Orálhygiénés nevelési program látássérült gyermekek részére

A projekt rövid története. Szakmai beszámoló.

dr. Radácsi Andrea¹, dr. Csabai Laura¹, Somorjai Ágnes², Katzenbach Jolanta², dr. Szőke Judit³

• Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Fogászati és Szájsebészeti Klinika¹
• Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona²,
• Budapest, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar³.

 

Túl vagyunk egy olyan eseményen, amelyre hosszú időn keresztül készültünk.

Szőke Judit – a projekt magyarországi menedzsere – így emlékszik vissza a kezdetekre: 2021. év elején felkérést kaptam Renata Chałas lengyel fogorvos professzor asszonytól egy Visegrád Fund programban való részvételre. A projekt gazdák, a Lublini Orvostudományi Egyetem szakemberei álmodtak meg egy programot látássérült gyermekek orálhigiénés nevelése tárgykörben.

Örömmel vállaltam a feladatot, hiszen a téma nagyon fontos és közel áll hozzám, már évekkel ezelőtt is szerveztem különböző fogyatékosággal élő gyerekek részére fogászati prevenciós programokat. Lázas szorgalommal írtuk a pályázati anyagot, mely 2021. nyarán sikeres elfogadásra került.

Először is szervezeti hátteret, és sokoldalú szakmai csapatot kellett szerveznem. Munkatársakat kerestem, és találtam! Szakmai partnereim a Gyermekeink Egészséges Fogaiért Alapítvány (közhasznú) önkéntes munkatársai és a Pécsi Tudományegyetem Fogorvos Szak gyermekfogorvosai, asszisztensei, hallgatói lettek dr. Radácsi Andrea vezetésével. Kapcsolatot kezdeményeztem a budapesti Vakok Iskolájával, Somorjai Ágnes intézményvezető és gyógypedagógus kollégái azonnal együttműködő társaim lettek.

A projekt három ország – Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – együttműködésén alapult.

A projekt fő témája

A látássérült gyermekek megfelelő szájhigiéniájára vonatkozó kísérleti oktatási program kidolgozása, valós körülmények közötti előkészítése és gyakorlati megvalósítása.

A projekt indoka. Helyzetismertetés.

• A fog- és szájbetegségek a legelterjedtebb betegségek közé tartoznak a világon, így hazánkban is. A fogszuvasodás gyakorlatilag az egész populációt érinti, népbetegségnek minősül.
• A WHO adatbanknak készített legutóbbi országos felmérések adatai alapján az 5-6 évesek korcsoportjában a gyermekek egyharmada rendelkezik csak egészséges tejfogazattal. A 12 éves gyermekek 60 % -ának átlagosan 2-3 szuvas maradó foga van. A szájápolás sem megfelelő, a fogak lepedékesek, így gyakori az ínygyulladás, a fogkő is.²
• A látássérült gyerekeknél a fogszuvasodás, az ínygyulladás, a baleseti sérülések gyakrabban fordulnak elő, a szájhigiénia rosszabb, a plakk mennyisége szignifikánsan több, mint látó társaiknál. A caries prevalencia mind a tej-, mind a maradó fogazatban szintén szignifikánsan nagyobb. Mindezen szájhigiénés tényezők kedvezőtlenül hatnak az életminőségükre.^3,6,15 A gyerekkori látássérülés prevalenciája összefüggést mutat az adott ország gazdasági helyzetével. A szegény országokban háromszor-négyszer több látássérült gyermek él, mint a gazdag országokban.¹⁰ A Vision Atlas meggyőző adatforrás e tekintetben is.¹³
• A magyarországi kedvezőtlen fogászati epidemiológiai mutatók és szájegészségügyi helyzet, a szükségletektől elmaradó, elégtelen ellátási/gondozási, egészségnevelési háttér, a szolgáltatások elérhetőségének nehézségei hangsúlyozottan érintik és veszélyeztetik a fogyatékossággal élő rizikó populációt.
• Magyarországon hozzávetőlegesen 1250 látássérült gyermek él, sok esetben enyhén értelmi fogyatékosok is, vagy egyéb rendellenességgel többszörösen sérültek. A gyerekek egy része, körülbelül egyharmada gyógypedagógiai intézményben tanul, a többségük pedig integrált nevelésben, oktatásban részesül.^7,8
• A látássérült gyerekek rizikó populációnak minősülnek, ők fokozottan veszélyeztetettek a fog- és szájbetegségekkel szemben.^3, számukra az ellátás elérhetősége is nagyobb nehézségekbe ütközik.¹¹
• A látássérült gyerekek speciális gondoskodást, különleges ellátást, fokozott szakszerű figyelmet igényelnek. A sajátos nevelési igényű gyereknek folyamatos az adott állapotához kötött sajátos megsegítési igénye, és ez különleges szakértelmet kíván az őt gondozó felnőttektől.²

A projekt célja:

Fentiek alapján egyértelműek a projekt céljai. Fontos, hogy a gyerekek az eredendően ép tej- és maradó fogaikat egészségesen megőrizzék. Az őket körülvevő felnőtt gondozók feladata ehhez – mindenkinek a saját szerepe, szakértelme, működési területe szerint – a sajátos segítséget megadni nekik.

A gondozó team tagjai:

• család, szülő, nagyszülő, más otthoni gondozó
• oktatási intézmény - pedagógus, gyógypedagógus és asszisztense, nevelőtanár
• (iskola)fogorvosi team (fogorvos, asszisztens, szájhigiénikus)
• gyermekorvosi alapellátás, védőnő

A gondozói team tagjaiként célunk támogatni a látássérült gyerekek szájüregi egészségének megőrzését, elősegíteni az egészséghez való joguk érvényesítését, az oral health esélyegyenlőség növelését. Célkitűzés mind a gondozottak, mind a gondozók fogászati ismereteinek gyarapítása, a szájápolási kultúra javítása szakszerű tanítással, gyakorlással. Fontos a témára való figyelemfelhívás. Tágabb értelemben a projekt célja a társadalom érzékenyítése a fogyatékossággal élők mindennapi problémái iránt.

A projekt közvetlen célcsoportjai a 6-15 év közötti látássérült gyermekek, valamint az őket körülvevő felnőttek, így a szülők, gondozók és pedagógusok. A három európai országban 25-25 gyerek kapott lehetőséget a részvételre.

A mi partnerintézményeinkben Vakok Iskolájában (Vakoda) és a Gyengénlátók Iskolájában vannak bejáró és bentlakó gyerekek, akik csak hétvégén mennek haza, illetve vannak állami gondozottak is. A gyerekek látásvesztése különböző mértékű. A tanulók naponta ötször étkeznek, ebéd és vacsora után fogat mosnak manuális fogkefével és fogkrémmel, a hazajárók este otthon végzik a szájápolást. Évente egyszer mennek iskolafogászatra, ahol csak vizsgálat történik, a kezelésre szorulók további ellátásáról a szülőnek kell gondoskodnia. Sok problémás, nehezen együttműködő gyerek még a vizsgálatból is kimarad, fájdalom esetén altatásban való ellátásra szorulnak. Az általános anesztéziában történő fogászati ellátáshoz való hozzáférés hazánkban rendkívül korlátozott. Összesen 5 város 7 intézményben elérhető ez az ellátási forma, amely jelentős leterheltséggel, páciens szempontból komoly várakozási idővel működik.

Az intézményvezető meglátása szerint a gyerekeket tanító gyógypedagógusok fogászati ismeretei átlagosak, eddig soha nem kaptak ilyen jellegű képzést. A gyerekeknek a mindennapi rutin tevékenységek ismertetése során tanítják a fogmosást is. A gyerekek fogászati egészségnevelésben szakember, vagy más egészségügyi dolgozó által még nem részesültek.

A legfontosabb projekt-tevekénységek:

A program fő feladatai és időkeretei szigorúan meghatározottak voltak.

• Projekt indító workshop Lublinban - gyógypedagógusok és fogászati szakemberek részvételével
• Tájékoztató kiadványok, feladatlapok készítése különböző korcsoportú gyerekeknek (Braille írással) és felnőtteknek (szülők, gondozók, pedagógusok) részére
• Tanítási tematikák kidolgozása, fő témakörök meghatározása kisebb / nagyobb gyerekek számára
• Hanganyag összeállítása - Sound recording felvétel
• Video készítése – fogászati információk felnőttek részére
• Csoportos iskolai interaktív gyakorlatok és konzultáció szülőkkel, pedagógusokkal

2021 őszén indult Lublinba a magyar csapat: Somorjai Ágnes a Vakok iskolájának igazgatója és gyógypedagógus kollégái, Katzenbach Jolanta, Halmi Krisztina, valamint a fogorvos szakmai képviselők, dr. Radácsi Andrea, dr. Csabai Laura beleugrottak a mélyvízbe, három napos workshop keretében tanultak egymástól és tájékozódtak a lengyel és szlovák partnerektől. Az itthon maradottak és a fogorvostanhallgatók online követhették az előadásokat, a konzultációkat.

A visegrádi országok delegáltjai 2021.november 13-án

 

A következő feladat az volt, hogy dolgozzunk ki egy pilot programot a témában, határozzuk meg a témaköröket, a speciális edukációs módszereket, állítsuk össze a lehetséges szemléltető és audiovizuális eszközök tárházát, majd elképzeléseinket és az elkészült eszközöket, Braille írással készült kiadványokat a gyakorlatban teszteljük.

A Braille kiadvány használata az edukációs foglalkozáson

 

Hosszú, munkával teli időszak jött, egymást segítve, korrekt módon dolgoztunk együtt. Közben jóízű szakmai vitákat is folytattunk a partnerországok képviselőivel.

Megírtuk a tájékoztató kiadványokat mind a gyermekek, mind a felnőttek részére. Meghatároztuk és kidolgoztuk a tanítási tematikákat. A következő főbb témakörökre építettük fel az oktatás gerincét: tájékozódás a szájüregben, fogak és betegségei, megelőzési módszerek: táplálkozás, szájápolás, fogorvosi ellenőrzés)

Elkészült a sound-recording felvétel, amely a fogászati szűrővizsgálat folyamatát és a rendelő hangjait bemutató rövid hangjáték– egy kisgyerek (Kroki) fogorvosi látogatásának végig kísérése hangeffektekkel azzal a céllal, hogy a gyermekek még a rendelői látogatás előtt megismerhessék az idegen környezetet, a szokatlan hangokat, zörejeket. Így a fogászati vizsgálat során jelentősen csökkenhet félelmük, javulhat kooperációs készségük.

A hangfelvétel stábja

 

Felvételre került egy információs videó is a felnőttek részére.

Végre, 2022. novemberében jött el a gyakorlati kivitelezés ideje, az eddigi munka tesztelése. Kétségkívül ez ígérkezett a legizgalmasabb feladatnak. A Vakok Iskolájában és a Gyengénlátók Iskolájában 6 osztályban tartottunk csoportos interaktív foglalkozásokat 36 különböző életkorú és különböző mértékű látásvesztéssel (vakok, gyengénlátók, aliglátók) élő tanulóknak. Nagyon izgultunk. Sokszor fordultunk segítségért a Vakoda pedagógusaihoz, hogy eligazítsanak a számunkra ismeretlen terepen, igyekeztünk tiflopedagógiai ismereteink/gyakorlatunk hiányosságait kissé pótolni. Már tudtuk, hogy a fogmosás képességének kialakítása nem könnyű, sokszor hosszú folyamat, lépésről lépésre haladva sok részképesség kialakításával. A gyerekeknek először is meg kell érteniük, hogy a fogmosás miért szükséges. Külön-külön el kell sajátítaniuk a fogmosáshoz szükséges minden fogalmat, mozdulatot, a fogkefe vízszintes tartását, két kéz kordinációját és egyszerre történő munkáját, tájékozódást a térben, az eszközök azonosítását, megtalálását, a helyes mennyiségű fogkrém kinyomását és ráhelyezését a kefefejre - de közbe hova tegye, és hogyan tegye le a kupakot, hogy meg is találja - a tubus visszazárását, tapintással a fogkefe szálak keménységét, elhasználtságának megállapítását, a fogmosási idő érzékelését. És meg kell tanulniuk, hogy a fogmosás után minden eszközt el kell mosni és helyre kell rakni. Mindehhez a gondozó személyzetnek balesetmentes környezetet, színkontrasztos mosdóhelyet, jó megvilágítást kell biztosítani.⁹

Ismerkedés az ajándék fogmosókészlettel

 

Mi már megtanultuk, hogy a foglalkozás tervezésénél milyen fejlesztési, módszertani alapelvekre figyeljünk, pl. a gyerek egyéni képességeihez való maximális alkalmazkodás, az ép érzékszervek minél szélesebb körű bevonása (meglévő látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, mozgás). A „multisensory” egészségnevelés, a nyelv és az érzékelés aktiválja a motorikus aktivitást.¹⁰ Fontos a szemléltetés, a saját élmény, a zenei impulzusok biztosítása, a játékosság, az önállóságra nevelés.⁴

A kiegészítő érzékszervek kihívása a tanulási folyamatban

 

A projektvezető előadása

 

A gyakorlatok helyszíne a Vakok és a Gyengénlátók Iskolája volt. A résztvevők számára csoportos alapon szervezett, kis létszámú csoportokban, de egyéni gyakorlati oktatást biztosítottunk a gyermekek speciális igényeinek és életkorának megfelelő oktatási segédanyagok használatával. A fogorvosok, fogorvostanhallgatók és fogászati asszisztensek közreműködésével minden egyes gyermek egyéni segítőt kapott, személyre szabott szájhigiénés támogatásban részesült. A gyerekek szívesen fogadtak minket, a foglalkozásokon együttműködőek voltak, érdeklődve ismerkedtek az új eszközökkel, tárgyakkal, élvezték a speciális feladatokat, örültek a hanganyagnak, Krokinak és az ajándékoknak.

Szakterületek találkozása: a fogorvos és a gyógypedagógus közös munkája

 

A gyermekek interaktív óráit követően a szülők/pedagógusok számára egy rövid tájékoztatóval készültünk, amely után lehetőségük volt kérdéseiket, nehézségeiket megosztani, tanácsokat kapni speciális ellátási igényű gyermekek kezelésében jártas fogászati szakemberektől. 

A program 2023. júliusában befejeződött.

További célkitűzések: A program folytatása, továbbfejlesztése. Célunk a kialakult együttműködések megőrzése, az eddigi résztvevők tudásának megerősítése, a gyerekek fogmosási technikájának javítása, új csoportok bevonása, más oktatási intézmények meglátogatása. A jövőben igyekszünk további támogatást nyújtani a látássérült gyermekeknek és szüleiknek, pedagógusaiknak, gondozóiknak. Hazánkban „A fehér bot napja” (október 15.) alkalmas lehet más segítők megjelenésére, aktivitására.

Összefoglaló gondolatok. Konklúzió.

A szájegészség az általános egészség integrált része, mely jelentős hatással bír az életminőségre. Fenntartása a fogyatékossággal élő embertársaink számára nagy kihívást jelent mindennapjaikban. Ők az egészségükhöz, az egészségügyi ellátáshoz való jogukat nehezen tudják érvényesíteni. Ezért is fontos, hogy az ő speciális igényeikre szabott fogászati prevenciós program folytatása, továbbfejlesztése ne maradjon el.

Ez az edukációs munka speciális ismereteket, emberi, szakmai alázatot és türelmes önzetlen hozzáállást követel. A többszörösen sérült látássérültek megszólítása még nehezebb feladat. Önkritikusan megállapíthatjuk, hogy vannak hiányosságaink ezen a téren, bár sokat tanultunk gyógypedagógus munkatársainktól. Ők szintén elismerték, hogy sokat tanultak tőlünk, amit a jövőben a mindennapi munkájukban hasznosítani tudnak. Két nagyon különböző szakma „találkozása” rendkívül izgalmas, tanulságos és sikeres volt.

A látásvesztéssel foglalkozó kutatók szerint ezen a területen várhatóan súlyosbodik a helyzet, a látásvesztés prevalencia növekvő tendenciát mutat. A fogászati prevenció, az egészségnevelés hangsúlyos jelenlétére még inkább szükség lesz a jövőben.¹⁴

Egyéb fogyatékossággal élő embertársaink hasonló, a fogyatékosságukra jellemző más problémákkal terhelten élnek. Az ő megsegítésükre vállalkozó fogászati/szájegészségügyi és pedagógiai szakemberek munkájára is nagy szükség van.

Köszönetnyilvánítás

A Gyermekeink Egészséges Fogaiért Alapítvány, a fogászati team és a magam nevében szeretnék köszönetet mondani a Vakok Iskolája  intézményvezetőjének, Somorjai Ágnesnek és a Gyengénlátók Iskolája intézményvezetőjének, Kónya Katalinnak, és a két intézmény  pedagógusainak, a fogászati szakmai team önkéntes munkatársainak ­­-­ Halász Petronella, Gönczné Somogyi Valéria szájhigiénikusoknak, a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika lelkes csapatának, dr. Jurásek Alexandra, dr. Radnai Fanni, dr. Stáczer Nóra és dr. Somoskövi István fogorvosoknak, Németh Bence, Szebeni Donát fogorvostan hallgatóknak, Szentgyörgyváry Beatrix fogászati asszisztensnek – a szívet melengető együttműködésért, az önzetlen támogatásért. Külön köszönjük a gyermekeknek a spontán szeretetet, a befogadó együttműködést.

Szakmánk elüzletiesedett világában a projekt valamennyi tagja civil munkásként, társadalmi munkában tevékenykedett.

 

Megj.: A téma iránt érdeklődök további információt szerezhetnek a projekt weblapján: ohedu-visegrad.umlub.pl

Irodalomjegyzék.

1. American Academy of Pediatric Dentistry. Definition of special health care needs. The reference manual of pediatric dentistry. Chicago,III. American Academy of Pediatric Dentistry; 2021:19.
2. American Academy of Pediatric Dentistry. Council on clinical Affairs. Guideline on management of dental patients with special health care needs. Pediatr Dent. 2008-2009;30(7 Suppl): 107-11.
3. Crowder L: Is the oral health of visually impaired children and adolescents different compared to their sighted peers? Evid Based Dent. 2022;23(3):104-105.
4. Doichinova L, Gateva N, Hristov K: Oral hygiene education of special needs children. doi.org
5. GBD 2019. Blindness and Vision Impairment Collaborators, & Vision Loss Expert Group of the Global Burden of Disease Study (2021). Trends in prevalence of blindness and distance and near vision impairment over 30 years: an analysis for the Global Burden of Disease Study. The Lancet. Global health, 2021. 9(2), e130–e143.
6. Hebbar KG, Girish Babu KL: Oral health of visually impaired and sighted children residing in institutions: A comparative cross-sectional study. Contemp Pediatr Dent 2022:3(3):112-124.
7. Központi Statisztikai Hivatal. ksh.hu
8. ksh.hu
9. Katzenbach Jolanta: Látássérült gyermekek szájápolása tiflopedagógusi szemmel. Intézeti belső szakmai anyag.
10. Nirmala SVSG and Saikrishna D: Oral health and dental care of children with visual impairment – An ower view. EC Dental Science 18.5 (2019):848-853.
11. da Rosa, S. V., Moysés, S. J., Theis, L. C., Soares, R. C., Moysés, S. T., Werneck, R. I., & Rocha, J. S. (2020). Barriers in Access to Dental Services Hindering the Treatment of People with Disabilities: A Systematic Review. International journal of dentistry, 2020, 9074618.
12. Szőke J, Petersen PE: A fogszuvasodás előfordulása gyermekeknél Pathfinder vizsgálatok Magyarországon 30 éven át. Összefoglaló referátum. Fogo Szle 2022; 115: 190-201.
13. Vision Atlas. The International Agency for the Prevention of Blindness (IAPD). iapd.org
14. Vision Loss Expert Group (VLEG) iapb.org
15. World Health Organization: Disability and health. who.int