TDK

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila

Szövettani vizsgálatokból ismeretes, hogy különböző agyi traumák (elektromos, mechanikus, hypoxiás) során jellegzetes morfológiájú, károsodott, ú.n. “sötét sejtek” keletkeznek bizonyos agyi területeken. E sejtek egyedülálló tulajdonsága, hogy igen rövid idő alatt (néhány óra) lejátszódó, teljes regenerációra képesek. Célunk e jelenséget in vivo vizsgálni, melyhez modern MR képalkotási módszereket alkalmazunk, patkány sötét sejt modellen. Eredményeink elsőként igazolhatnák a sötét sejt kialakulás, és -regeneráció jelenségét in vivo, segítenék e jelenség hátterének és funkcionális jelentőségének megismerését, valamint lehetővé tennék humán vizsgálatok megkezdését.

Társtémavezető: Dr. Czigler András

A megfelelő beleegyező nyilatkozatok birtokában agytumor miatt végzett idegsebészeti beavatkozáson átesett, egyéb betegségben nem szenvedő betegek agyszövetéből izolált arteriolák vazomotor válaszainak vizsgálatához drót miográf (Danish Myo Technology) illetve nyomás miográf rendszereket használunk. Hasonlóképpen vizsgálunk patkány a. basilaris és a. cerebri media szegmentumokat az esetleges különbségek felderítéséhez, illetve a különböző vazoaktív anyagok alapvető hatásainak feltérképezéséhez.

Társtémavezető: Dr. Kolumbán Bálint

A normál nyomású hydrocephalus (NPH) az egyetlen visszafordítható felnőttkori demencia, melyet tág agykamrák, demencia, járászavar és incontinentia jellemez. A ventriculo-peritoneális shunt (VP-shunt) beültetése az elsődleges kezelés, ha más betegségek kizárhatók. A komputerizált lumbális infúziós teszt (LIT) segít a liqorkeringés dinamikájának felmérésében, különösen a liquorkiáramlási rezisztencia (Rout) értéke alapján, ami fontos lehet a műtét szükségességének eldöntésében. A „Tap teszt” is használható a diagnózis megerősítésére, ahol a lumbalpunctio előtt és után is állapotfelmérés történik. A Transcraniális Doppler (TCD) alkalmazása és bizonyos biomarkekrek vérből illetve liquorból történő detektálása szintén segítheti a műtéti indikáció meghatározását. Kutatásunk célja az említett mérések validállása és az azok közötti összefüggések feltérképezése, hogy pontosabban meg tudjuk jósolni a műtét utáni állapotjavulást.

Társtémavezető: Dr. Szabó Viktor

A vizsgálat során degeneratív gerincbetegségben (mint például degeneratív scoliosis, degeneratív spondylolisthesis, postdiscectomiás szindróma stb.) szenvedő Betegek gerinc korrekciós műtétje előtt készült, majd a műtét után 1 évvel végzett, komputertomográfiás (CT) és mágneses rezonanciás interferencia (MRI) képalkotó vizsgálatok képanyagait hasonlítjuk össze.  A vizsgálat célja az OLIF, TLIF és ALIF módszerek, valamint egyéb minimálisan invazív gerincsebészeti módszerek eredményeinek a hosszú távú követése, mely során a kóros gerinc biostatikai paramétereiben a korrekciós műtét hatására bekövetkezett változások, és a betegek által kitöltött kérdőívekben bekövetkezett változások közti esetleges összefüggéseket mérjük fel.

Perfúziós CT alapú alapú diagnosztikailehetőségek elemzése a vasopazmus igazolására subarachnoidealis vérzésen átesett betegek kezelése során.

Cél: A post-stroke betegek parézisének fejlesztése egy olyan kutatás keretében, ahol robotikus járásterápiát alkalmazunk, ezáltal az agyi plaszticitás, járás újratanulásának mechanizmusát vizsgáljuk.

Helyszín: PTE KK Idegsebészeti Klinika, Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya és Biomechanikai Labor