Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Oktatás

Szerves kémia 2. - elmélet

Tantárgy menü

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2020-2021

Tantárgyfelelős

Dr. Kálai Tamás (tamas.kalai@aok.pte.hu), egyetemi tanár

Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

Tárgyadatok

Kód: OGA-S2E-T  |  4 kredit  |  Gyógyszerész |  Alapozó modul  |  Tavaszi

Előfeltétel: OGA-S1E-T teljesített , OGA-SGE-T teljesített , OGA-V2G-T egyidejű felvétel

Vizsgakurzus: Igen

Óraszámok / félév

56 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra

Kurzus létszámkorlát

min. 2 fő – max. 80 fő

Tematika

Az előadás célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire.
Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.

Előadások

  • 1. Oxovegyületek: a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, sav-bázis sajátságok, enol-oxo tautoméria, nukleofil addíciós reakciók. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 2. Oxovegyületek: a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, sav-bázis sajátságok, enol-oxo tautoméria, nukleofil addíciós reakciók. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 3. Oxovegyületek: aldol-kondenzáció, alfa-szénen lejátszódó reakciók. Fontosabb származékok, kinonok reakciói és előfordulása. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 4. Oxovegyületek: aldol-kondenzáció, alfa-szénen lejátszódó reakciók. Fontosabb származékok, kinonok reakciói és előfordulása. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 5. Egyszerű szénhidrátok csoportosítása, gyűrűs szerkezet kialakulása, anomerek, mutarotáció jelensége. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 6. Egyszerű szénhidrátok: csoportosítás, gyűrűs szerkezet kialakulása, anomerek, mutarotáció jelensége. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 7. Egyszerű szénhidrátok: enol-oxo tautoméria, epimerizáció, a karbonilcsoporton és a hidroxilcsoportokon lejátszódó reakciók; Fontosabb képviselőik. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 8. Egyszerű szénhidrátok: enol-oxo tautoméria, epimerizáció, a karbonilcsoporton és a hidroxilcsoportokon lejátszódó reakciók; Fontosabb képviselőik. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 9. Di- és oligoszacharidok: redukáló és nem-redukáló diszacharidok; glikozidos kötés kialakulása, fontosabb származékok. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 10. Di- és oligoszacharidok: redukáló és nem-redukáló diszacharidok; glikozidos kötés kialakulása, fontosabb származékok. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 11. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag- és váz-szénhidrátok. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 12. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag- és váz-szénhidrátok. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 13. Összetett szénhidrátok: glükózaminoglikánok, lektinek, peptidoglikánok, szénhidrát alapú gyógyszerek. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 14. I. előadás zh. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 15. Karbonsavak: előállításuk, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. - Dr. Kálai Tamás
  • 16. Karbonsavak: előállításuk, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. - Dr. Kálai Tamás
  • 17. Karbonsavak: biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik. - Dr. Kálai Tamás
  • 18. Alfa-helyzetben helyettesített karbonsavak előállítása, biológiai jelentősége. - Dr. Kálai Tamás
  • 19. Alfa-helyzetben helyettesített karbonsavak előállítása, biológiai jelentősége. - Dr. Kálai Tamás
  • 20. Di- és polikarbonsavak. - Dr. Kálai Tamás
  • 21. Karbonsavszármazékok: előállítási reakcióik. - Dr. Kálai Tamás
  • 22. Karbonsavszármazékok: előállítási reakcióik. - Dr. Kálai Tamás
  • 23. Karbonsavszármazékok: reakciókészségük értelmezése. Biológiai jelentőségük, zsírok, foszfolipidek. - Dr. Kálai Tamás
  • 24. Karbonsavszármazékok: reakciókészségük értelmezése. Biológiai jelentőségük, zsírok, foszfolipidek. - Dr. Kálai Tamás
  • 25. Szénsavszármazékok: előállítási módszerek, reakcióik. - Dr. Kálai Tamás
  • 26. Szénsavszármazékok: előállítási módszerek, reakcióik. - Dr. Kálai Tamás
  • 27. Szénsavszármazékok: alkalmazásuk a peptidszintézisben, biológiai jelentőségük. - Dr. Kálai Tamás
  • 28. Szénsavszármazékok: alkalmazásuk a peptidszintézisben, biológiai jelentőségük. - Dr. Kálai Tamás
  • 29. Szervetlen savakkal képzett észterek, gyakorlati jelentőségük. - Dr. Kálai Tamás
  • 30. Szervetlen savakkal képzett észterek, gyakorlati jelentőségük. - Dr. Kálai Tamás
  • 31. Alfa-aminosavak: kémiai és fizikai tulajdonságaik. - Dr. Kálai Tamás
  • 32. Alfa-aminosavak: kémiai és fizikai tulajdonságaik. - Dr. Kálai Tamás
  • 33. Alfa-aminosavak: csoportosításuk az oldallánc szerint. - Dr. Kálai Tamás
  • 34. Alfa-aminosavak: csoportosításuk az oldallánc szerint. - Dr. Kálai Tamás
  • 35. Alfa-aminosavak: peptidkötés kialakítása, peptidszintézis, fehérjék szerkezete és biológiai szerepe. - Dr. Kálai Tamás
  • 36. Alfa-aminosavak: peptidkötés kialakítása, peptidszintézis, fehérjék szerkezete és biológiai szerepe. - Dr. Kálai Tamás
  • 37. II. előadás zh. - Dr. Kálai Tamás
  • 38. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek nevezéktana, előállítási módszerek. - Dr. Kálai Tamás
  • 39. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek nevezéktana, előállítási módszerek. - Dr. Kálai Tamás
  • 40. Heterociklusok: 5-tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai. - Dr. Kálai Tamás
  • 41. Heterociklusok: 5-tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai. - Dr. Kálai Tamás
  • 42. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai. - Dr. Kálai Tamás
  • 43. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai. - Dr. Kálai Tamás
  • 44. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek nevezéktana, előállítási reakciói. - Dr. Kálai Tamás
  • 45. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek nevezéktana, előállítási reakciói. - Dr. Kálai Tamás
  • 46. Heterociklusok: 6-tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai. - Dr. Kálai Tamás
  • 47. Heterociklusok: 6-tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai. - Dr. Kálai Tamás
  • 48. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai. - Dr. Kálai Tamás
  • 49. Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. - Dr. Kálai Tamás
  • 50. Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. - Dr. Kálai Tamás
  • 51. Vitaminok I: zsírban oldódó vitaminok - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 52. Vitaminok I: zsírban oldódó vitaminok - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 53. Vitaminok II: vízben oldódó vitaminok. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 54. Vitaminok II: vízben oldódó vitaminok. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 55. Áttekintés, összefoglalás. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia
  • 56. Áttekintés, összefoglalás. - Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia

Gyakorlatok

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Saját oktatási anyag

Az előadások anyaga a neptun MeetStreet felületére feltöltésre kerül.

Jegyzet

Ajánlott irodalom

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.
Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.
Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981.
Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.
William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

A félév elfogadásának feltételei

Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett

Félévközi ellenőrzések

A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy).
A félév során két írásbeli dolgozat lesz az előadás anyagából. Amennyiben valaki a két dolgozatban megszerezhető 50 pontból legalább a 30 pontot eléri, vizsga előtt nem kell beugró dolgozatot írnia.
A szóbeli vizsga megkezdésének előfeltétele az írásbeli beugró dolgozat sikeres (60 % feletti) teljesítése.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A hiányzások mértékében az ÁOK TVSZ az irányadó. A hiányzás pótlására előre egyeztetett egyéni konzultáció keretében van mód.

Vizsgakérdések

1., Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; szerkezeti és konformációs izoméria; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa.
2., Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség; a nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.
3., Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek: az sp2 és sp-hibridizáció jellemzői; geometriai izoméria; előállításuk; reakciókészség, elektrofil addíció mechanizmusa, példák elektrofil addíciós reakciókra; konjugált diének reakciói.
4., Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin, D-vitaminok.
5., Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok és értelmezésük.
6., Alkoholok, éterek: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek; kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, vinil-éterek és epoxidok reakciói. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.
7., Fenolok: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek; kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, aromás elektrofil szubsztitúció. Élettani jelentőségük: polifenolok.
8., Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók, Mg, Li, Cu, Cd, Zn vegyületek reakciói, Si-organikus vegyületek előállítása és alkalmazása.
9., Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés; fontosab tiolok és szulfidok, jelentőségük biológiai folyamatokban, gyógyszerekben.
10., Alifás, aromás nitrovegyületek: elektronszerkezet; fizikai sajátságaik; előállításuk; kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.
11., Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata; aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.
12., Biológiailag fontos aminok: aminosavak dekarboxileződésével keletkező aminok; alkaloidok fogalma, főbb képviselőik, származékaik ismertetése.
13., Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.
14., Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek: heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok.
15., Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek: heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok.
16., Oxovegyületek: a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, alifás és aromás karbonilvegyületek szintézise, enol-oxo tautoméria, nukleofil addíciós és kondenzációs reakciók.
17., Karbonsavak: előállításuk, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján, reakcióik, savasságot befolyásoló tényezők; Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik.
18., Alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak: szintézisük, egymásba alakíthatóságuk, biológiai jelentőségük.
19., Karbonsavszármazékok: előállítási reakcióik, reakciókészségük; Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek).
20., Szénsavszármazékok: előállítási módszerek, reakcióik. Alkalmazásuk a peptidszintézisben, biológiai jelentőségük.
21., Alfa-Aminosavak: kémiai és fizikai tulajdonságaik, csoportosításuk az oldallánc szerint, peptidkötés kialakítása, peptidszintézis, fehérjék szerkezete és biológiai szerepe.
22., Szervetlen savakkal képzett észterek: Kénsav, salétromsav és foszforsav gyakorlati és biológiai szempontból jelentős észterei.
23., Egyszerű szénhidrátok: nyílt láncú és gyűrűs szerkezet, kiralitás a monoszacharidokban, mutarotáció jelensége, epimerizáció, redukciós-oxidációs reakcióik, éter- és észterképződés.
24., Összetett szénhidrátok: redukáló és nem-redukáló diszacharidok, invert cukor, O- és N-glikozidok szintézise, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok szerkezete, biológiai jelentősége.
25., A nukleinsavak építőkövei, elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetük, nukleinsav alapú gyógyszerek, a mutációk kémiai háttere.

Vizsgáztatók

  • Dr. Bognár Balázs
  • Dr. Kálai Tamás
  • Dr. Pápayné Dr. Sár Cecilia

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói