Bölcsészet- és társadalomtudományi Kar: szabad bölcsészet
Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus Tanulmányok Intézete képzési portfóliójából 50 kredit értékben kínál válogatást
A POTECross program képzési kínálatában a bölcsészettudományok a BTK Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus Tanulmányok Intézete képzési portfóliójából kínál 50 kredit értékben válogatást. E program olyan tárgyakat gyűjt egybe, melyek egyrészt betekintést nyújtanak az Intézet által oktatott diszciplínák tárgyterületeibe, fő témaköreibe, módszertanába és apparátusába, másrészt természettudományokkal foglalkozó hallgatók érdeklődésére is számíthatnak.
A programban szereplő tudományterületek: filozófia, etika, művészettörténet és művészetelmélet, filmtudomány, valamint klasszika filológia.
A kurzusok egy része bevezető előadás, valamint szemináriumok, melyek heti két órában általában kis létszámú csoportokban folynak.
A POTECross programban résztvevő hallgatóknak azonban nem kell követniük a programban javasolt kurzusok rendjét, mindenki érdeklődésének megfelelően kialakíthatja a maga saját curriculumát a szabad bölcsészet képzés szakmai moduljainak ill. specializációinak kínálatából. Ezt vagy úgy tehetik meg, hogy hasonlóan a programjavaslathoz 50 kredit értékben válogatnak a különböző képzések kurzusai közül, vagy előzetesen választanak egy 50 kredites minorprogramot és annak kurzusait hallgatják. Minor program választható esztétika, etika, filmtudomány, filozófia, klasszikus tanulmányok és művészettörténet szakokon.
A hallgatók csatlakozhatnak a nappali tagozatos tanterv kurzusaihoz, avagy részt vehetnek a levelező képzés hétvégi programjain.
A program felelőse és szervezési kapcsolattartója: Dr. Pete Krisztián pete.krisztian@pte.hu Filozófia Tanszék
Neptun tantervező: Somogyi Rita somogy.rita@pte.hu tel.: 24091
Hallgatói kapcsolattartó: Folyi Bence folyi.bence.info@gmail.com
Tantárgy leírások I. szemeszter:
A filozófia módszere és története
tárgyfelelős: Dr. Pete Krisztián
A tantárgy által elsajátításra kínált ismeretanyag egyrészről megkísérli átadni és mozgósítani a logikai és filozófiai gondolkodás alapvető apparátusát, másrészről segítséget kíván nyújtani a filozófia legfontosabb témáiban és azok közötti eligazodáshoz. Ehhez nem kronológiai rendben tárgyalja a filozófiai elméleteket, hanem problémák, paradoxonok köré szervezi őket. A paradoxonok a mindennapi meggyőződéseink és a filozófiai elméletekben rejlő ellentmondásokra is pontatlanságokra irányítják a figyelmet, melyeknek kapcsán lehetőség kínálkozik az egymással vitatkozó, egymásnak ellentmondó filozófiai elméletek bemutatására és elemzésére.
Az egyes elméleteket szervező paradoxonok a filozófia különböző területeiről származnak, úgy mint metafizika (Zénon paradoxonai, az okság problémája), teológia (kő-paradoxon), logika és ismeretelmélet (hazug paradoxon), elmefilozófia (MI), tudományfilozófia (holló-paradoxon), politikafilozófia és moralitás (a demokráciaelmélet paradoxona, villamos probléma), művészetfilozófia (a műalkotások problémája).
Irodalom:
- Baggini, J., Fosl, P.S. 2010. The Philosophers Toolkit. Oxford, Malden, Wiley-Blackwell
- Blackburn, S. 2011. Nagy kérdések: Filozófia. Budapest: Geographia Kiadó
- Sainsbury, R.M. 2002. Paradoxonok. Budapest, Typotex
Bevezetés az ókori görög és római kultúrába
tárgyfelelős: Dr. Kárpáti András
Általános bevezető tárgy; célja a görög-római kultúrával kapcsolatos alapismeretek közvetítése, az antik örökség megismertetése. A kurzus a klasszikus világ kultúráit, nyelveit és társadalmait vizsgálja, valamint ezek koronként változó jelentéssel való továbbélését egészen napjainkig. Az ókor tárgyi emlékeiből és szöveges forrásaiból válogatva azt követjük nyomon, hogyan használták ezt az örökséget az európai identitás megteremtéséhez.
A kurzus során igyekszünk a klasszikus örökséggel foglalkozó minden fontos tudományterületről példákat hozni: klasszikus nyelvek tanulmányozása, klasszikus archeológia, művészettörténet és összehasonlító irodalomtudomány érdekességei kerülnek bemutatásra. Európa mint egyedülálló kultúra, amely a belső különbségek ellenére egységként mutatkozik meg a kívülállók számára, adósa a görög filozófiának - az ész, a humanizmus, a demokrácia, a művészet, a tudomány és a technika megalapozásáért - és a római gondolkodásnak - a nyelvi pontosság, a jogrend, az írásos dokumentáció, az államigazgatás kiemelt szerepéért. Az ókori Görögország és Róma a modern társadalmunk gyökerei, azt vizsgáljuk, hogy a képzőművészetek és az építészet, az epikus költészet, a görög dráma, a filozófia, a filológia és a történetírás mit jelentettek akkor és hogyan öröklődtek át az idők során változó formában és változó jelentéssel.
Bevezetés a művészettörténetbe
tárgyfelelős: Dr. Gálosi Adrienne
A tárgy bevezetést nyújt a művészettörténet tudományának legfontosabb fogalmai, módszerei, vizsgálódási területei körébe: a művészettörténet mint autonóm tudományterület kialakulása, történetisége, a stílus fogalma, korstílus és stíluskorszakok, a művészeti ágak összefüggései, a műfaj fogalma, forráskritika, morfológia, stíluskritika, ikonográfia, ikonológia. Számos helyen kínál érintkezési pontokat, kitekintést a kultúr- és eszmetörténet, a filozófia vagy az irodalom felé. Tervezett témák: a művészettörténet mint tudományterület – tárgyköre, tagozódása, módszerei, művészettudomány, esztétika és művészettörténet viszonya, a művészettörténet mint interpretációs tudomány. Híres művek híres értelmezésein keresztül olyan alapvető fogalmak művészettörténeti jelentése kerül megvilágításra mint például allegória, attribútum, embléma, kerettéma, megszemélyesítés, műfaj, szimbólum, típus/tipológia.
Irodalom:
- Endrődi Gábor (vál.): Szöveggyűjtemény a művészettörténet-írás történetéhez, ELTE BTK Művészettörténeti Intézet, 2011. Elérhető a Digitális Tankönyvtárban (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0052_2A_3_1_antologia/3_1_antologia_4_4.html)
- Marosi Ernő: Bevezetés a művészettörténetbe. Tankönyvkiadó, Bp. 1985.
- Panofsky, E.: A képzőművészeti alkotások leírásának és tartalomelemzésének problémájához In: Uő.: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp. Gondolat, 1984. 249-261.o.
Bevezetés a filmelméletbe
tárgyfelelős: Dr. Csönge Tamás
A tantárgy célja a film mint audiovizuális médium és művészeti ág alapvető sajátosságainak megismertetése, a filmről való különféle professzionális beszédmódok és diskurzusok szerteágazó formáinak bemutatása, érintve filmtörténeti, filmelméleti és filmkritikai szempontokat is. A középpontban a film mint kulturális kommunikációs forma áll, ezért a tananyagban egyaránt jelentőséget kapnak technikai, esztétikai és kontextuális szempontok. A médium formanyelvi elemeinek (operatőri munka, vágás, hang, mise-en-scène, színészi játék), retorikai alakzatainak, műfajainak, elbeszélésmódjának, hatásmechanizmusának elemzése mellett hangsúly kerül az egyes alkotások ideológiai töltetének, társadalmi és kultúripari kontextusának vizsgálatára is. A hallgatók a tárgyi ismeretek, a kritikai attitűd és az akadémiai nyelvhasználat alapjainak elsajátításával képessé válnak következetes és meggyőző filmértelmezések kialakítására.
Irodalom:
- Thompson, Kristin: A filmkritika és -történet filmes sajátosságai. Metropolis (1997 tavasz) no. 1. pp. 30−36.
- Arnheim, Rudolf: A film mint művészet. Budapest: Gondolat, 1985. pp. 17– 38.
- Casetti, Francesco: Filmelméletek 1945-1990. Osiris, Budapest, 1998.
TANTÁRGY LEÍRÁSOK II. SZEMESZTER:
Klasszikus és modern filmelméletek
tárgyfelelős: Dr. Lichter Péter
A tantárgy azokat a módokat vizsgálja, ahogyan a filmről gondolkodtak, azt meghatározták és tanulmányozták. A hallgatók megismerkednek a legfontosabb filmesztétikai alapfogalmakkal és vitákkal (a film mint nyelv, film és valóság viszonya, a montázs, modernizmus/tömegkultúra vita, a filmtörténet és a stílus összefüggései), különböző filmelméleti iskolákkal (filmszemiotika, pszichoanalitikus elméletek, varratelmélet, feminista elmélet, kognitív elméletek, kulturális megközelítések), és a teoretikusok fontosabb szövegeivel (Rudolf Arnheim, Jean Epstein, Sergei Eisenstein, Siegfried Kracauer, Balázs Béla, André Bazin, Walter Benjamin, Jean Mitry, Vsevolod Pudovkin, Christian Metz, Roland Barthes, Stephen Heath, Laura Mulvey, Noël Burch). A hallgatók képessé válnak az elméleti szövegek történeti és kulturális kontextusba helyezésére, valamint kritikai megközelítésére.
Kötelező irodalom:
- Francesco Casetti: Filmelméletek. 1945-1990. Osiris, 1998. pp. 15-26.
- David Bordwell – Kirstin Thompson: A film története. Palatinus, 2007. pp. 21-31.
Ajánlott irodalom:
- Laura Mulvey: Vizuális élvezet és az elbeszélő film In: Kovács András Bálint–Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, 2004. pp. 249-267.
Általános etika
tárgyfelelős: Dr. Görföl Tibor
A kurzus öt nagy kérdéskör áttekintésével nyújt bevezetést az etika legfontosabb általános kérdéseibe. Az első témakör az etika természetével foglalkozik, s a következő alapvető fogalmak megvilágítására vállalkozik: hatalom, erény, természeti törvény, kötelesség, hasznosság, érték, diskurzus. A második kérdéskör az erkölcsösség feltételeihez kapcsolódik (lelkiismeret, szabadság, determináció). A harmadik kérdéskör a jog és az igazságosság szféráját érinti (igazságosság erénye, államszerződés, törvény, méltányosság). Az általános etika negyedik problémája a boldogság fogalma és értelmezési sokfélesége. Végül a barátság és a szeretet összefüggésrendszere kerül terítékre, részben ókori (Platón, Arisztotelész, Ágoston), részben kortárs szerzők (Robert Spaemann) írásainak tükrében.
Kötelező irodalom:
- Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Budapest: Európa, 1997.
- Robert Spaemann: Erkölcsi alapfogalmak. Pécs: Egyházfórum, 2001.
Ajánlott irodalom:
- John Rawls: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris, 1997.
Antik dráma és zene 1. (Mítosz, vallás, politika)
tárgyfelelős: Dr. Kárpáti András
A kurzus áttekintést ad a görög és római színjtászásról. A színjátszás kialakulása, műfajai, korszakai, változásai. A színjátszás kapcsolata vallással, mítosszal, politikával. Fennmarad teljes színdarabok és töredékek. Szerzők, drámai műfajok, a színjátszás tárgyi emlékei, ábrázolása, a drámavereseny intézménye, khorégia. A dráma mint performansz (épület, játéktér, látvány, kellék, maszk, tánc, zene, kar, színész). A görög és római színház recepciója.
Kötelező irodalom:
- Kapitánffy I.-Szepessy T. Bevezetés az ógörög irodalom történetébe. Budapest 2013, 64-100, 145-151.
- Szilágyi János György: Paradigmák. Budapest: Magvető 1982, 31-128.
Ajánlott irodalom:
- Németh Gy. - Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi j.Gy., Görög művelődéstörténet, Budapest: Osiris 2006, 19-72.
- Adamik T. A római irodalom. Pozsony: Kalligram 2009, 83-110, 136-153, 164-161, 216-226.
- McDonald, M. - Walton, J. M. (eds.) The Cambridge Companion to Greek and Roman Theatre. Cambridge 2007.