Főoldal
Oktatás

Szerves kémia 1. - elmélet

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2024-2025

Tantárgyfelelős

Óraszámok/félév

előadás: 42 óra

gyakorlat: 0 óra

szeminárium: 0 óra

összesen: 42 óra

Tárgyadatok

  • Kód: OGA-S1E_23-T
  • 3 kredit
  • Gyógyszerész
  • természet- és társadalomtudomány modul
  • Őszi
Előfeltétel:

OGA-L1E-T teljesítve , OGA-ALK_23-T teljesítve , OGA-V1G-T párhuzamos

Kurzus létszámkorlát

min. 5 fő – max. 60 fő

Tematika

Az előadás célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire.

Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.

Előadások

  • 1.

    Bevezetés; A kémiai kötések elmélete; Első és másodrendű kémiai kötések.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 2.

    Szerves vegyületek átalakulásának főbb típusai; Sav-bázis fogalom;

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 3.

    Funkciós csoportok; Szerves vegyületek elnevezésének főbb szabályai.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 4.

    Szerkezeti, konformációs és geometriai izoméria; Szerves vegyületek ábrázolása;

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 5.

    Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 6.

    Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 7.

    Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa. Gyűrűs szénhidrogének konformációs izomériája.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 8.

    Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa. Gyűrűs szénhidrogének konformációs izomériája.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 9.

    Telítetlen szénhidrogének (alkének és alkinek): az sp2 és sp-hibridizáció jellemzői; geometriai izoméria; előállításuk;

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 10.

    Telítetlen szénhidrogének (alkének és alkinek): reakciókészség, az elektrofil addíció mechanizmusa, példák elektrofil addíciós reakciókra; konjugált diének reakciói.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 11.

    Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 12.

    Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 13.

    Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 14.

    Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 15.

    Aromás szénhidrogének: irányítási szabályok és értelmezésük; Poliaromás vegyületek.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 16.

    Aromás szénhidrogének: irányítási szabályok és értelmezésük; Poliaromás vegyületek.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 17.

    Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 18.

    Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 19.

    A nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 20.

    A nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 21.

    1. előadás zh.

    - Pápayné Sár Cecilia
  • 22.

    Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók.

    - Kálai Tamás
  • 23.

    Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók.

    - Kálai Tamás
  • 24.

    Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: Mg, Li vegyületek reakciói, Si-organikus vegyületek előállítása és alkalmazása.

    - Kálai Tamás
  • 25.

    Alkoholok, fenolok, éterek: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek.

    - Kálai Tamás
  • 26.

    Alkoholok, fenolok, éterek: kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, aromás elektrofil szubsztitúció.

    - Kálai Tamás
  • 27.

    Alkoholok, fenolok, éterek: kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, aromás elektrofil szubsztitúció.

    - Kálai Tamás
  • 28.

    Alkoholok, fenolok, éterek: epoxidok reakciói. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok - polifenolok.

    - Kálai Tamás
  • 29.

    Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés.

    - Kálai Tamás
  • 30.

    Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés.

    - Kálai Tamás
  • 31.

    Szerves kénvegyületek: fontosabb tiolok és szulfidok, jelentőségük biológiai folyamatokban, gyógyszerekben.

    - Kálai Tamás
  • 32.

    2. előadás zh.

    - Kálai Tamás
  • 33.

    Alifás, aromás nitrovegyületek: elektronszerkezet; fizikai sajátságaik; előállításuk.

    - Kálai Tamás
  • 34.

    Alifás, aromás nitrovegyületek: kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.

    - Kálai Tamás
  • 35.

    Alifás, aromás nitrovegyületek: kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.

    - Kálai Tamás
  • 36.

    Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata.

    - Kálai Tamás
  • 37.

    Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata.

    - Kálai Tamás
  • 38.

    Aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.

    - Kálai Tamás
  • 39.

    Aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.

    - Kálai Tamás
  • 40.

    Biológiailag fontos aminok: aminosavak dekarboxileződésével keletkező aminok.

    - Kálai Tamás
  • 41.

    Alkaloidok fogalma, főbb képviselőik, származékaik ismertetése.

    - Kálai Tamás
  • 42.

    Összefoglalás

    - Kálai Tamás

Gyakorlatok

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Saját oktatási anyag

Az előadások anyaga a neptun MeetStreet vagy a TEAMS felületére feltöltésre kerül.

Jegyzet

Ajánlott irodalom

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.

Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.

T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.

William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

A félév elfogadásának feltételei

A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy).

Félévközi ellenőrzések

A félév során két írásbeli dolgozat lesz az előadás anyagából. Amennyiben valaki a két dolgozatban megszerezhető 50 pontból legalább a 30 pontot eléri, vizsga előtt nem kell beugró dolgozatot írnia.

A szóbeli vizsga megkezdésének előfeltétele az írásbeli beugró dolgozat sikeres (60 % feletti) teljesítése.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A hiányzások mértékében az ÁOK TVSZ az irányadó. A hiányzás pótlására előre egyeztetett egyéni konzultáció keretében van mód.

Vizsgakérdések

1. Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; szerkezeti és konformációs izoméria; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa.

2. Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség; a nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.

3. Telítetlen szénhidrogének, alkének és alkinek: az sp2 és sp-hibridizáció jellemzői; geometriai izoméria; előállításuk; reakciókészség, elektrofil addíció mechanizmusa, példák elektrofil addíciós reakciókra; konjugált diének reakciói.

4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin.

5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok és értelmezésük.

6. Alkoholok, éterek: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek; kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, vinil-éterek és epoxidok reakciói. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

7. Fenolok: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek; kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, aromás elektrofil szubsztitúció. Élettani jelentőségük: polifenolok.

8. Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók, Mg, Li, Cu, Cd, Zn vegyületek reakciói, Si-organikus vegyületek előállítása és alkalmazása.

9. Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés; fontosab tiolok és szulfidok, jelentőségük biológiai folyamatokban, gyógyszerekben.

10. Alifás, aromás nitrovegyületek: elektronszerkezet; fizikai sajátságaik; előállításuk; kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.

11. Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata; aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.

12. Biológiailag fontos aminok: aminosavak dekarboxileződésével keletkező aminok; alkaloidok fogalma, főbb képviselőik, származékaik ismertetése.

13. Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.

Vizsgáztatók

  • Bognár Balázs
  • Kálai Tamás
  • Pápayné Sár Cecilia

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

  • Bognár Balázs
  • Kálai Tamás
  • Pápayné Sár Cecilia
Rólunk