Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Sándor Barbara

Dr. Sándor Barbara

Telefon: 32625, *0132

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Sándor Barbara

A kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az elmúlt évek statisztikai adatai alapján folyamatos növekedést mutat az egész világon, és a tendenciákat áttekintve 2020-ra 25 millió halálesetért tehető majd felelőssé. Magyarország az 5. legrosszabb helyen áll a CV halálozási rangsorban. Habár hazánkban egyre több helyen elérhető komplex kardiológiai rehabilitációs (CR) program, a stabil koszorúérbetegek mégis mindössze 10-15%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A CR tevékenység során az életmódváltáshoz adott segítség költséghatékony és egészségmegőrző jelentősége vitathatatlan. Jelen kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a gyógytornász által vezetett hosszútávú fizikai tréning (FT) stabil koszorúérbetegek egészségügyi állapotára és a betegek egészségügyi ellátásának költségeire. A vizsgálatok során felmérjük egy a klinikánkon működő járóbeteg FT program (mely a maga nemében egyedülálló), egy évente 3 hetes program (mely a gold standard) és egy CR-ban nem résztvevő betegcsoportból álló kohort adatait. A primer adatgyűjtés eredményei és a NEAK egyénhez kötött nyilvántartásai a résztvevők TAJ számai segítségével lesznek majd összekapcsolhatóak. Tervezett betegszám kb. 200 fő.

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

Empagliflozin hatásának vizsgálata a reológiai paraméterekre

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

A kardiológiai rehabilitáció összehangolt, sok felszínen zajló tevékenység, amelynek legfőbb célja a szívbetegek fizikai, lelki és szociális funkcióinak optimalizálása, a háttérben zajló érelmeszesedési folyamat stabilizálása, kifejlődésének lassítása, vagy esetenként annak visszafordítása, amely tevékenységek révén csökken a megbetegedések száma és a halálozás. Számos vizsgálat igazolta a kardiológiai rehabilitáció fontosságát, melynek alappillére az egyénre szabott fizikai tréning. A megfelelő fizikai aktivitás fenntartása, a független életvitel, a jó életminőség biztosítása nagyon fontos a betegek számára. Ugyanakkor a jól felépített fizikai tréning a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében, az iszkémiás szívbetegség szekunder prevenciójában is igazoltan hatékony. A szívelégtelen betegek fizikai teljesítőképessége ismerten rossz. Ugyanakkor egyre több adat mutatja, hogy az egyénre szabott, rendszeres fizikai tréning javítja a szívelégtelen betegek életminőségét, terhelhetőségét, mortalitását.

Vizsgálatunk célja ambuláns és osztályos kardiológiai rehabilitációban résztvevő iszkémiás szívbetegeink körében a fizikai tréning hatásainak felmérése az erőnlétre, terhelhetőségre, a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a kardiovaszkuláris események előfordulására. Kutatni szeretnénk továbbá a fizikai tréning hatását egyes laboratóriumi és rheológiai paraméterekre, a betegek pszichés és mentális státuszára.

Szívelégtelenségben tervezzük az aerob mozgás, a rezisztencia tréning és az elektromos izomstimulálás összehasonlítását a betegek életminőségére, fizikai teljesítőképességére, pszichés és mentalis állapotára, hospitalizáció alakulására és egyes laboratóriumi paraméterek változására.  

Témavezető: Dr. Sándor Barbara

A koraszülés egyre gyakoribb, így jelentős kihívást jelent mind a szülészet- nőgyógyászat, mind a neonatológia és gyermekgyógyászat területén. Az állapotért felelős egyik lényeges rizikófaktor a preeclampsia. A betegség az egész szervezetet érintő vaszkuláris endoteliális károsodásként fogható fel, mely megnövekedett kapilláris permeabilitáshoz, mikrovaszkuláris trombusokhoz és megemelkedett perifériás ellenálláshoz vezet következményesen rontva a magzati tápanyag-, és oxigénellátást. Az uteroplacentáris keringést nemcsak a vérnyomás és az erek morfológiája, hanem a vér viszkozitása, így a hemoreológiai paraméterek, mint a plazma viszkozitás, hematokrit, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás is befolyásolja. A koraszülöttek mikrocirkulációja és létfontosságú szerveik vaszkularizációja fejletlenebb az érett újszülöttekhez viszonyítva. A zavart mikrokeringés következtében károsodik az agyi és egyéb létfontosságú szervek oxigén- és tápanyagellátása. Kompenzatórikusan változnak a reológiai paraméterek a mikrocirkuláció javítása érdekében. Célunk, hogy kimutassuk a preeclampsiás anyák és újszülöttjeikben fellépő hemoreológiai változásokat a születés pillanatában és az azt követő napokban, és ezen eredményeket egyéb okból terminus előtt született magzatok véréhez viszonyítsuk. Célunk továbbá a preeclampsia, HELLP-szindróma diagnózisakor, valamint a szüléskor nyert anyai vérmintákat elemezve a kórállapotért felelős okok hemoreológiai módszerekkel történő feltérképezése, majd ezek szerepének azonosítása az állapot kialakulásában, lehetőség szerint módot találva a primer és szekunder prevencióra.

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

Lipidparaméterek, egyéb CV rizikófaktorok és coronarographiával igazolt coronaria atherosclerosis összefüggéseinek vizsgálata

Témavezető: Dr. Szabados Eszter

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

SGLT-2 gátlók hatásának vizsgálata a reológiai paraméterekre.

Témavezető: Dr. Sándor Barbara

Társtémavezető: Dr. Tótsimon Kinga

SGLT-2 gátlók vizsgálata obes, 2-es típusú diabeteses beteg populációban

Témavezető: Dr. Sándor Barbara

A vernakalant egy intravénásan adható antiarrythmiás szer, mely a pitvari szövetekre specifikusan gátolja az akciós potenciál kialakulásában fontos több kálium és nátrium csatornát. Szerepe a postoperatív pitvarfibrillációban kiemelt, hiszen a betegség jelentősen meghosszabbítja a szívműtéten átesett betegek gyógyulását és a hospitalizációt, ami növeli az ellátási költségeket.

Irodalmi adatok áttekintésén keresztül vizsgáljuk a vernakalant hatékonyságát a postoperatív pitvarfibrilláló betegekben.