtekre. A kísérleteket elvégezzük LPS-sel aktivált sejteken is, majd a kapott eredményekkel összehasonlítást végzünk. Ezt követően a szignifikáns expressziós változást mutató géneket tovább vizsgáljuk sejtkultúrán, megvizsgáljuk, hogy túlműködésük és alulműködésük esetén milyen változásokat okoznak a sejtekben.