TDK

A prospektív randomizált kontrollált vizsgálatunkban több eltérő típusú műtéti tervezést hasonlítunk össze. A klinikai rutinban használt 2D/3D  tervezést  vetjük össze az aktuálisan elérhető online tervező szofverek, valamint a 3D nyomtatás lehetőségeivel, a nemzetközi AI alapú adatplatformok alapján.

A PTE-n folytatott gerincdeformitás korrekciós műtéti technikák eredményességének vizsgálata 35 év távlatából. Irodalmi feldolgozás és a klinikánkon végzett műtéti beavatkozások eredményeinek feldolgozása.

Társtémavezető: Dr. Csécsei Péter

A subarachnoidális vérzés egy magas morbiditással és mortalitással járó akut cerebrovascularis kórkép.  Habár jelentős tudományos erőfeszítések zajlanak a patofiziológiai háttér tisztázására, még korántsem ismerjük a rupturához vezető és az azt követően fellépő molekuláris mechanizmusokat. A korai agyi sérülés az ictust követő első 72 órában fellépő secunder agyi károsodás, melynek szintén nagyrészt ismeretlen a pontos patofiziológiája. Pécsi munkacsoportunk egy korábbi klinikai studyban, már igazolta egy akut fázis fehérje, az orosomucoid szerepét a késői agyi ischemia illetve a kedvezőtlen kimenetel előrejelzésében. Az utóbbi néhány évben számos klinikai vizsgálat felvetette az intestinális barrier sérülés szerepének jelentőségét az akut és krónikus gyulladásos kórképekben. Az intestinális sérülés egyik sensitiv markere a zonulin.  Ismert, hogy a korai agyi sérülés folyamataiban alapvető szerepe van a gyulladásnak, ugyanakkor a súlyos idegrendszeri kórképek során fellépő barriersérülés okozta gyulladás központi idegrendszerre gyakorolt hatásai nagyrészt ismeretlenek.

Vizsgálatunkban a korai gyulladásos válasz (orosomucoid) és az intestinális barriersérülés  (zonulin) mértékét, időbeli lefolyását és egymással való korrelációját tervezzük feltárni.

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila

Szövettani vizsgálatokból ismeretes, hogy különböző agyi traumák (elektromos, mechanikus, hypoxiás) során jellegzetes morfológiájú, károsodott, ú.n. “sötét sejtek” keletkeznek bizonyos agyi területeken. E sejtek egyedülálló tulajdonsága, hogy igen rövid idő alatt (néhány óra) lejátszódó, teljes regenerációra képesek. Célunk e jelenséget in vivo vizsgálni, melyhez modern MR képalkotási módszereket alkalmazunk, patkány sötét sejt modellen. Eredményeink elsőként igazolhatnák a sötét sejt kialakulás, és -regeneráció jelenségét in vivo, segítenék e jelenség hátterének és funkcionális jelentőségének megismerését, valamint lehetővé tennék humán vizsgálatok megkezdését.

A krónikus subduralis hematoma az egyik leggyakoribb, idegsebészeti beavatkozást igénylő kórforma. Jellemzően az időskorúak betegsége, korábbi, akár észrevétlen fejtrauma kapcsán alakul ki és lassú növekedése során neurológiai tüneteket, tudatzavart okozhat. Jelentős morbiditással és mortalitással járhat, utóbbit részben az érintett betegpopuláció általános esendősége is okozza.  Klasszikus műtéti ellátása a furatlyuk során történő hematoma folyadék lebocsátás. A műtét jó hatásfokú és viszonylag biztonságos, de a kiújulás esélye 15-20%.

Az utóbbi 2 évtizedben kezdett körvonalazódni, hogy a hematoma folyadék képződésében jelentős szerepe lehet a hematoma tok újonnan képződő, áteresztő makrokapillárisaiból történő exszudaciónak és újravérzésnek. A tok ezen erei vérellátásukat a dura mater saját ereiből, főleg az a. meningea media végágaiból kapják. Az a. menigea media embolizációja több vizsgálatban, köztük 3 eddig befejezett randomizált vizsgálatban is csökkentette, vagy el is tüntette a krónikus subduralis hematomát, a kiújulás esélyét pedig nagyban mérsékelte, ezzel egy minimal invazív alternatívát nyújtva a nyitott műtéthez.

A felajánlott munka témája, ezen jelenleg is gyors és folyamatos fejlődésen, indikáció bővítésen áteső technikának az elemzése, további felhasználási területek keresése, valamint kritikus feldolgozása a klinika eddigi és jövőbeni a. meninge media embolizációval kezelt beteg anyagának.

Az akut agyi érkatasztrófák pathomechanizmusa alapján az esetek nagyjából 85%-át ischaemiás kórképek adják. Az ischemiás stroke-ok közel 20%-át tartják carotis eredetűnek. A téma kiemelt jelentőségét az adja, hogy a világon és így Európában is a stroke a második leggyakoribb halálok és a tartós rokkantság egyik legfontosabb előidézője. A nyaki verőérszűkület terápiája a stroke-ok egy részében jelenthet megelőző kezelést. A hatékony prevenció nemcsak a stroke incidenciájának a csökkenéséhez járulhat hozzá, hanem a betegség enyhébb megjelenési formáját is eredményezheti. A megelőzés magába foglal életmódbeli változtatásokat, valamint számos gyógyszeres és sebészi, valamint endovaszkuláris kezelési lehetőséget. A szignifikáns carotis stenosis terápiájának célja a stroke prevenció, primer preventív eljárás az aszimptomatikus betegeknél, illetve szekunder preventív eljárás a tünetes betegcsoportban. Pécsett a carotis szűkület felismerése esetén carotis team elé visszük a betegeket és ott egy multidiszciplináris megbeszélés keretein belül indikáljuk a páciens számára legoptimálisabb kezelési stratégiát. A minimál-invazív endovaszkuláris terápia megjelenésével az endovaszuláris kezelés potenciális alternatívájává vált a carotis endartherectomiának. A nagy számú pécsi beteganyagnál a beavatkozás előtti képalkotó kivizsgálás, a lehetséges műtéti szövődmények (úgymint perioperatív stroke, perioperatív myocardialis infarktus, cerebralis hiperperfúziós szindróma, perifériás idegkárosodás, vérzés és restenosis), a gyógyszeres kezelés, a páciens elégedettség és az ellátó rendszer leterheltségének összehasonlítása mind értékes információt rejthet ennek a rendkívül nagy számú beteget magában foglaló csoportnak a vizsgálata során.

Társtémavezető: Dr. Czigler András

A megfelelő beleegyező nyilatkozatok birtokában agytumor miatt végzett idegsebészeti beavatkozáson átesett, egyéb betegségben nem szenvedő betegek agyszövetéből izolált arteriolák vazomotor válaszainak vizsgálatához drót miográf (Danish Myo Technology) illetve nyomás miográf rendszereket használunk. Hasonlóképpen vizsgálunk patkány a. basilaris és a. cerebri media szegmentumokat az esetleges különbségek felderítéséhez, illetve a különböző vazoaktív anyagok alapvető hatásainak feltérképezéséhez.

A prospektív vizsgálat lehetőséget biztosít a különböző új technológiák, például 3D képerősítő, O-ARM asszisztált navigáció, gerinc robot, thoracoscop/endoscop segítségével a MIS technológia bevezetésében részt venni (MIS scoliosis korrekciók, Tethering). Irodalmi munka, prospektív betegszelekció kidolgozása, valamint adatelemzés, részvétel az új műtéti eljárások bevezetésében és azok eredményességének vizsgálatában.

Társtémavezető: Dr. Kolumbán Bálint

A normál nyomású hydrocephalus (NPH) az egyetlen visszafordítható felnőttkori demencia, melyet tág agykamrák, demencia, járászavar és incontinentia jellemez. A ventriculo-peritoneális shunt (VP-shunt) beültetése az elsődleges kezelés, ha más betegségek kizárhatók. A komputerizált lumbális infúziós teszt (LIT) segít a liqorkeringés dinamikájának felmérésében, különösen a liquorkiáramlási rezisztencia (Rout) értéke alapján, ami fontos lehet a műtét szükségességének eldöntésében. A „Tap teszt” is használható a diagnózis megerősítésére, ahol a lumbalpunctio előtt és után is állapotfelmérés történik. A Transcraniális Doppler (TCD) alkalmazása és bizonyos biomarkekrek vérből illetve liquorból történő detektálása szintén segítheti a műtéti indikáció meghatározását. Kutatásunk célja az említett mérések validállása és az azok közötti összefüggések feltérképezése, hogy pontosabban meg tudjuk jósolni a műtét utáni állapotjavulást.

Társtémavezető: Dr. Szabó Viktor

A vizsgálat során degeneratív gerincbetegségben (mint például degeneratív scoliosis, degeneratív spondylolisthesis, postdiscectomiás szindróma stb.) szenvedő Betegek gerinc korrekciós műtétje előtt készült, majd a műtét után 1 évvel végzett, komputertomográfiás (CT) és mágneses rezonanciás interferencia (MRI) képalkotó vizsgálatok képanyagait hasonlítjuk össze.  A vizsgálat célja az OLIF, TLIF és ALIF módszerek, valamint egyéb minimálisan invazív gerincsebészeti módszerek eredményeinek a hosszú távú követése, mely során a kóros gerinc biostatikai paramétereiben a korrekciós műtét hatására bekövetkezett változások, és a betegek által kitöltött kérdőívekben bekövetkezett változások közti esetleges összefüggéseket mérjük fel.

Perfúziós CT alapú alapú diagnosztikailehetőségek elemzése a vasopazmus igazolására subarachnoidealis vérzésen átesett betegek kezelése során.

Cél: A post-stroke betegek parézisének fejlesztése egy olyan kutatás keretében, ahol robotikus járásterápiát alkalmazunk, ezáltal az agyi plaszticitás, járás újratanulásának mechanizmusát vizsgáljuk.

Helyszín: PTE KK Idegsebészeti Klinika, Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya és Biomechanikai Labor