Folytatódik az Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóság kutatástámogatási képzéssorozata április 23-án, 14 óra és 16 óra 30 perc között, a Szentágothai Kutatóközpont B001-es előadójában. A két téma: „A tudományos kutatás etikai háttere – alapelvek, gyakorlatok, dilemmák”, és „Emberen végzett (orvostudományi) kutatások a gyakorlatban: kutatástípusok, etikai besorolás és engedélyezési dokumentáció”.
Jelentkezés: EDUin felület: I. A tudományos kutatás etikai háttere – alapelvek, gyakorlatok, dilemmák. II. Emberen végzett (orvostudományi) kutatások a gyakorlatban: kutatástípusok, etikai besorolás és engedélyezési dokumentáció | Pécsi Tudományegyetem
- Időtartam: 2,5 óra
- Forma: Előadás - jelenléti, de online bejelentkezés is lehetséges
- Cél: A két részből álló kurzus 1. felének célja, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a kutatások etikai hátteréről, különös tekintettel a tudományos integritás, az emberi és állatkísérletek, az adatkezelés, valamint a publikálási etika kérdésköreire. A kurzus a különböző tudományterületek sajátos kihívásait is figyelembe veszi, és betekintést nyújt a nemzeti (pl. MTA-, PTE-szabályozások) és nemzetközi (pl. Helsinki Nyilatkozat, GDPR, Horizon Europe etikai elvárások) etikai keretekbe.
A képzés második felének célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a humán (emberen végzett) és orvosbiológiai kutatásokat tervező oktatók és kutatók számára a kutatástípusok helyes besorolásában, valamint a kutatásetikai engedélyezési dokumentáció szakszerű összeállításában. Az előadás a jogszabályi keretek ismertetése mellett a kutatói gyakorlatban felmerülő kérdésekre, tipikus dilemmákra és gyakori hibákra fókuszál.
- Célközönség: PTE oktatók és kutatók, PhD-hallgatók – elsősorban azok, akik kutatásba kezdenének, vagy már részt vesznek kutatásban, de szeretnék jobban érteni az etikai elvárásokat és döntési dilemmákat.
Tartalom:
1. rész
1. Miért van szükség kutatásetikára? (5 perc)
- Rövid bevezetés: az etika, mint a tudomány hitelességének alapja
- „Mi történne, ha nem lennének szabályok?” – gondolatébresztő
2. Híres etikai botrányok és tanulságaik (10 perc)
- Tuskegee-szifilisz kísérlet, Milgram-kísérlet, vagy akár hazai példák
- Mit tanult belőlük a tudományos közösség?
- Átvezetés: ezért születtek a nagy nemzetközi dokumentumok
3. Etikai alapelvek és keretek dióhéjban (10 perc)
- Helsinki Nyilatkozat, Belmont-jelentés
- „Good Scientific Practice” és tudományos integritás
- EU-s és hazai keretek (Horizon Europe, GDPR, MTA Kódex, PTE gyakorlat)
4. Gyakorlati dilemmák és interaktív rész (15 perc)
- Plágium, szerzőség, predátor folyóiratok – rövid példák
- Hallgatói kutatások tipikus etikai hibái (interjú, kérdőív, adatkezelés)
- Interaktív: közönség bevonása egy rövid etikai dilemma kapcsán („Mit tennél, ha…?”)
5. Zárás, útravaló (5 perc)
- Összefoglalás: az etika nem gát, hanem a hitelesség záloga
- Ajánlott források (MTA Kódex, PTE etikai útmutatók, Horizon Europe)
Előadó: ETK/ Szolgáltatási Főosztály, dr. Novák Pál
2. rész
Tematika rövid leírása:
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatja be az embereken végzett (orvos)tudományi kutatások típusait, a beavatkozással járó és nem járó kutatások besorolását, valamint a kutatásetikai engedélyezési dokumentáció szakszerű összeállításának fő szempontjait.
Az előadás első részében bemutatják a humán kutatások legfontosabb típusait, különös tekintettel a beavatkozással járó és beavatkozással nem járó kutatások közötti különbségekre. Gyakorlati példákon keresztül értelmezik, hogy milyen esetekben minősül egy vizsgálat megfigyeléses kutatásnak, kérdőíves felmérésnek, mintavétellel járó vagy klinikai jellegű beavatkozásnak, és ezek milyen etikai következményekkel járnak.
A második rész a kutatásetikai engedélyezési dokumentáció gyakorlati összeállítására koncentrál. Részletesen bemutatják egy jól felépített kutatási protokoll tartalmi elemeit, a kutatási célokat és módszertant, valamint a betegtájékoztató (tájékoztató önkéntesek részére) és beleegyező nyilatkozatok készítésének gyakorlati szempontjait. Konkrét példákon keresztül szemléltetik a leggyakoribb hiányosságokat, amik az etikai engedélyezési eljárás elhúzódásához vagy elutasításhoz vezethetnek.
Elsajátítandó kompetenciák: az emberen végzett kutatások típusainak gyakorlati elkülönítése, a beavatkozással járó és nem járó kutatások helyes besorolása, kutatásetikai engedélyezési dokumentáció önálló összeállítása, valamint az etikai bizottságok elvárásainak kutatói szemszögből történő értelmezése.
Előadó: ETK/ Diagnosztikai Intézet/, dr. Stromájer-Rácz Tímea